A kutatók munkája áttörés az öregedéskutatásban
Évek óta próbálják megfejteni a kutatók, hogy pontosan miért öregszünk, és lehet-e lassítani ezt a folyamatot. Most egy nemzetközi kutatócsoport olyan új biológiai órát fejlesztett, amely nemcsak azt próbálja megmutatni, hány éves a testünk valójában, hanem azt is, mekkora lehet a halálozási kockázatunk.
A kutatásban több mint 11 ezer genetikai mintát elemeztek emberektől, valamint egerektől, patkányoktól és makákóktól. A munkát a Harvard Medical School kutatói vezették, az eredményeket pedig a Nature tudományos folyóiratban publikálták.
Nem a naptári életkort méri az öregedés belső órája
A kutatók szerint a kronológiai életkor és a biológiai életkor nem ugyanaz. Lehet két ötvenéves ember közül az egyik szervezetileg jóval „fiatalabb”, mint a másik. Az új rendszer éppen ezt próbálja mérni: mennyire elhasználódott valójában a szervezet.
A korábbi biológiai órák főként a DNS kémiai változásait figyelték. Az új módszer viszont a gének aktivitását elemzi, vagyis azt, hogyan működnek a sejtek egy adott pillanatban. Ez azért fontos, mert a génműködés gyorsabban reagál az életmódra, a stresszre, az étrendre vagy akár a gyógyszerekre.
A kutatás szerint az öregedés meglepően rugalmas lehet
A tudósok különböző kezeléseket próbáltak ki laboratóriumi egereken. Voltak olyan hatások, amelyek gyorsították az öregedést, például a zsírdús étrend. Más beavatkozások viszont látványosan csökkentették a sejtek molekuláris korát. Ilyen volt például a kalóriamegszorítás vagy a rapamycin nevű gyógyszer alkalmazása.
A kutatók szerint ez arra utalhat, hogy a biológiai öregedés nem teljesen merev folyamat, hanem bizonyos mértékig befolyásolható.
Két gén különösen fontosnak tűnik
A kutatás során két gén emelkedett ki különösen erős öregedési jelzőként: a CDKN1A és az LGALS3.
Az egyik a sejtosztódás szabályozásában játszik szerepet, a másik pedig krónikus gyulladásokkal áll kapcsolatban. A brit UK Biobank több mint 50 ezer emberének adatai alapján azoknál, akiknél magasabb volt ezekhez kapcsolódó fehérjék szintje, jelentősen nagyobb volt a korai halálozás, a szívelégtelenség és a cukorbetegség kockázata is.
A legmegdöbbentőbb felfedezés az embrióknál történt
A kutatók szerint a vizsgálat egyik legizgalmasabb része az volt, amikor egérembriókat kezdtek elemezni.
Azt találták, hogy a korai fejlődési szakaszban a sejtek biológiai életkora hirtelen „visszafiatalodik”. A méhen belüli fejlődés hatodik és tizedik napja között a sejtek gyakorlatilag lenullázzák az öregedés bizonyos nyomait, mielőtt az öregedési folyamat újra elindulna.
A kutatók szerint ez afféle természetes „genetikai reset” lehet, amely segít eltüntetni a szülőktől örökölt sejtkárosodások egy részét.

A kutatók szerint az úgynevezett öregedési óra pontosabb képet adhat a szervezet biológiai koráról, mint a naptári életkor
Fiatal vérrel is kísérleteztek
A kutatás egy másik különös kísérletet is bemutatott: idős és fiatal egerek vérkeringését ideiglenesen összekötötték.
Néhány hónap után az idősebb egerek májsejtjei fiatalabb molekuláris mintázatot mutattak. A hatás ráadásul részben még azután is megmaradt, hogy a két állat vérkeringését újra szétválasztották.
Ez persze nem azt jelenti, hogy hamarosan „fiatalító vérkezelések” jönnek az emberek számára, de a kutatók szerint segíthet jobban megérteni az öregedés biológiai mechanizmusait.
A betegségek látványosan öregíthetik a sejteket
A kutatás szerint bizonyos betegségek rendkívül gyors sejtszintű öregedést okoznak. Az Alzheimer-kór, a stroke vagy a vesekárosodás például erősen felgyorsította a sejtrendszerek molekuláris öregedését. A rák viszont különösen furcsa mintázatot mutatott: a tumorsejtek egyszerre viselkedtek „fiatalosan” és mégis súlyosan károsodottan.
A tudósok most szabadon elérhetővé tették a TACO nevű online platformot és a tAge nevű szoftvert, hogy más kutatók is elemezni tudják a sejtek biológiai korát és halálozási kockázatát. A cél hosszú távon az lehet, hogy pontosabban mérhetővé váljon, mely kezelések vagy életmódbeli változtatások lassíthatják valóban az öregedést.