A húsruhától a hajból készült pulóverig – a legbotrányosabb ruhák a kifutón

Bánosi Eszter | 2023. November 22.
A divattervezők eredendően fantáziadús emberek, és nem ritkán olyan anyagokat használnak fel, amelyek átlépik a hagyományos szövet határait, hogy különleges, sőt egészen botrányos ruhákat alkossanak.

Ha néztél már valaha egy divatbemutatót, biztos eltöprengtél azon, vajon kiket céloznak meg ezek a ruhadarabok, miért tűnnek hordhatatlannak, és nem ritkán nevetségesnek. Nyilván megvannak az okai annak, hogy a kifutón bemutatott darabok némelyike ​​olyan furcsán néz ki, de a divatvilág annyira zárt, annyira titkos, hogy a kívülállók számára nagyon bonyolult kitalálni, miért van ez így. Másrészt a kifutón megjelenő ruháknak leginkább művészeti értékük van, nem a praktikum és a hordhatóság a mérvadó. A szépség fogalma a divatiparban gyökeresen átalakult, gyakran a fekete humor felé fordult. Azok a bizarr darabok, amelyeket a kifutón látsz, soha nem kerülnek emiatt butikokba és áruházakba. Ezek a rendhagyónál is rendhagyóbb, olykor botrányt keltő darabok pedig egész biztosan nem:

Élő pillangók a ruhákban

A PETA állatvédő szervezet kritikáját követően, amiért élő pillangókat használ a ruhákban, a japán Undercover márka alapítója bocsánatot kért, és megígérte, hogy soha nem használ élő állatokat többé a kollekciójához. 

Sajnálom, hogy olyan lepkéket ejtettem csapdába, amelyek szabadon repülhettek volna az égen

– mondta Jun Takahashi a PETA-nak írt levelében. Az Undercover virágokat és élő pillangókat tartalmazó „terráriumi” ruhái éteri szépségűek voltak a cég 2024. tavaszi-nyári bemutatóján, a párizsi divathéten szeptemberben, de a ruhák jogosan háborították fel az állatvédőket a rovarok jóléte miatt.

A PETA októberben írt Takahashinak arról, hogy a nyilvános bemutatókhoz használt pillangókat „általában vagy kiszakítják a természetből, vagy fogságban tenyésztik a farmokon”, és sokan összetörnek vagy elpusztulnak, miközben „mint rakományt” borítékokban és kis dobozokban szállítják. Takahashi azonban azzal védekezett, hogy csapata egy „etikus” tenyésztőtől rendelte az élőlényeket, és megfelelő táplálékot és elegendő teret biztosított nekik a légzéshez és a repüléshez, miközben a megfelelő hőmérsékleten tartotta őket. Mindenesetre hozzátette: „Bűnösnek éreztem magam, mégis úgy döntöttem, hogy saját alkotásomhoz pillangókat teszek a ruhákba.” Takahashi azt mondta, hogy a rovarokat közvetlenül a bemutató után szabadon engedte egy parkban, bár a PETA levele megjegyzi, hogy a fogságban tenyésztett lepkék „küzdenek az élelemforrások megtalálásáért, és ritkán élnek túl a vadonban”, sőt „betegséget is terjeszthetnek, megfertőzve más rovarpopulációkat. A New York-i Barneys áruház leállította a rovarok megjelenítését a bemutatókon, miután 2018-ban a PETA más fajta, élő pillangók használatával kapcsolatban emelte fel a hangját.

Fotó: Profimedia/picture alliance/Ik Aldama

Pulóver hajból?

Bár nem ártalmas senkire nézve, mégis elég bizarr a holland startup találmánya. A gyapjúkabátban és az emberi hajszálban több a közös, mint gondolnád; a haj nemcsak segít megőrizni a testhőt, hanem akárcsak a gyapjú, keratin fehérje rostokból állnak. A Human Material Loop azt reméli, hogy átalakítja a divatipart azáltal, hogy az emberi hajat textillé alakítja. Eddig emberi hajból készült kabátok, pulóverek és blézerek prototípusait készítette el – abban a reményben, hogy egy napon a ruházati cégek tekercseket vásárolnak az alternatív anyagából saját tervezésükhöz. A magyar társalapító, Kollár Zsófia azt mondja, régóta lenyűgözi a hajban rejlő szövet lehetősége. 

Mennyire törődünk a hajunkkal, de ha egyszer levágják, annyira undorodunk tőle

 – mondta.

Forrás: @humanmaterialloop

Amikor beütött a világjárvány, Kollár Zsófia tervezőként identitásválságba került, és úgy döntött, orvosolja a hajipar hulladékproblémáját. Csak az Egyesült Államokban és Kanadában ugyanis a szalonok percenként 877 font hulladékot termelnek. Amikor a haj oxigén jelenléte nélkül lebomlik, például egy szemeteszsákban, üvegházhatású gázok szabadulnak fel, amelyek hozzájárulnak a klímaválsághoz. A Human Material Loop szerint évente 72 millió kilogramm emberi hajhulladék kerül európai szemétlerakókba, ami hét Eiffel-torony súlyának felel meg. A tervező szerint a hajszövet használata nem különbözik a pulóver bármilyen más anyaggal való kötésétől. A rövid szőrszálakat összefonják és cérnává alakítják, majd tiszta pigmentekkel megfestik.

A Human Material Loop első prototípusa egy gyapjútapintású pulóver volt. Azóta a cég más prototípusokat is tesztelt, köztük a hőszigetelés érdekében szőrrel tömött kültéri kabátot, amelyet zord körülmények között próbáltak ki Argentína legmagasabb hegyének, az Aconcaguának az expedíciója során. „Tudjuk, hogy emberi haj viselésére a testünkön a legtöbb ember még nem áll készen” – mondta Kollar. De úgy véli, hogy az ötlet a nyilvánosság számára is népszerű lehet. Ráadásul az emberi haj hihetetlenül tartós anyag. A Human Material Loop a hajat hollandiai, belgiumi és luxemburgi szalonokból szerzi be, és állítása szerint a levágott haj nem tartalmaz olyan nukleáris DNS-t, amely alapján azonosítható lenne az egyén.

Az elképzelés egyébként nem forradalmi: a történelemben az emberi hajat számos különböző kultúrában használták textilként. A kiribati törzs természetes anyagokból, köztük kókuszrostokból, cápafogakból, pálmalevelekből és emberi hajból készült, szőtt páncélt hozott létre, míg a 13. században Észak-Amerika délnyugati részén az emberek hajszálak csomózásával készítettek zoknit.

Bomló ruhák

1997-ben Martin Margiela, a belga divattervező tizennyolc korábbi kollekcióból származó ruhadarabot fecskendezett be olyan baktériumokkal, amelyek oxigénre reagálnak, és ezzel megfestették az anyagot. Lassan – a fotós Bob Goedewaagen dokumentálásával – a ruhák elkezdtek bomlani és feloldódni. 1999-ben Margiela divat- és művészeti kiállítást rendezett a New York-i Brooklyn Anchorage galériában, ahol bemutatta legújabb alkotását, a penészes ruhákat is. A ruhákat agarba, egy természetes adalékanyagba mártották, és penészgombával, baktériumokkal és élesztővel kezelték; ezután hagyták, hogy ezek a mikroorganizmusok új színeket és textúrákat (és szagot) alakítsanak ki. Kritikusai szerint a kísérlet inkább művészet volt, mint divatbemutató; Ingrid Loschek művészettörténész szerint a kiállítás

összehasonlította a teremtés és a bomlás természetes ciklusát a vásárlás és eldobás fogyasztói ciklusával.

A penészes ruhákat a kiállítás végén elégették, mivel olyan előrehaladott bomlási stádiumban voltak, hogy az már az egészségre káros volt.

Martin Margiela penészes ruhái

Ruha borból

A Nyugat-Ausztráliai Egyetem kutatói olyan technikát fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi, hogy a ruhák öltés nélkül, erjedt bor használatával maguktól formálódjanak. A ruhák környezetbarátak, de nem valószínű, hogy valaha is sikeresek lesznek a vásárlók körében. A boros illatú anyag ugyanis nyálkás érzetet kelt, ha nedves lesz. Az egyedülálló, borból készült bakteriális erjesztésű ruha az élő mikrobák által erjesztett, cellulóz szövetek kezdetét jelentheti. Az ihlet akkor szállta meg az egyik kutatót, amikor észrevett egy bőrszerű réteget, amely egy baktériummal szennyezett boros kádat borított. A ruha nagyon finom, cellulóz mikrofibrillumokat tartalmaz, amelyek a zöld növények sejtfalát képezik. Ezt az anyagot egy nem veszélyes, nem patogén, öt mikron méretű baktérium termeli, amely inkább selyempapírra, mint pamutra hasonlít.

Lady Gaga húsruhája

Amikor Lady Gaga átvette az „Év videója” díjat a 2010-es MTV Video Music Awardson, meg kellett kérnie Chert, hogy amíg átveszi tőle a trófeát, tartsa kezében a húsos erszényét. Gaga később azt mondta Ellen DeGeneres vegán talkshow műsorvezetőjének, hogy nem állt szándékában a vegetáriánusokat vagy a vegánokat megbántani a nyershúsos ruhával, amely több mint 50 kiló húsból készült. „Sok értelmezése van” – mondta Gaga. – Ha hamarosan nem állunk ki jogainkért, annyi jogunk lesz, mint a húsnak a csontjainkon. És nem vagyok egy darab hús” – magyarázta.

Lady Gaga húsruhája a 2010-es MTV VMA gálán (Fotó: MARK RALSTON / AFP)

Az ötlet eredetileg egy beszélgetésből indult ki, amelyet Gaga Val Garland sminkessel folytatott, aki még az 1980-as években viselte a húsruha első, saját gyártmányú változatát: kisimította a steaket melltartónak, szalonnát sütött, és a csizmájára tekerte, a hajába pedig sertéshús-fonatokat rakott. Sok évvel később Gagával dolgozott, és épp arról beszélgettek, mi a legfelháborítóbb ruha, amit valaha viseltek, ekkor megosztotta a húsruha ötletét az énekesnővel, aki aztán engedélyt kapott az újratervezésére. A Haus of Gaga – az énekes kreatív csapata – kitalált egy koncepciót, és Franc Fernandez tervezőt kérte fel annak elkészítésére. 

Argentin vagyok, így a legtöbb ételünk csak vörös húsból áll, ezért nagyon szoros a kapcsolatunk a hentesekkel. Szóval szó szerint elmentem a családi henteshez, és azt mondtam nekik, hogy úgy fogok húst varrni, mintha szövet lenne

– emlékezett vissza a tervező.

Gaga így emlékezett vissza a ruhájára a Vogue-nak adott interjújában: „Hússzagú volt. Izgalmas volt viselni. Egy fűző volt alatta, de a fűzőt a húshoz varrták.” Nem ez volt az első alkalom, hogy Gaga húsból készült ruhát viselt. Egy héttel korábban a Vogue Hommes Japan címlapján jelent meg húsos bikiniben.

Meztelenné tévő ruha

A pulzusszám növekedése elég ahhoz, hogy az Intimacy 2.0 elnevezésű ruha átlátszósága megváltozzon. A Studio Roosegaarde és Anouk Wipprecht holland tervezők által kitalált Intimacy 2.0 ruha egy olyan ruhakollekció részét képezi, amely a bőrt elektromosan érzékeny fóliákkal tapasztja le, amelyek átlátszatlanná vagy átlátszóvá válnak, ha feszültségváltozásokat érzékelnek. A duó Intimacy kollekciójának eredeti változata, az 1.0. olyan ruhákat tartalmazott, amelyek átlátszóvá váltak, amikor egy másik személy megérintette viselőjét. Vajon Madonna, Rihanna vagy Lady Gaga lesz az első, aki viselni meri?

Kitömött állatok

Végül egy kakukktojás, amely látványában bár elborzasztó, nem valódi állatok felhasználásával készült. Az idei párizsi divathéten Naomi Campbell, Irina Shayk, Shalom Harlow farkas, hópárduc és oroszlán fejével díszítve vonultak végig a kifutón a Schiaparelli divatház égisze alatt. Többen hangot adtak ellenérzésüknek, miszerint az állatok fejét viselő emberek soha nem lesznek elfogadhatóak. Egyesek azzal érveltek, hogy ezek a műállatok a vadállatok leölését dicsőítik, ami voltaképp még mindig igaz egy olyan iparágra, amely jelenleg is valódi szőrmét használ. Mások azonban művészi bravúrnak és lehetséges lépésnek tekintették az ötletet a humánusabb divatjövő felé.

Naomi Campbell a Schiaparelli show-ján (Fotó: Profimedia)

Az állatfejeket Dante Alighieri Isteni színjátéka ihlette, teljesen kézzel készültek gyapjú, selyem és más mesterséges anyagok felhasználásával. Bár a divatház mindenhol feltüntette, hogy állatokat nem bántottak a ruhák elkészítéséhez, sokan mégis kifejezték felháborodásukat.

Exit mobile version