Zempléni kalandok, “borangalások”

Hol a határ?

Sátoraljaújhely „úttörő” szerepet játszott a hazai sísport történetében. A várost körülölelő sátorforma vulkáni kúpok egyikén, a Magas-hegyen az ötvenes-hatvanas években országos ifjúsági bajnokságokat, úttörőolimpiákat szerveztek. Bár e hagyomány megszakadt, a magamfajta alföldi ember számára e környék később is első számú kirándulási célpont volt s maradt. Hisz csak messze földön található ilyen vadregényes hegyvidék és ilyen pompás télisport-terep. Ma már abból sincs gond, ha áttévedünk az országhatáron. Hol magyar, hol szlovák területeken kanyarognak a legszebb tanösvények, gyalogtúra- és kerékpárútvonalak, és közös gasztronómiai programok, valamint „pálinkaút” kapcsolja össze Sátoraljaújhelyt, Mikóházát a szlovákiai településsel, Kistoronyával.

Nem tagadhatjuk persze, hogy mindez csupán balzsam a Trianon ütötte sebre. A fájdalmas döntés a Sátoraljaújhelyt kettészelő Ronyva patakot jelölte ki országhatárnak… Nem véletlen, hogy éppen itt, a Szár-hegyen található a legnagyobb trianoni emlékműrendszer, az 1936-ban emelt Magyar Kálvária. El kell egyszer ide is vinni a magas-hegyi új kalandparkban jókedvűen szórakozó fiatalokat – mint ahogy Széphalomba, a Kazinczy-emlékhelyre is.

Itt van Magyarország egyetlen fekete pályája

A térség legattraktívabb vendégcsalogatója a Zemplén Kalandpark. Hazánkban nincs ehhez fogható komplex létesítmény. Az ország leghosszabb ülőszékes felvonója viszi fel a látogatót a kilátótoronyhoz, s ha visszafelé félúton kiszállunk, betérhetünk a Símúzeumba. De a sporttradíciók újjáéledését is megtapasztalhatjuk – immár korunk igényeihez igazodó szolgáltatásokkal. Kontinensünk legnagyobb (10 200 m²) műanyag sípályáján egész évben lehet edzeni. Itt van Magyarország egyetlen fekete pályája, a hóágyúzható terepen pedig 2012 december közepén indult a szezon. A divathóbortok kedvelői hófánkon pörögnek-forognak. A kalandtúrapark inkább nyári passzió, a bob viszont télen-nyáron élvezhető. A 2275 méteres pálya unikum Közép-Európában: nemcsak hosszát, hanem a szintkülönbségeket, kanyarokat tekintve is. És aki nem robog eszeveszetten, bónuszként csodálatos panorámát élvezhet. A völgyállomásnál wellnesshotel található saját vadasparkkal.

Városi sétánkon Kazinczy és a fiatalon itt tevékenykedő Kossuth nyomában járunk, építészeti emlékekben gyönyörködünk (a Pálos-piarista templom, a barokk Városháza), múzeumokban okosodunk (a Magyar Nyelv Múzeuma, Kazinczy Ferenc Múzeum, Börtönmúzeum).
A Hegyalja borvidék és a Zempléni-hegység legnépesebb települése a 13. században szerzett városi rangot, s századokon át vármegyei székhely, kulturális központ és a borvidék kereskedelmének centruma volt. Több címétől a történelem megfosztotta, ám örökre kitüntetett rangot szerzett a világban mint az aszúbor szülővárosa: 1631-ben Szepsi Laczkó Máté prédikátor itt készítette az első aszúbort.

A város legkülönlegesebb látványossága, a bor- és gasztroturizmus szempontjából kiemelkedő attrakciója a világörökségi értékként védett Ungvár pincesor.  Az 1200-as évek végén pálos szerzetesek kezdték kialakítani. A négy szinten összekötött 27 darab 15-30 méter mély, nemespenész borította pincékben 800 év óta tárolják a helyi termést. A pincesor egyik helyszíne a város szórakoztató és kulturális programjainak, amelyek közül több is a borhoz kötődik – a nyitott pincenapoktól az augusztusi aszúünnepen át az októberi Bacchus–Borbála-napig. Ekkor egy helyi vicces-pikáns legenda emlékét elevenítik fel, s a derék „sáújhelyiek” – EU-s engedély ide vagy oda – borkirálynőt választanak maguknak.