A szemöldök nagyon fontos része az emberi arcnak, segítségével az ember pontosan kifejezheti az érzelmeit. A szemöldök mozdulatlansága és mozgása az egyén mentalitására és lelkiállapotára utal, de nemcsak a mimika, az is sokat elárul rólunk, milyenre húzzuk, lamináljuk, festjük, gyantázzuk szemöldökünket. Akár még azt is, nárcisztikusok vagyunk-e.
Szemöldök-történelem dióhéjban
A középkorban a női szépség fő megtestesítője és fókuszpontja a homlok volt, épp ezért a nők ebben az időszakban nem csupán a szemöldöküket, de gyakran a szempilláikat is kitépkedték, illetve még a hajvonalukat is magasabbra borotválták annak érdekében, hogy minél hangsúlyosabbá tegyék a homlokukat. Később a szemöldöknek túl sok jelentőséget nem tulajdonítottak; ugyan fésülték, formázták, néhány nő sötétítette vagy világosította a szemöldökét, erős sminket színésznők és prostituáltak használtak. A középkori hagyomány a ’20-as években éledt újra, amikor is az extrémebb szépségápolási rutinokhoz kezdtek nyúlni a nők. Trendnek az ultravékony szemöldök lefelé görbülő heggyel számított – amely a nőknek szomorú, kissé elkámpicsorodott megjelenést kölcsönzött. A ’30-as évek női a vékony, de magasan ívelt szemöldököt preferálták, amely középen magasra volt szedve, mindkét oldalon egyenletesen lefelé ívelt. A ’40-es évek a természetesebb megjelenésű formák korszakát jelentette: sok nő először dolgozott hagyományosan férfias munkában, hogy helyettesítse a második világháború miatt besorozott férfiak munkáját, emiatt nem is igen jutott idő és energia a szemöldökápolásra.
Szemöldök-történelem (Illusztráció: @mikegibsonartwork)
Az ’50-es évek a film, a smink és a szépség aranykorszaka volt. A szemöldök vastag és ívelt maradt, és a smink egyre népszerűbb lett. A ’60-as évek a smink kísérletezési időszaka volt. Egyesek merész, Twiggy ihlette megjelenésüket ápolt szemöldökívekkel hangsúlyozták ki, míg mások ragaszkodtak a hagyományosabb sminkhez. A vékony szemöldök a ’70-es években tért vissza, az élénk szemhéjpúderek és sok pirosító mellett a vékony, erősen ívelt szemöldök volt a divat, miközben a következő évtizedben éppen a vastag, alig ápolt szemöldök volt a trend. A ’90-es években újra a ceruzahegy vékonyságú lett a divat, a túlzottan kitépkedett, de természetesen ívelt szőrvonal. A 2000-es évek elején a szemöldök vékonyítása helyett sokan rövidebb szemöldökre törekedtek, mígnem a 2010-es években megjelent végre a megengedő attitűd, hogy a szemöldökünket úgy alakítsuk, hogy az illeszkedjen az arcvonásunkhoz.
Aztán 2018-ban a Vogue ceruzahegy vékonyágú szemöldökkel tette címlapra Rihannát, kilátásba helyezve, hogy a ’20-as évek szépségtrendje visszatérhet a mainstream divatba. A korábbi sűrű, vastag szemöldökök egyeduralma egyre inkább megdől, egyre-másra bukkantak fel a hírességek kiszőkített vagy épp egészen vékony szemöldökkel. 2023-ban azonban nem beszélhetünk egyeduralkodó trendről. A vékonnyal párhuzamosan divatban van a népszerű szappanszemöldök, amely hasonló a szemöldöklaminálási technikához, ám annál lényegesen egyszerűbb, otthon is végezhető formázási módszer. Lényege, hogy a szőrszálakat a természetes növekedési irányuknak megfelelően kifelé-felfelé fésüljük, szétválasztjuk őket, hogy minél többnek, dúsabbnak hasson az eredmény, amit a szappanos eleggyel rögzítünk is. És persze vannak, akik még mindig tetoválnak, és olyanok is, akik simán csak feljavítják szemöldöküket, megtartva annak természetes formáját.
50-es évek: Elizabeth Taylor (Fotó: Archive Photos/Getty Images)
50-es évek: Grace Kelly (Fotó: Pictorial Parade/Hulton Archive/Getty Images)
60-as évek: Barbara Bouchet (Fotó: Silver Screen Collection/Getty Images)
60-as évek: Sophia Loren (Fotó: Getty Images)
70-es évek: Faye Dunaway (Fotó: Getty Images)
70-es évek: Twiggy (Fotó: Jack Mitchell/Getty Images)
80-as évek: Brooke Shields (Fotó: Tom Gates/Hulton Archive/Getty Images)
90-es évek: Milla Jovovich (Fotó: Rose Hartman/Getty Images)
90-es évek: Sandra Bullock (Fotó: Bob Riha, Jr./Getty Images)
2000-es évek: Scarlett Johansson (Fotó: Evan Agostini/Getty Images)
2000-es évek: Meghan Fox (Fotó: Katy Winn/Getty Images)
A szemöldökforma pszichológiája
Victoria Anderson, a Cardiffi Egyetem kutatója, aki a közösségi médiáról ír, úgy véli, hogy a szemöldök a minden szelfi mögött meghúzódó erőjáték része. A latin szemöldök kifejezést hozza példának (supercilium), ami a „fölényes” szó gyökere, egy módja annak, hogy felsőbbrendűek legyünk és lenézzünk másokat. Ez a szelfikultúrában igencsak megjelenik a kutató szerint, ahol folyamatosan arra törekedünk, hogy mások is lássák, milyen státuszunk és hatalmunk van a világban. A szemöldök és a szelfi kétségtelenül kéz a kézben jár, és hatással van egymásra, a szelfikirálynők, mint például Kim Kardashian, Kylie Jenner és Delevingne mind rendelkeznek erős szemöldökkel, de Anderson úgy látja, hogy a kapcsolat a szemöldök és a hatalom között visszanyúlik Marlene Dietrich-hez. „Ezeknek a nőknek az élete a saját imázsuk uralmáról szólt – véli a kutató. – A nők tudatában vannak annak, hogy bármikor észreveszik és megítélik őket, és ez nem csak a férfi tekintete, hanem a társaik tekintete is. A szemöldök a hatalomról és az önmeghatározásról szól.”
De nemcsak a hatalom, a dominancia, a fölény kifejezésére szolgálhat a szemöldökforma, hanem az arc vonzerejét is meghatározza, ami szorosan összefügg mindennapi életünkkel és társas interakciónkkal. Egy kutatásban a vonzerőt a szemöldök és a szem geometriai és formai jellemzőinek, valamint az arc alakjának kombinálásával vizsgálták 300 ázsiai női arcképen, amelyeket mesterséges intelligencia válogatott. Az eredmények azt mutatják, hogy a magasan ívelt szemöldök kis szemekkel és kerek arccal, a mélyen ívelt szemöldök nagy szemekkel és hosszabb arccal magasabb vonzerejűvé teszi az arcképet.
Cara Delevingne (Fotó: Pascal Le Segretain/Getty Images)
Nem utolsósorban a szemöldökünk a flörtölés egyik fontos eszköze is. Irenaus Eibl-Eibesfeldt német etológus legalább egy tucat kultúrában figyelte meg a szemöldökfelhúzást, és példákat is dokumentált szamoai, pápuai, franciaországi, japán lányoknál, négy afrikai törzsnél és a dél-amerikai indiánok két csoportjában. Mint mondja, „a flörtölő lány először mosolyog partnerére, és egy gyors mozdulattal felemeli a szemöldökét, így a szemrés rövid időre megnagyobbodik”. A flörtölő férfiak ugyanazt a szemöldökmozgást végzik el. A felhúzott szemöldök az amerikai kultúrában megtöri a tartós szemkontaktus tabuját, a mindennapi flörtölés során ezzel jelzik az érdeklődést egy személy iránt, sőt a prostitúcióban is taktikaként használják. Ha egy nő viszonozza a férfi tekintetét, és felvonja a szemöldökét, az azt jelenti, hogy érdeklődik iránta. Persze ez nem minden kultúrában van így: a szemöldökfelhúzás a görögöknél a nézeteltérés, a „nem” üzenete.
A kommunikáción túl a szemöldökünk személyiségünkről is árulkodhat. Visszatérve a Victoria Anderson kutató által megpengetett nárcizmus kultúrájára, a szemöldök formájáról azonosítható, hogy grandiózus nárcisztikusok vagyunk-e. Erre egy 2018-as kutatás világított rá. Már korábbi kutatások is kimutatták, hogy a nárcizmus megnyilvánulhat az emberek megjelenésében. Például a nárcisztikusok nagyobb valószínűséggel néznek ki vonzónak; drága, stílusos és mutatós ruhákat viselnek; és rendezett megjelenésűek. Nemre specifikus viselkedést is azonosítottak. A nárcisztikus férfiak kevésbé viselnek szemüveget, a nárcisztikus nők hajlamosak sminkelni, dekoltázst mutatni, és kiszedni a szemöldöküket. A jelen vizsgálat megpróbálta meghatározni, hogy az arcok milyen sajátosságai teszik lehetővé az emberek számára, hogy felismerjék, vajon egy nárcisztikussal állnak-e szemben. Giacomin és Rule először azt vizsgálták, hogy a résztvevők hogyan érzékelik az arcokat, mint egészet. A kutatók ezután megállapították, hogy a nárcisztikusok azonosítására szolgáló jelzések a szem régiójában találhatók – konkrétan a szemöldökben. De vajon mi ennek az oka?
A szemöldök segít kifejezni sok érzelmet, és közösségi üzeneteket közvetíteni, még a nem szándékosakat is. Ahogy Giacomin és Rule megfigyelték, a szemöldök „nagy kontrasztú vonalakat biztosít, amelyek messziről felfedhetik az önkéntelen kifejezéseket vagy gesztusokat”. A szemöldök különösen fontos lehet azoknak az embereknek, akik a grandiózus nárcizmus személyiségjegyeivel rendelkeznek. Miért? Mert erős vágyuk van a csodálatra és az elismerésre, és ennek eredményeképpen „igyekszenek fenntartani a különálló szemöldököket, hogy megkönnyítsék mások azon képességét, hogy észrevegyék, felismerjék és emlékezzenek rájuk; ezzel növelve kedvelhetőségüket és megerősítve túlzottan pozitív önképüket”. Azért fontos itt megjegyezni, hogy a nárcizmus pszichopatológiaként (azaz személyiségzavarként) vagy személyiségvonásként fogható fel. Bár van, aki megfelel, vagy nem felel meg a nárcisztikus személyiségzavar kritériumainak, mindannyiunkban megvan a nárcisztikus tulajdonság bizonyos szintje. Jelen tanulmány szerzői a nárcizmust személyiségvonásként, nem pedig patológiáként értelmezték. Tehát amikor nárcisztikusokat vagy nem nárcisztikusokat említenek, akkor egyszerűen a nárcizmus jellemvonását magasan vagy alacsonyan hordozó emberekre utalnak.
Az önkifejezés és a kapcsolódás eszköze
Egy tanulmány szerint a modern ember talán soha nem húzta volna fel a szemöldökét, ha a Homo sapiens nem veszítette volna el ősei vastag szemöldökcsontját a simább arcvonások érdekében. A York Egyetem kutatói úgy vélik, hogy az ősemberek a fizikai dominancia jeleként kiemelkedő szemöldökcsontot viseltek, és ahogy az emberi arc kisebb és laposabb lett, egyfajta vászonná vált, amelyen a szemöldökök az érzelmek sokkal gazdagabb skáláját ábrázolhatták. A dominanciát és az agressziót tehát a kifejezések szélesebb palettájára cseréltük. Ahogy az arc kisebb lett, és a homlok lelapult, az arc izmai fel-le tudták mozgatni a szemöldököt, és ezeket a finomabb érzéseket kifejezhettük. A kutatást végző csapat hangsúlyozta, hogy következtetéseik spekulatívak, de ha igazuk van, akkor a kisebb, laposabb arcok kialakulása felszabadíthatta a szemöldök társadalmi erejét, lehetővé téve az emberek számára, hogy távolról, összetettebb és árnyaltabb módon kommunikáljanak, a dominancia helyett inkább arra törekedjenek, hogy jobban kijöjjenek az emberekkel. Persze más hipotézisek is léteznek: vannak, akik szerint a kiemelkedő szemöldökcsont egyfajta szerkezeti megerősítésként szolgált, biztosítva azt, hogy az arc bírja az erőteljes rágás okozta nyomást. Tekintettel a szemöldök fontosságára az emberi kommunikációban, nem világos, hogy más főemlősök miért nem használják többet – mondta a Guardiannak Robin Dunbar, az Oxfordi Egyetem evolúciós pszichológia professzora. „Elfogadható az a feltételezés, hogy ennek valami köze van a nagyobb társadalmi csoportok összetettebb kommunikáció iránti fokozott igényéhez, amelyaz emberi evolúció során későn alakult ki.”