mentális és érzelmi egészség megőrzése

Szégyen, ha nem vagyok jól?

Az emberi agy csodája határtalan, ahogy segítségével megpróbáljuk megérteni, feldolgozni és megváltoztatni a körülöttünk lévő világot. Ragyogásának – és olykor kudarcainak kutatása mindig újabb és újabb kiaknázatlan lehetőségeket rejt magában, hiszen az egész ember működésében központi szerepet játszik.

Azonban még mindig gyakran szembesülünk vele, hogy a mentális egészség zavarait az emberek többsége nem tartja valós, létező problémának, nehezen nevezik őket betegségnek, így kezelésükben az érintettek sem kívülről nem kapnak támogatást, sem magukban nem érzik azt, hogy ezzel komolyabban kellene foglalkozni. Sőt, gyakran gyengeséget, rossz döntéseket és helytelen életvitelt feltételeznek a háttérben.

Fotó: Profimedia

Annak ellenére, hogy a fejlettebb országokban az emberek többsége az együttérzés irányába halad, továbbra is hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a mentális vagy érzelmi problémákkal küzdők pusztán gyengék vagy erkölcsileg labilisek. A megbélyegzésük által bennük is szégyenérzetet, zavartságot, félelmet alakítunk ki saját magukkal szemben, ami még inkább megakadályozza, hogy problémáikat megoldják – akár külső segítség igénybevételével.

A pandémia alatt némileg javult a helyzet

Bár Márton-Koczó Ildikó üzleti coach-szupervizor optimista: úgy látja, a COVID-19 elmúlt másfél éve pozitívan hatott arra, hogy tudatosan foglalkozzunk a lelki és érzelmi jóllétünkkel, mégis elgondolkodtató történettel indítja a beszélgetésünket.

„Amikor az egyik vállalatnál a HR-csapat olyan mentális egészségprogram-csomagot rakott össze, amelynek eleme volt a stressz- és konfliktuskezelés, a türelem és önkontroll fejlesztése valamint az egészségtudatos életmód, a vezérigazgató csak annyit mondott: »Idegbetegekre és ducikra nem költünk, rúgjuk ki őket.« Bár később jelezte, hogy csak viccesnek szánta ezt a mondatot, jól mutatja, hogy van még teendő azzal kapcsolatban, hogyan lehet a mentális egészség fontosságára felhívni a figyelmet. Az Institute for Health Metrics and Evaluation szervezet elemzése alapján 

Közös ügyünk

Ildikó szerint három fő okra vezethető vissza, hogy miért nem kérnek időben segítséget a mentális nehézségekkel küzdő emberek. Az első ok a megbélyegzéstől való félelem, a másik az egészségügyi szolgáltatások elérhetősége és a harmadik a kezelések költsége.

„Az elsőn a kommunikáció segítene, tabuk helyett transzparensen beszélni ezekről a témákról, a tünetekről, a nehézségekről és gyógyulásokról is. A második esetén az emberek szívesebben keresnek olyan szakembert, akit ajánlanak, illetve akit könnyű elérni, ebben a vállalatok tudnak segíteni, hogy ún. szakember-poolokat hoznak létre, ahol választani lehet közülük. A harmadik, vagyis a finanszírozás tekintetében kedvező lenne, ha társadalombiztosítás által is fizethető lenne a pszichológus vagy a különböző terápiák igénybevétele és az is nagy segítség, ha a cégek egy része szerepet vállal a költségek rendezésében.”

Fotó: Profimedia

Egészséges munkavállalókra van szükség

Ildikó úgy látja, a hazai vállalati HR-szakemberek proaktívan foglalkoztak a témával már a koronavírus járvány előtt is. Olyan hasznos és kreatív témákat találtak ki, mint például a vállalati pszichológus rendelés online, vagy önfejlesztő és stresszkezelés online tanfolyamok.

„Tudok olyan cégről, ahol ez nemcsak a munkavállalónak elérhető, hanem családterápiára is igénybe vehető. Ez a Covidban kialakult »mindenki otthon« helyzet miatt népszerű is volt. Volt olyan cég, ahol online gyermekfoglalkoztatót szervezett a cég a heti fontos meeting idejére, hogy a dolgozó nyugodtan részt tudjon venni az értekezleten. Gyakori, hogy a céges vállalati csomag dohányzásról leszoktató programot vagy épp egyénileg összerakható szűrőcsomagot kínál, de az sem ritka, hogy gyógynövényes kurzust végezhet el a dolgozó, ha az egészséges életmódhoz számára ez a jó megoldás. Mivel a mentális egészség az érzelmi, szellemi jóllétet is magában hordozza, hasznos, hogy 

A három legfontosabb ok arra, hogy komolyan vegyük a mentális egészségünket

1. Gyakoribbak, mint gondolnánk

Bár a segítségkérés mértéke nem mutatja meg jól, ám jó, ha tudjuk: nem hogy nem vagyunk egyedül problémáinkkal, de kimondottan gyakori az, ha nem érezzük magunkat egészségesnek lelkileg és érzelmileg. Olyan körülmények is ronthatnak a helyzeten, mint a közeledő őszi-téli időszak, és a tendencia egyre csak erősödik.

2. Ha nem vagyunk jól lelkileg, az fizikailag is kihathat ránk

Mennyiszer hallottuk azt a kifejezést, hogy valaki „belebetegedett a bánatba!” A probléma egyébként sokkal valóságosabb, mint gondolnánk, hiszen agyunk a testünk része, így, ha nincs rendben valami ott, az számos fizikai tünet vagy betegség kiváltó oka lehet. A stressz, a depresszió vagy egyéb érzelmi megzuhanás szintén vezethet megbetegedéshez. 

3. Fontos a korai felismerés, azonban még jobb lenne a megelőzés

A korai diagnózis könnyebben vezet gyógyuláshoz, azonban az egész társadalmi gondolkodást át kellene programozni ahhoz, hogy a megelőzés kapjon inkább kiemelt szerepet. Egy egészséges, kiegyensúlyozott mentális állapotban lévő ember kevesebb problémát görget maga előtt, ami nem engedi, hogy a gondok felgyűljenek és kezelhetetlenné váljanak.