A svéd életérzés, életszemlélet legjava mind benne van a Midsommar ünnepben. Térdig járnak a Lagomban, virágkoszorút hord fiú és lány, a békatánc pedig alap mulatság akkor is, ha már elmúltál hatvan. A júniusi, nyári napfordulóhoz legközelebb eső pénteken kezdődő és szombat esti buliban végződő ünnepről azt írják, a karácsony után a legfontosabb ünnepe a svédeknek. Kauker Krisztina, a Svéd Otthon blog írója azonban úgy látja, több szempontból is beelőzi azt. Krisztiék három éve élnek Svédországban, blogjában élményeik, a svéd életérzés kapnak helyet, őt kértük meg, hogy meséljen a Midsommarról. Miért olyan különleges ez az ünnep? És mit érdemes átvennünk nekünk belőle?
„A svédországi teleknek hiába megszokott eleme a hideg és a hosszú éjszakák, nem szeretik ezeket az adottságokat. Maga a karácsony persze fontos ünnep számukra, a Midsommar azonban a fény, a világosság ünnepe. Ekkor kint lehetnek sokáig, este 11-kor is belecsobbanhatnak a tóba. Sokkal jobban kiélvezik minden percét. Ráadásul az ünnepet követően kezdődnek a nyári szabadságolások az országban, ami sok munkahelyen, munkakörben 4-5 hetet jelent. Nem csoda, ha ezt is várják, ennek öröme is belevegyül az ünnepbe. Ilyenkor nyáron az élet szinte leáll a nagyvárosokban. Mindenki vidékre megy, vízpartra, kis házakat bérelnek, vagy saját nyaralójukban töltik a nyári időszakot.” – meséli Kriszti.
Vidéki Svédország (Fotó: Kauker Krisztina)
A Midsommar eredete a pogány időkre nyúlik vissza, aminek szokásaitól azt remélték, jó szerencsét, egészséget, termékenységet, és bőséges termést hoznak. A nyári napforduló ünneplése, a Szent Iván-éj ünnepe számos más népnél is megjelenik, hol fontosabb, hol mára kevésbé fontos formában, sajátos hagyományokkal. A svédeknél a természettel való összekapcsolódás ünnepe ez, egykoron úgy tartották, a gyógynövényeket is ilyenkor érdemes begyűjteni, mert erejük ekkor a legnagyobb. A germánokkal érkező kereszténység aztán megpróbálta belegyűrni tanaiba a hagyományokat, illetve kiegészíteni saját szokásaival az ünnepet, így vált mára szerves részévé a májusfa állítás is. Igaz, ennek svéd, midsommarstång neve sokkal megfelelőbb, tekintve, hogy június végén készül.
A midsommarstång, azaz májusfa, a Midsommar ünnep jelképe (Fotó: Kauker Krisztina)
Hagyományok és közösség
Hogy mennyire fontosak a hagyományok a svédeknek, jól mutatja, hogy a májusfa állítás nem néhány vidéki falucska szokásává sorvadt, a nagyvárosokban is évről-évre fontos eleme a Midsommar ünnepségeknek. „Göteborgban például van egy nagy park, amit úgy lehet elképzelni, mint a budapesti Városligetet, ahol a város vezetése minden évben megrendezi a Midsommart. A májusfát mindig közösen díszítik fel, ami valójában egy oszlop, amit lefektetnek a földre, majd beborítják borostyánnal vagy más zöld növénnyel, végül apránként mindenki feldíszíti az általa hozott virágokkal. Amikor kész, felemelik, és beállítják a földbe – meséli Kriszti. – Nagyon szeretik ennek a közösségteremtő szerepét, az sem zavarja őket, ha úgymond idegenek is részt vesznek benne. Sőt, örülnek neki, ha azt látják, hogy a külföldiek, a turisták is érdeklődnek a hagyományaik iránt. Pedig a svédek alapvetően eléggé maguknak való, zárkózott nép, ilyenkor mégis szeretnek közösségben lenni, együtt lenni.”
(Fotó: Kauker Krisztina)
„Egy kis szigeten éltünk korábban, ahol egyik évben mi is részt vettünk a Midsommar ünnepen. Akkor egy idős házaspár ajánlotta fel a májusfát, amit kivittek egy közeli rétre, ahol közösen feldíszítették és felállították. Majd kezdődött a tánc, amin idősebbek és a gyerekek is egyaránt részt vettek. Késő estétől persze a fiatalok bulijává változik az ünnep, hajnalig táncolnak, mulatnak, modern és népies hangzású zenére teljesen vegyesen.”
Ahogy Kriszti elmesélte, ilyenkor valóban, mindent virág borít, nem véletlenül. „Itt északon májusig várni kell, hogy végre lássunk néhány virágot a hóvirágon kívül, de az is itt csak április környékén kezd nyílni. A virágoknak ezért nagyon fontos jelentősége van. A régi időkben, még a kereszténység előtt, a szekereket, ekéket díszítették fel velük ilyenkor. Ezzel azt akarták, hogy a legfontosabb földművelő szerszámaik is egyesüljenek a természettel, a természet átadja nekik energiáikat, és így biztosan jó termést hozzon az év.”
Nagyon érdekes, hogy a házak bejáratai elé máig szokás vágott virágot tenni a földre. Ez onnan ered, hogy a régmúlt időkben azt remélték tőle, a természet energiái minden alkalommal éri őket, mikor otthonaikból ki- és bemennek. Az ajtókat, az ajtó előtti részt és a házakat is nagyon szeretik feldíszíteni. Mindezt azonban ne úgy képzeljük el, hogy import tulipánt szórnak szerteszét. Vadvirágokból, mezei virágokból, fűszálakból, szalmaszálakból állítják össze a csokrokat, és ezekkel díszítik a májusfát, vagy fonják belőlük a virágkoszorúkat. Semmi mesterkéltség, mindent a maga természetközeli valójában szeretnek.
A virágkoszorú fontos eleme a Midsommar ünnepnek. (Fotó: Kauker Krisztina)
A virágkoszorú a Midsommar egyik legjellemzőbb eleme, amit az idős nagypapa épp úgy felvesz, mint a fiatal fiúk. “Nem kapcsolódik a nőiességhez a virágkoszorú viselése. Az is a természethez kapcsolódás egy megtestesülése volt egykoron, ami hagyományként máig fennmaradt. Az érett férfiak is ugyanúgy elugrálják a békatáncot a májusfa körül a koszorúban, mint a gyerekek. Ez itt hagyomány.” – meséli Kriszti.
A Små grodorna-ról, azaz a békatáncról is mókás összefoglalót ad ez a kis videó
Ünnepi nyalánkságok
Minden tisztességes ünnepnek meg vannak a maga jellegzetes fogásai, naná, hogy a Midsommar sem kivétel ez alól. Az epertorta, illetve maga a friss eper tejszínnel minden tisztességes svéd asztalán ott van ilyenkor, de a desszertet megelőző fogások közt is kötelező résztvevőket találunk: pácolt heringet és tejszínes, kapros főtt burgonyát. Kísérőként pedig bodzaszörpöt és snapszot isznak, a virágkoszorú is szinte csak ettől esik let a fiatalok fejéről.
Eper nélkül nincs Midsommar. (Fotó: Kauker Krisztina)
“A Midsommar egy óriási buli is egyben. A svédek a hétköznapokon meglehetősen visszafogottak, ez az ünnep azonban egyfajta engedély is nekik arra, hogy elengedjék magukat – meséli Kriszti – A fiataloknak egyértelműen a bulizás van a középpontban, de a régi időkben sem csak arról szólt az ünnep, hogy a termés minél bőségesebb legyen, arról is, hogy gyermekáldás is minél több legyen. Régen a szomszédos falvak összejöttek Midsommarkor, és ez lehetőséget adott a fiataloknak is az ismerkedésre. És bizony a Századfordulón még úgy tartották, március végén születik a legtöbb baba Svédországban.”
Jövendőmondó virágok. (Fotó: Kauker Krisztina)
Aki pedig nem találta volna meg a nagy Őt legkésőbb Midsommar éjszakáján, annak is tartogatnak a hagyományok egy s mást. Úgy szól a mondás, hogy az a hajadon, aki hét kerítésen átmászva, hét különböző virágot szed a mezőn, majd azokat a párnája alá teszi, megálmodja, ki lesz a jövendőbelije. Kriszti pedig úgy látja, Tinder ide vagy oda, a svéd lányok bizony nem érzik cikinek kerítést mászni a virágokért, ha másért nem, hát buliból megteszik. Mi több, a népviseletet idéző ruhák is népszerűek, a fast fashion márkák is árulnak ilyenkor folklór stílusú ruhákat: buggyos ingeket, virágos ruhákat, szoknyákat, hímzett felsőket, és ezeket szívesen fel is veszik.
„Mondják, hogy a svédek kétszínűek. Ez nem gondolnám, hogy így van, sokkal inkább arról van szó, hogy szeretik a lepel alatt tartani azokat a dolgaikat, amikről úgy gondolják, nem tartozik másra. Még ha rossz is nekik, a mosoly ott van az arcukon, a nyugodtság, a kedvesség nagyon meghatározza a svédeket. Ez az, ami minket is rabul ejtett, mikor először itt jártunk, és ez az, ami miatt végül úgy döntöttünk, itt szeretnénk folytatni az életünket.”
