st1\:*{behavior:url(#ieooui) }
/* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:”Normál táblázat”; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:””; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:”Times New Roman”,”serif”;}
1. A megyében a személyes kedvencem a csodálatosan megújult Pannonhalmi Apátság volt. Itt nemcsak a közelmúltban renováláson átesett templomot, hanem a modern borászatot, a bájos fűszerkertet és az ínyenc Viator éttermet is fel lehet keresni. Én a levendulahetek során látogattam el a gyönyörű, lila mezőkkel ékesített vidékre, de érdemes figyelni az apátság honlapját, mert ezen kívül is, egész évben izgalmas programokat szerveznek.
2. A fertődi Esterházy-kastély az ország legnagyobb, legpompásabb kastélya, és az elmúlt években gyönyörűen megújult. Az idegenvezető egy érdekességet is említett, ami kisgyerekes családoknak lehet hasznos információ: a kastélyt egy leszármazott is lakja. Esterházy Antal hercegnek van itt egy lakosztálya, aki decemberben a gyerekek nagy örömére gyakran Mikulásnak öltözve köszönti a látogatókat.
3. A Rábaközben gazdag hagyománya van a kézművességnek: fazekasok, takácsok, kékfestők és hímzőmesterek járták a környék vásárait. Az egyik legszebb emléket Hövejen találjuk, ahol a fehérhímzéses technika terjedt el, melyet az 1962-es Brüsszeli Világkiállításon aranyéremmel díjaztak. A legrégebbi hímzések lakástextileken (ágytakarók, terítők stb.), ünnepi viseleteken (kötények, fejkendők stb.) és szakrális textileken (oltárterítők, stólák, miseruhák, stb.) találhatóak. A faluban két helyen is – a csipkemúzeumban és Szigethy Istvánné hímző kiállítótermében – megnézhetjük ezeket. Fontos, hogy mindkét helyre előzetes bejelentkezés szükséges.
4. Rábaszentmiklós vicces nevű település, mivel nem a Rába, hanem a Marcal mellett fekszik. Az apró község Árpád-kori templomáról nevezetes. Feltételezések szerint a XIII. század körül az eredetileg kör alakú templomhoz három újabb karéjt építettek, így a templom alaprajza olyan lett, mint egy négylevelű lóhere. A XVIII. század második felében azonban a környékbeli települések tornyos templomainak mintájára az első karéjt lebontották, és helyére építették a ma látható tornyot. Mivel a község sokszor került árvízveszélybe a Marcal áradásai miatt, a kis templomot Szent Miklósnak, a víz miatt bajba jutottak segítőjének szentelték.
5. Röjtökmuzsajon elegáns szálloda és étterem üzemel a Verseghy-kastélyban, melynek történetéről kimerítő leírást találunk a hotel honlapján. A bejáratnál állva nem is tűnik fel, milyen hatalmas az épületegyüttes, érdemes az erről készített légi fotókat is szemügyre venni. Bár a bejáratnál felirat jelzi, hogy csak szállóvendégek léphetnek be, senki nem állta utamat, amikor a fényképezőgéppel alaposan körbejártam az épületet, és a nagyon szépen karbantartott, védett kertet.
6. Nemeskér evangélikus temploma a magyar faépítészet remeke: az 1732-ben épült barokk templom belső szerkezete és berendezése teljes egészében fából van. A falu főterén álló közérttel szemben levő házba kell becsengetni, az itt lakó hölgynél van ugyanis a kulcs, és ő nagyon szívesen megmutatja a templomot.
7. Hegykőt a túrázások, illetve a történelem kedvelőnek is egyaránt jó szívvel ajánlom. A település határában, a falutól mintegy három kilométernyit egy murvás úton haladva, az eredeti helyén láthatjuk, milyen volt egykor a vasfüggöny. Az emlékhely nagyrészt korabeli anyagok felhasználásával készült és a mintegy 40 méter hosszú szakaszon a műszaki zár három korszaka látható. Az emlékhelyhez vezető út részben egybeesik a Nádak útja tanösvénnyel, így a helyi madárvilágról is olvashatunk a séta alatt.
8. Sopron régi negyedének egyik házában bányászati múzeumot rendeztek be, ahol bányászati gépeket és gazdag ásványgyűjteményt nézhetünk meg. Itt a legjobban a gyerekek járnak, mert nekik egy pincehelyiségben igazi bányahangulatot teremtettek, sötét folyosókkal, ahol fejlámpákkal felszerelt védősisakokban rohangálhatnak. Az élménybányába egy csúszdán lehet lejutni és ott rengeteg játék vár a kicsikre: van például óriási puzzle, lehet bányászruhás fotókat készíteni, be lehet ülni egy fából készült csillébe, meg lehet ismerkedni a fújtató működésével, és még sorolhatnám. Szinte sajnáltam, hogy elmúltam ötéves. A múzeum keddtől vasárnapig 10–17 óra között van nyitva.
9. Bár ez is inkább gyerekeknek lett kitalálva, de bevallom, Sopronban a kedvenc programom egy csokoládéműhely meglátogatása volt. Csokoládékóstoló program minden nap 10 és 14 órakor van. Megsúgom, érdemes a 10 órásra érkezni, mert akkor még a sütemények, csokoládék készítésébe is bekukucskálhatunk a hatalmas látványkonyha nagy üvegablakán át. Egy rövid filmvetítés és ismertető után a lelkes gyerkőcök – és gyermeklelkű felnőttek – rávethetik magukat a mintegy 30-féle csokoládéra, és ki lehet próbálni a csokiszökőkútba mártott gyümölcsöket is.
10. Nagycenken az egykori Széchenyi-kastély szállodaként működik, de egyik szárnyában Széchenyi István-emlékkiállítást rendeztek be. A nem különösebben korszerű, de azért alaposan összerakott tárlat végigjárása során az ember nem győz csodálkozni, mennyi nagyszerű intézkedéssel gazdagították hazánkat akkoriban az ország vezetői a folyami szabályozástól a korszerű lótenyésztésen át a Magyar Tudományos Akadémia megalapításáig. Mint a legtöbb hazai múzeum, hétfőnként ez is zárva tart.
