Ha Lengyelország, akkor Varsó, Krakkó és Zakopane ugrik be a legtöbb magyarnak, pedig más tájakon is érdemes körülnézni. Dél-Sziléziában található például a festői Opole, a lengyelek kis Velencéje, és maga Szilézia az ország Loire-völgye: vagy 26 kastély és erődítmény sorakozik itt, érdemes ide ellátogatni. A rengeteg erdő és kiépített bicikliút a sportos turistáknak kedvez, emellett különösen a katolikus utazók találhatják itt meg a számításukat.
Moszna
 |
| A 99 tornyú mesekastély. Klikk a képre a galériáért! |
A Moszna kastély távolról olyan, mint a Disney-filmek elején a mesekastély: összesen 99 tornya és tornyocskája van, és közelebbről még inkább elvarázsol az épület. Falairól vízköpők és élethű erdei állatok, köztük medve, bagoly és bölény néznek le. Érdekes a története is, ami a Tiele-Winckler családéval fonódott össze.
Franz Xavier Winckler még egyszerű bányászként kezdte a 19. században, de aztán elvette feleségül egy gazdag bányatulajdonos özvegyét. Az üzletet annyira ügyesen vitte, hogy gazdag iparmágnásként öregedett meg, és még lovaggá is ütötték. A lányát már nemesemberhez adta hozzá, egy Tieléhez, aki nemcsak vagyont, de a címet is hozta magával a családba. Miután Mosznában a korábbi barokk palota leégett, a kastélyt az unoka építtette meg, hogy ezzel is mutassák a család gazdagságát és valóban arisztokrataként éljenek.
Több mint 40 éve ideggyógyintézet működik az eklektikus stílusú kastély egy részében, de 2015-re átalakítják turista- és wellnessközponttá, az alagsorban medencével és sóbarlanggal. Egy hatalmas park is tartozik hozzá, ahol májusban magnóliák, rododendronok virágoznak, és hatalmas törzsű, öreg fák között lehet sétálni.
Nysa, a kincses város
Nysa nemcsak arról híres, hogy itt készültek a Nysa kisbuszok, amikkel a magyar mentők is jártak még a 80-as években. A várost a 10. században alapították, és Lengyelország második legnagyobb gótikus épülete a központjában álló hatszáz éves bazilika, ahol rengeteg lengyel püspök díszes szarkofágja és sírköve megtalálható. Mellette áll egy szintén hatszáz éves, befejezetlenül maradt harangtorony: eredetileg 129 méter magasra tervezték, de három egymást követő püspök ideje alatt csak a harmadáig jutottak.
 |
| Apró részlet. Klikk! |
A toronyban állították ki azokat a fantasztikus kincseket, amiket még a második világháború kezdetén rejtettek el a itt a föld alá, de csak a rendszerváltás után találták meg őket. Akkor is csak azért, mert megjelent egy idős testvérpár Németországból, akik azt állították, gyerekként látták, hová rejtették el a templomban felhalmozott oltáriszentségeket, kelyheket és más ötvösremekműveket. Most egy háromemeletes üvegszerkezeten lehet bejárni a szinteket.
A város másik nagy látványossága egy hatalmas erőd, vagy inkább erődítményrendszer, ami nagyon szépen megmaradt, pedig itt küzdöttek Napóleon seregei ellen a porosz csapatok 1807-ben. Ezt a csatát minden nyáron újrajátsszák a lengyel hagyományőrzők. A város nyáron amúgy is népszerű üdülőhely, mivel a közelében található egy nagy mesterséges tó, aminek homokos a partja.
Szent Anna-hegy
Ezt a helyet már az ókorban is zarándok keresték fel, az oda vezető út mentén ma is cseresznyefák sora áll, amit még a gyalog érkező zarándokoknak ültettek, hogy csillapíthassák éhségüket. Most évente négyszázezren látogatnak el ide. Mivel a lengyeleknél hagyományosan nagyon fontos szerepe van a rokoni kapcsolatoknak, itt Szűz Mária édesanyjának, Szent Annának a kultusza virágzott fel. A hegy tetején álló apró templomban őrzik Szent Anna ereklyéit, és a tetőre kálváriakápolnák sora vezet fel.
 |
| A kilátás a hegyről. Klikk! |
Minden évben a július 26-ához legközelebbi vasárnapon ünnepelik itt meg Szent Anna napját, amikor a lourdes-i zarándokhely másaként elkészített mesterséges barlanghoz tart a körmenet. 1983-ban II. János Pál pápa is ellátogatott ide. A domb lábánál található egy másik érdekesség, egy hatalmas szabadtéri színpad, amit még a nácik építettek a görög amfiteátrumok stílusában a pártrendezvényeikhez.
Opole
 |
| Kis-Velence Opoléban. Klikk! |
Ez a város a régió központja, amit az Odera folyó és annak két csatornája szel át. Az egyik a hangulatos óvároson halad át, kis hidak ívelnek át rajta, és a partján áll a város legszebb része, amit Kis-Velencének neveznek. Különösen este látványos, miután felkapcsolják díszkivilágítást. A régi házakkal szegélyezett főtéren az év melegebb részében állandóan sörpadok állnak, és folyamatosak a rendezvények. A város nevezetességei közé tartozik még a középkori várfal megmaradt szakasza, az állatkert és a skanzen, ahová a környék építészetének jellegzetes darabjait gyűjtötték össze: fából készült parasztházakat, szélmalmot, iskolát és fatemplomot.
