 |
| “Eladtam a gitáromat, és odaadtam a pénzt a szüleimnek.” Fotó: Sanoma Archív/RTLKLub Sajtóklub |
Gergőt nagyon megviselte, amikor barátját, Norbit hazaküldték az X-Faktor Táborából a mentorok, de ígéri, nem fog elfeledkezni a cimborájáról. „Az egész tábort vele együtt éltem át, nagyon fájt, hogy elveszítem. Ráadásul tudom, honnan jön, és hogy mennyire szüksége lett volna a sikerélményre és a lehetőségre” – meséli Gergő, akinek a zene mellett van egy másik nagy szenvedélye is. „Elsős gimnazista lehettem, amikor megsütöttem életem első saját pizzáját. Kizártam a családtagjaimat a konyhából, így ők az ablakból nézték végig, hogy mit művelek. Csak a sütésre engedtem be anyukámat. Akármilyen hihetetlen, de a pizza isteni lett!”
A főzésen kívül van egy másik szenvedélye is: imád barkácsolni, szerelni. „Szeretek hegeszteni, fúrni, mai napig szoktam traktort javítani is, odahaza!” Bár Gergő soha sem tanulta a mesteremberséget, remekül elboldogul a szerszámokkal. „Egyszer felújítottam a fürdőszobánkat, a vízvezetékeket én cseréltem ki! Ehhez nem kell nagyobb tudás, csak merésznek kell lenni. Fogtam a gázlámpát meg a cint, és a rézcsöveket összehegesztettem. Ennyi” – mondja a fiú, aki anyagilag is hozzájárult, hogy a család felújítsa a fürdőszobát. „Édesapám nem akarta a munkálatokat, édesanyám és én viszont igen. Ezért eladtam a gitáromat, és odaadtam a pénzt a szüleimnek. Igaz, hogy ez egy jelképes összeg volt, de ebből látta az apukám, hogy valóban komolyan gondolom.”
Gergő, hogy új gitárra tegyen szert, egészen Németországig utazott. „A családom azt sem tudta, hogy beszélem a nyelvet, mondjuk nem is tanultam. A tévéből tanultam meg németül! Egy közelmúltbeli kirándulás alkalmával találkoztam Németországban egy pályakezdő óvónővel, aki nagyon odavolt értem, és bemutatott a családjának. Az apukája tudta, hogy minden vágyam egy új gitár, ezért adott nekem 50 eurót. Aztán a német barátai is segítettek, mert tudták, hogy szeretnék egy új hangszert venni. Így végül elmentem egy gitárboltba, ahol egy 270 eurós gitárt megvehettem 180 euróért, a barátaim kapcsolatának köszönhetően. Amikor hazajöttem és a maradék költőpénzemet odaadtam apuéknak” – meséli Gergő, akiért hiába volt oda annyira a német óvónő, ő nem akarta hitegetni. „Egy hét múlva úgyis hazajöttem, nem akartam visszaélni a helyzetemmel, és elhitetni vele, hogy ez komoly is lehet.”
