Mesebeli táj Svájcban, ahol autó se jár…

Pici elektromos taxik kerülgetik türelemmel a bámészkodó turistákat

A Wallis kantonbeli Saas Fee híres síparadicsom, idén novemberben 55 európai téli üdülőhely versenyében második lett, a svájci rangsort tekintve pedig listavezető.
Alig hisszük, hogy hatvan évvel ezelőtt még csak út sem vezetett ide. Ma már a Saas-völgy falvaihoz (Saas-Almagell, Saas-Balen Saas-Grund, Saas Fee) festői kulisszák között kígyózó szerpentinen kapaszkodnak fel a személyautók és a sárga postabuszok, amelyek egy-egy kanyarban vidám kürtszóval is figyelmeztetik a szembejövőt.

Saas Fee határában aztán kiparancsolják a kedves vendéget a járművekből, az apró település ugyanis autómentes övezet. Pici elektromos taxik kerülgetik türelemmel a bámészkodó turistákat a barokk templom és a helytörténeti múzeum, a „centrum” környékén. A szűk kis utcák két oldalán 3-4-5 csillagos szállodák, gourmand-éttermek, luxusüzletek és patinás faépületek sorakoznak – a régi és az új természetes harmóniában olvad egységgé. A városkép meghatározó elemei a hagyományos magtárak. A nap sötétre „pácolta” az évtizedek-évszázadok során a falábakon álló vörösfenyő kunyhókat, amelyek néprajzi szempontból is figyelmet érdemelnek: csak itt, Wallisban láthatunk ilyeneket. Jellegzetességük, hogy a lábakon kőkorong állja útját a termést megdézsmálandó rágcsálóknak.

Legendák, és ami mögöttük van

A Saas-völgy elnevezés a magunkfajta alföldi ember számára megtévesztő, hisz 1800 méterrel vagyunk a tengerszint felett. Arról pedig, hogy a német Fee szó jelentése nyomán tündérhont emlegessünk, lebeszél a helyi idegenvezető. Állattartók éltek itt valaha, inkább szarvasmarha (Vieh) ihlette a falu jól csengő nevét. De legendáról mégiscsak hallani lehet: a főtéren szobrot állítottak Johann Josef Imseng lelkész emlékére – talán lelkifurdalásból. Azt pletykálták ugyanis, hogy a kiváló alpinista egyházfi 1869-ben nem a maga hibájából fulladt a gleccsertóba… Annyi bizonyos, hogy a derék polgárok nem nézték jó szemmel, hogy a természetjárás divatja felbolygatja az ő békés vidéküket, lelkészük pedig ahelyett, hogy elhessegetné a ródlival, síléccel érkező angol vendégeket, túrákat szervez nekik. Aztán lassan maguk az őslakosok is rájöttek, mekkora távlatokat nyit számukra az idegenforgalom.

A világ legmagasabban lévő metrója

A régió hegyoldalai, gleccserei a sajátos klímának köszönhetően novembertől áprilisig százszázalékosan hóbiztosak, egész évben garantált a napfény is. Az óriási beruházásoknak köszönhetően pedig sorra születtek a szuperlétesítmények: ma az Alpin express percek alatt 3000 méteres magasságba repíti utasait, innen a világ legmagasabban lévő metrójával lehet feljutni a 3600 méteren lévő Mittelallalin állomásra, ahol augusztusi ottlétünkkor is vidáman lehetett síelni. Körben négyezresek sorakoznak, köztük a 4545 méteres Dom – a legmagasabb hegy, amely teljes terjedelmében svájci földön fekszik.

De folytathatjuk a szuperlatívuszokat: itt van a földkerekség legmagasabb forgó étterme és a világ legnagyobb jégpavilonja. Saas-Fee vonzáskörzetében síelésre, alternatív téli sportokra és divathóbortra is karbantartott, kiváló pályák állnak rendelkezésre. Az üdülőfalu szélén téli–nyári bobpálya (Feeblitz) kínál alternatívát a szánkósoknak. A Spielboden gleccsersíterep gyalogtúrák kiindulópontja. A Hannig hegyoldalai hótaposós vándorlásokra alkalmasak leginkább, oldalán pedig 11 kilométeres (kedden esténként kivilágított) szánkópálya vezet. Ha szerencsénk van (s nem nagy sikongatások közepette csúszkálunk), kőszáli kecskét és zergecsordákat is láthatunk útközben. Sajnos a turisták kedvencei, Saas-Fee „díszpolgárai”, az errefelé szokatlanul barátságos és falánk mormoták ilyenkor téli álmukat alusszák. Ám aki nyár derekán visszatérne e vidékre, ne induljon túrázni jókora adag mormotacsemege (sárgarépa és mogyoró) nélkül.

Autómentes övezetek Svájcban

A Gast (magyarul: vendég) igen szellemes rövidítése az Autómentes Svájci Turisztika Tájak szervezetének. A szövetség 1988 óta létezik, hogy olyan civilizált vidékre kalauzolja a látogatókat, ahol az embereknek nem kell a járművek által szennyezett levegőt belélegezniük. A recept általában csak annyi: a település határába érkezve egy hatalmas parkoló fogad, s autónkat itt kell hagynunk. Elektromos taxik visznek a szállásunkra – a szállodák rendszerint saját kocsijukkal várják a vendégeiket.

Íme, kilenc városka (vagy inkább üdülőfalu), köztük a svájci idegenforgalom olyan világszerte csodált márkás nevei, mint Zermatt, Rigi, Wengen vagy éppen Saas-Fee.

Braunwald – Autómentes, családbarát nyári és téli üdülőhely a Liechtenstein melletti Glarnerland déli részén.

Bettmeralp – Az UNESCO világörökséghez tartozó Jungfrau-Aletsch területén 2000 méteres magasságban. Az itt töltött időszakban elfeledjük a stresszt, a hektikus életet.

Mürren – 1650 méter magasan a Lauterbrunnen-medencében fekszik egy napfényterasz, ahol a csendet élvezhetjük.

Riederalp – Felső-Wallisban, a Rhone folyó felett, a Jungfrau-Aletsch-Bietschhorn régióban fekszik, s elsőként került fel az Alpokból a világörökség listájára.

Rigi – Svájc szívében, a Vierwaldstatti-tó felett a hegyek királynője egész évben nagyszerű turisztikai lehetőségeket kínál.

Saas-Fee – Wallisban, Svájc legnagyobb hegyei között a völgyben fekszik Saas-Fee, amelyet nem véletlenül neveznek az Alpok gyöngyének.

Stoos – A családbarát üdülőhely Közép-Svájc szívében fekszik a Vierwaldstätti-tó felett. Zürichtől 45, Luzernből 30 perc alatt elérhető a sportlehetőségek arzenálját biztosító kisváros.

Wengen – Az autómentes Wengen a Jungfrau lábánál fekszik. A csúcsélményhez úgy juthatunk, ha innen vonattal Jungfraujochba, Európa tetejére utazunk.

Zermatt – Az üdülőhely a Svájc emblémájaként is használt Matterhorn közelében található. A friss, tiszta levegő városkája, hiszen autók ide se tehetik be a „kereküket”.