Elhiszed, hogy egy kínai öregember lerajzolja a lelki társadat? – Dúl a spirituális bullshit-biznisz

Megnézetted a pálmaleveledet? Adtál pénzt agresszíven közeledő tibeti szerzetesnek? Egy kínai tag állítólag épp a lelki társadat rajzolja a fotód alapján? Lehet, hogy téged is megtévesztett a spirituális biznisz.

Bánosi Eszter

2021. Április 06.

Te is megnézetted a pálmaleveledet? Vettél csillagot a szeretteidnek? Elküldted egy kínai tagnak a fotódat, hogy megrajzolja a lelki társadat? Hát nem biztos, hogy kellett volna… Hosszú bevezető helyett inkább beszéljenek magukról ezek a kifinomultan átgondolt, sokszor mások félrevezetésére épülő spirituális üzleti fogások:

Hatalmas találékonysággal kigondolt parasztvakítás? Mindenki döntse el maga. Egy időben többen is a pálmalevelüket vagy sorslevelüket kerestették abban bizakodva, hogy megtudják, mi vár rájuk az egészség, a párkapcsolat terén. A biznisz hívei szerint állítólag 110 millió ma élő embernek van pálmalevele, köztük 162 ezer magyarnak is, ők a kiválasztottak. A pálmalevek természetesen 5000 éves „TUDOMÁNY”, a leveleket évezredek óta féltve őrzik India titkos könyvtáraiban (ó jaj!), amelyek olyan titkokat rejtenek, amik minden képzeletet felülmúlnak. Ezek közül méltán a legkiemelkedőbbek azok az írások, amelyek MA ÉLŐ emberek életéről, életútjukról íródtak születésüktől egészen az utolsó napjaikig. „A legmegdöbbentőbb az, hogy egyértelműen leírják életünk célját, küldetésünket, életfeladatunkat, emberi kapcsolataink, anyagi jólétünk, egészségünk, problémáink minőségét, okát, megoldását és még sok részletet konkrét eseményekkel, nevekkel, dátumokkal. Az egyik talán rólad szól…” – keltik fel az érdeklődők figyelmét. Na de mi kell ahhoz, hogy kiderüljön a sorsod? Az ujjlenyomatod, a jóhiszeműséged, na és persze, hogy a zsebedbe nyúlj – nem árt, teszem én hozzá, egy nyilvános Facebook-profil sem, hogy az ezer évvel ezelőtt élő guruk többet megtudjanak rólad… Persze ha nem vagy kiválasztott, ne aggódj, jó pénzért a karmát is leoldják rólad. A szöveg annyira magáért beszél, annyira észveszejtő baromság, hogy felesleges rámutatni, hol is van a kutya elásva. Mindenhol. Honnan tudták több ezer éve, hogy magyarság mint olyan, létezni fog (jó, jó tudom, Jézus is magyar volt, bocs)? Mi az, hogy ujjlenyomat alapján dolgoznak? Be van kötve a bölcsekhez a CIA? Mivel igazolják, hogy mindez tudományos? Tovább is van, de inkább haladjunk.

Mégis ki hiszi el, hogy a nyolcvaniksz éves kínai mester lerajzolja a lelki társadat? Sőt nem is ül rajta sokat, maximum 48 óra alatt megvan a portré (hogy nem kap ínhüvelygyulladást?). A Youtube-on is hirdetett reklám szerint a szóban forgó mester különleges képességét megosztja a világgal, a képed alapján dolgozik, csakhogy nem téged, hanem a lelki társadat fogja lerajzolni (a Facebookon nyilvános adatlappal rendelkezők, kapcsolatban lévők itt is előnyben). Persze a kis huncut bácsi néha biztosan összekeveri a lapokat, és az általa rajzolt alak nem hasonlít majd a párodra, ha pedig egyedülálló vagy, a biznisz sikere garantált, csak aztán nehogy a kép alapján válassz jövendőbelit, mert lehet, hoppon maradsz. Már maga a kérdés is nevetséges, miszerint van-e ennek az egésznek valóságalapja, mint ahogy egyébként a lelki társ is lehetne egy megvizsgálandó, megvitatható fogalom – de ebbe most ne is menjünk bele. A dolog valóságtartalmának kétséges voltára retorikailag is nagyon ráerősítenek a hirdetésben elhangzó általánosságok: „A mester híres Kínában. Úgy dönt, hogy az utcán lakik. Valaki beállít neki egy weboldalt. Hamarosan le kell állnia a tevékenységgel, mert öreg.” Hiteles és tudományos ez is, ja nem. Persze poénnak akár még poén is lehet.

Messziről jött ember azt mond, amit akar…

Végy egy narancssárga klepetust, egy kopott sarut, borotváld le a hajad, és kész is a varázslat: a hamis buddhista lámák állítólag növekvő globális problémát jelentenek. A világ számos nagyvárosában előforduló jelenség, hogy buddhista szerzetes kinézetű csalók turisztikai célpontoknál pénzért fotózkodnak a járókelőkkel. New Yorkban a probléma olyan méreteket öltött, hogy Facebook-oldalakat is létrehoztak egymás figyelmeztetésére, ilyen például a „Fake Monks in New York” (Álszerzetesek New Yorkban). Az álszerzetesek a fotózkodás mellett arra kérik az embereket, hogy írjanak alá egy béke iránti petíciót, majd egy medált vagy egy karkötőt ajánlanak fel, és adományokat kérnek egy állítólagos thaiföldi templomnak. Tevékenykedésük annyira sikeres, hogy 2015 januárjában a The New Zealand Herald beszámolt egy nőről, aki 1613 dollárnak (majdnem félmillió forintnak) megfelelő összeget adományozott egy hamis taoista apácának, amit aztán állítólag a kínai bűnözői szindikátusok vezetőinek küldtek tovább. Ezek az átverések elsősorban nem is ránk nézve károsak, hanem leginkább a buddhizmusra. Hagyományosan a buddhista kolostorok elfogadják az ételadományokat, de egy igazi szerzetes soha sem kér agresszíven pénzt.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

al mac (@lundy.fastnet) által megosztott bejegyzés

Állámával egyébként nekem is volt dolgom még az egyetem alatt. Egy professzor a tanszékről teljesen belebolondult a keleti vallásokba (és az ezospiri bullshitekbe is), és szerzett valahonnan egy „lámát”, akit vendégül látott a házában. Mivel tanítványok is részt vehettek a szerzetes előadásán, kaptunk az alkalmon, és mi is elmentünk lámanézőbe. Ázsiai arc, narancssárga szerzetesi ruha, szandál zoknival – ki gyanakodott volna bármi rosszra? Na jó, a csuha alatt a Rolex ugyan befigyelt, és gyanút keltett, hogy hiába próbálkozott ügyetlenül egy kerekesszékes férfi lábra állításával, a csodatevés mégsem sikerült, a díszletek és a jelmez mégis sok résztvevő számára egyértelmű bizonyítéka volt a lámaságnak, ezért bőszen adakoztak a tibeti árvaház megsegítésére (fúj, de undorító). Később rágugliztam a nevére, és kiderült, csalással gyanúsítják, ráadásul nem is tibeti, hanem kínai volt a tag. Még szerencsére, hogy mi csóró egyetemisták voltunk és elég szkeptikusak ahhoz, hogy lóvá tegyen minket.

Egy férfi tibeti szerzetes ruhában a Times Squre-en (Fotó: Noam Galai/Getty Images)

A francia Dijon közelében fekvő tibeti buddhista központban működő Kagyu Ling vezető szerzetese volt egyébként a fejlett világ első bebörtönzött lámája. Tempa Dargye lámát négy nő megerőszakolásával vádolták – az egyik áldozat mindössze kilenc éves volt. A központot egyébként Kalu Rinpoche alapítottam még 1976-ban, csakhogy elvesztette az intézet buddhista jellegét, miután a butáni szerzetesek helyett nyugatiakat kezdtek alkalmazni… Ugyan Őszentsége, a Dalai Láma soha nem nevezett meg egyetlen állámát sem, nyilvánosan elismerte, hogy „néhány tulku (aki Buddha tanításainak átadását a legtisztább formában kapja meg – a szerk.) rosszul viselkedett”, és hozzátette: senki se legyen azonnal elkötelezett egy láma felé sem, hiszen Tibetben 12 évbe is telhet, mire létrejön a láma-tanítvány kapcsolat. „Ez egy nagy felelősség, amit egyik fél sem vállalhat könnyelműen”. Egyébként szélhámos szerzetesből Dunát lehetne fakasztani, írtak is róluk egy könyvet, mily meglepő, „Szélhámos szerzetesek” címen.

Ezt sem Buddha mondta

Persze mit ér az egész szemfényvesztés „Buddha-idézetek” nélkül. A zseniális és hihetetlenül alapos Fakebuddhaquotes oldalon amúgy valós idézetek is találhatók Buddhától. Na, ezek nem azok:

„Szeresd az egész világot, ahogy az anya szereti gyermekét.”
„Az étel ajándéka az élet ajándéka.”
„Legyőzni magadat nagyobb feladat, mint legyőzni másokat.”
„Bármennyi szent szót is beszélünk, bármennyit is olvasunk, milyen hasznunk származik belőle, ha nem eszerint cselekszünk?”
„Ha nem találsz társat, akivel sétálhatnál, járj egyedül, mint az elefánt a dzsungelben. Jobb egyedül lenni, mint együtt azokkal, akik akadályozzák a fejlődésedet.”

Meg van mentve a természet! Ja, mégsem

Anyaggyűjtésem során baráti körömben is megérdeklődtem, milyen nagyobb átverésekre emlékeznek. Mint kiderült, egyik barátom mondhatni szakértő a témában. „Manilai csodadoktor, piramis játékok, David Copperfield, pi-víz, Postabank, Orbán Viktor és a Fidesz, vallások, Mao Ce ikertestvére, Trójai faló. Na meg a spagetti fa, amiről a BBC is forgatott egy kisfilmet az 50-es években, hogy Dél-Európában szüretelik, majd minden svájci kért belőle telefonon magot…” – sorolja. Ugyan nem tartozik a spiri átverések körébe, de az olajfaló kisállat sztorija is megér egy misét. „Egész Közép-Európa beszopta – mondja Attila. – Csehszlovák dokumentumfilmesek csináltak egy kamu filmet a kuvaiti olajválság idején, a 80-as években, és rengeteg olajkutat felgyújtottak, óriási ökológiai katasztrófát idézve elő. A film arról szólt, hogy magyar kutatók az olajtenger közepén rábukkantak egy kisállatra, ami az olajat eszi. Ezt leadták az M1-en (akkor meg csak ez volt), és hetekig az egész ország lázban égett, mindenki erről beszélt, hogy de jó, megvan a megoldás, és hogy a természet milyen csodálatos. Majd leadták a werkfilmet is, hogyan készült a doku, és paff, mindenki padlót fogott.” Hát ezek után csak remélni tudjuk, hogy a nemrég felfedezett műanyagfaló organizmus nem jut hasonló sorsra…

Ha már természet, Attila szerint egyébként a gabonakörök megalkotása is nagy átverés volt. Eláruljuk a titkot, nem az ufók voltak. „A gabonakörök megjelenésénél volt valami nagy ufó-kutató magyar ipse, aki kiment vizsgálódni, és még a tévében is szakértett, hogy ez valódi, tuti ufók voltak, még műszerekkel is lemérte, hogy minden búzaszál ugyanúgy hajlik és még sugárzás is van. Pár napra rá jött két csávó, és megmutatta, hogy egy karóval és egy spárgával csinálták az egészet. Óriási volt, csak sajna a srácokat megbírságolták szándékos károkozás miatt.”

Abszurd, de bevették

1869-ben a New York-i cardiffi farm egyik kútját ásó munkásai felfedeztek egy ősi, 3 méter magas megkövesedett emberi holttestet. A felfedezés gyorsan nyilvános szenzációt váltott ki, és néhány tudományos szakértőt is elbizonytalanított. Valójában az óriás George Hull, a New York-i szivargyártó és ateista ötlete volt, aki épp Iowába utazott üzleti célokból, amikor egy miniszterrel vitába keveredett a Genezis könyvének óriásokról szóló részéről. Hull úgy döntött, megtréfálja azokat, akik mint a miniszter, szó szerint veszik a Bibliában leírtakat; és közben még pénzt is keres. 1868-ban Chicagóban szobrászokat alkalmazott, hogy tíz gipsztömbből emberi alakot állítsanak elő. Egyes tudósok azt feltételezték, hogy a lelet megkövesedett ősi ember, míg mások elmélete szerint ez egy évszázados szobor, amelyet jezsuita papok készítettek. Végül egy paleontológus rántotta le a leplet a csalásról.

1927-ben egy New York-i újság, az Evening Mail publikálta H.L. Mencken újságíró „Elhanyagolt évforduló” című történetét, amelyben azt írta, az amerikaiak elmulasztottak megemlékezni a modern fürdőkád találmányának 75. évfordulójáról. Számos „tényt” közölt a kádról, többek között, hogy Millard Fillmore volt az első elnök, aki 1851-ben a Fehér Házban elhelyezett egyet belőle. Arról is beszámolt, hogy a fürdés törvénytelen volt, mert az orvosok veszélyesnek tartották az emberek egészségére nézve. Mencken története persze álhír volt, célja az amerikai közvélemény hiszékenységének megmutatása volt. Mégis a cikket később több újságban is újranyomtatták, sőt még Mencken beismerése után is sokan igaznak tartották a kád kitalált történetét.

1999-ben A National Geographic írt egy úgynevezett archaeoraptor liaoningensis nevű tollas dinoszaurusz felfedezéséről. „A hiányzó láncszem, amely összeköti az őshüllőket a madarakkal” – lelkendeztek. Néhány hónappal később azonban kiderült, hogy az ünnepelt archaeoraptor kövület egy hamisítvány, amely nem rokon kövületek darabjaiból készült. Egy vizsgálat megállapította, hogy a darabokat 1997-ben találta meg egy kövület-vadászó kínai farmer, majd összeragasztotta a töredékeket, és eladta egy kínai kereskedőnek, aki 1999-ben továbbértékesítette egy amerikai dinoszauruszmúzeum igazgatójának 80 000 dollárért.

De miért ülünk fel a szemfényvesztésnek?

A 90-es években literszámra ittuk az élet vizének is titulált pi-vizet, amiről aztán vizsgálatok bizonyították, hogy sima csapvíz. A kétezres években mindenki mágnes karkötőket hordott, amelyekről kiderült, nemhogy nem hatékonyak a fájdalmak, ízületi panaszok ellen, hanem még károsak is lehetnek a pacemakert viselők és az inzulinpumpát használók esetében. Elhisszük a gátizom edzésre készült jáde tojásokról, hogy már évezredekkel ezelőtt is használták őket Kínában, miközben erről semmilyen archeológiai bizonyíték nincs jelenleg. Mi állhat hiszékenységünk hátterében?

125 éves pálmalevelek. Tényleg titkokat rejtenének?(Fotó: V. Muthuraman/IndiaPictures/Universal Images Group via Getty Images)

A fogyasztók tömeges piaci csalásokra való fogékonyságának megvizsgálására kutatók 25 „sikeres” tömegpiaci átverést tekintettek át. Észrevették, hogy sokan közülük magukban foglaltak valamilyen ismert márkanevet, hogy növeljék hitelességüket és tekintélyüket. A csalók meggyőzéses technikákat alkalmaztak, például törvényes vállalkozásnak tettették magukat, vagy ha telefonos csalásról volt szó, helyi körzetszámot használtak. Sok esetben időérzékeny állításokat tettek a vásárlói motiváció növelése érdekében („csak most él az ajánlat”). A csalás sokszor azzal tették hitelessé, hogy korábbi „nyertesek” vagy meggyógyult emberek fotójával igyekeztek „hitelesíteni” a dolgot, máskor üzleti, törvényesen hangzó szövegekkel kápráztatták el az embereket, ami a legitimitás légkörét teremtette meg. A kutatók azt is megállapították, hogy akik pozitív választ adtak a csalásokra, azok általában aluliskolázottabbak vagy fiatalok voltak. Kiderült az is, hogy 60 százalékuk ugyan megállapította az esetekben a csalás tényét, magát a lehetőséget mégis hasznosnak tekintették. A kutatók úgy találták, az emberek túlbecsülik visszalépési képességüket, ha az ajánlat átverésnek bizonyul.

Mindemellett – és bár ez egyéni vélemény – az átverések áldozatai sokszor olyan kétségbeesett emberek, akik kilátástalan helyzeteik miatt kapaszkodnak ilyen kétes fogódzókba. Akarunk hinni a csodákban, főleg ezekben a sivár hétköznapokban, és ezzel – míg nem veszélyeztetünk senkit, beleértve magunkat is – nincsen baj. Az átverteken, a károsultakon nem, de az emberi találékonyságon viszont lehet nevetni. Persze csak addig, míg nem a saját bőrünk a tét.

Nyitókép: Hannah Forcier Youtube csatornája