Prága , a “száztornyú város”, az “aranyváros”, egyesek szerint azért, mert II. Rudolf német-római császár támogatta az alkimisták és aranycsinálók tevékenységét, mások szerint azért, mert I. Károly cseh király uralkodása idején arannyal vonták be a prágai vár tornyait. A városok királynőjének történelmi központját az UNESCO 1992-ben a Világörökség részévé nyilvánította.
1/16 A Moldva
Európa és egyúttal Csehország közepén, a Moldva két partján fekszik. A város kilenc dombra épült, ahol 31 km hosszan kanyarog a folyó, ami legszélesebb pontján 330 m széles. Ágai számos szigetet fognak közre. Nevét állítólag azokról a zúgókról kapta, amelyeken nagy robajjal folyt át a víz. A folyón sétahajók közlekednek, ízletes svédasztalos ebédet vagy vacsorát kínálva a város panorámáját megcsodáló turistáknak.
2/16 Lenyűgöző kilátás a Vyšehradról
A Přemysl uralkodó dinasztia i. sz. 800 körül került uralomra. Mind a dinasztia létrejöttéhez, mind Prága megalapításához legendák fűződnek. A folyó jobb partján, az Újvárostól délre található dombról, a Vyšehrad (Magasvár) tetejéről lenézve Libuše fejedelemasszony egy csodálatos várost látott, melynek ragyogása elhomályosította a legragyogóbb csillagokat is. A fejedelemasszony jóslata nyomán találtak rá uralkodótársára is (méghozzá egy szántóvető személyében), így jött létre a dinasztia. A város hamarosan a Cseh Királyság legnagyobb városává és Európa egyik legfontosabb kereskedelmi központjává vált, ahol letelepedtek a Prága életében fontos szerepet vállaló zsidó csoportok is.
3/16 Vencel tér, Óváros
A hely gyalog is könnyen elérhető a főpályaudvartól, de villamossal és metróval is gyorsan megközelíthetjük (Můstek megálló). A teret inkább sugárútnak tartják, mint térnek, tele van szállodákkal, bárokkal, éttermekkel, üzletekkel és kaszinókkal. Nagyon jó hangulata van, mert vidámságot, lendületet áraszt, felfrissülünk, ha teszünk itt egy kört. Gyönyörű, szecessziós épületeket csodálhatunk meg, csupa szín és ötlet minden.
4/16 Városháza, Óváros tér
A tér egyik legérdekesebb és leghíresebb épülete a Városháza a híres órával, az Orlojjal, ami nemcsak az órát és a percet mutatja, hanem a régi cseh időt arab számokkal, a mai időt római számokkal és a babiloni rendszer szerint tizenkét részre felosztott nappali időt. Ez a híres asztronómia óraszerkezet, amit 1410-ben készített Mikuláš Kadaň, és Hanuš mester épített újra 1490-ben. Minden egész órában kezdődik a bábjáték: csengetni kezd a csontváz (a halál jelképe), elindítja az apostolok menetét az ablakban, ami kitárul. Mialatt a halál a kezében lévő homokórát forgatja, kukorékol egy kakas, egy török a fejét ingatja, a Hiú nézegeti magát egy tükörben, és látunk még egy Fösvényt jelképező uzsorást.
5/16 Óváros tér
Ha elhagyjuk a Városháza épületét, elénk tárul az egész tér. Gótikus, reneszánsz, barokk és rokokó épületek keverednek tökéletes harmóniában. A gyönyörű paloták egytől egyig érdekes neveket viselnek: Vörös Róka, Fehér Unikornis Háza, Két Arany Medve Háza, Kőtábla, Arany Unikornis, Szegény Ördög. Kiemelkedik közülük a híres Týn-templom (Nagyboldogasszony templom) a 14. századból. Bevallom, ez a csodás gótikus épület sokáig megtréfált bennünket. Nem találtuk ugyanis évekig a bejáratát, hiába sétáltuk körül. Valamiért elébe építettek egy másik épületet, ahol több üzlet és vendéglő is helyet kapott, s azt gondoltuk, az asztalok mögött nem lehet más, csak az étterem bejárata. Bátran menjünk beljebb, és kissé balra meglátjuk a templom bejáratát, érdemes belülről is megtekinteni.
6/16 Husz János-emlékmű, Óváros tér
A tér közepén monumentális szoborcsoportot láthatunk, Vladislav Soloun alkotását, melyet Husz János halálának 500. évfordulóján lepleztek le. A szecessziós alkotás a főalak mellett parasztokat és bujdosó huszitákat is ábrázol.
7/16 A prágai meridián, Óváros tér
A tér kövezetén találjuk még a prágai meridián bronztáblácskáját (14°25´17˝ E), amely nagyjából Husz János szobra felé mutat.
8/16 A prágai Gólem
Ahogyan sétálunk a folyó felé a Pařížská utcán, számtalan elegáns üzlet mellett haladunk el (Louis Vuitton, Lacoste, Cartier, Burberry, Hugo Boss, Moschino), a környező utcákban pedig cseh designerek képviseltetik magukat. A széles utca vége felé bal oldalon láthatjuk Közép-Európa legjelentősebb kora gótikus zsinagógáját, amelyet 1270-ben építettek. A legendás Gólem darabjai hevernek a padlásán, csak legyen bátorsága valakinek felkapaszkodni az oldalsó falon, és bekukucskálni az ablakon, azonnal megláthatja. A híres történet többi részét itt olvashatjátok.
9/16 A Károly híd
Az 516 méter hosszú és majdnem tíz méter széles, mészkőből épült Károly hidat nehéz lenne eltéveszteni, hiszen mindkét végén egy-egy különleges gótikus torony áll. A 45 éven át épített hídon harminc, túlnyomórészt barokk szobrot találunk. Először Nepomuki Szent János szobrát helyezték el itt, 1393-ban ugyanis innen vetették a Moldvába, mert nem adta ki IV. Vencel királynak felesége, Zsófia gyónási titkait. Most egy öt csillaggal ellátott sárgaréz kereszt őrzi a helyet, ahonnan a folyóba taszították (Keresztelő Szent János szobra mellett). Annak, akinek öt ujja egyszerre érinti az öt csillagot, teljesül egy titkos kívánsága a legenda szerint.
10/16 Úton a Várnegyed felé
Ha átsétáltunk a Károly hídon, és áthaladtunk a hidat lezáró gótikus torony kapuján, elénk tárul a prágai Kisoldal (Malá strana – a középkorban itt élt a legtöbb német telepes). A macskaköves utcákon és tereken számtalan hangulatos éttermet és sörözőt, izgalmas üzletet, tradicionális cseh iparművészeti és kézművesipari remekeket árusító boltocskát és templomot találunk.
11/16 A Prágai Kisded szobra
Ahogyan elérjük a Kisoldal központi terét, bal oldalon egy forgalmas, széles utcát találunk, s úgy 200 méternyit haladva az utca jobb oldalán, eljutunk a Győzedelmes Boldogasszony templomig (kostel Panny Marie Vítězné, Karmelitská 9.). Arról nevezetes, hogy ez Prága első barokk temploma, valamint itt őrzik a világszerte népszerű Bambino di Pragát, a Prágai Kisjézuskát, más néven Prágai Kisdedet, amit sűrűn emlegetnek Rejtő Szőke ciklon című regényében is. A 60 cm magas, viaszból készült szobrocska bal kezében a földgolyót tartja, ezen máltai kereszt látható, jobb keze áldásra emelve. Csodatévő erején túl az is említésre méltó, hogy nem ruhátlan Jézuska-szoborról van szó, hanem olyanról, akit az apácák naponta másik ruhába öltöztetnek. Eddig vagy 60 öltözéket ajándékoztak jelentős személyiségek, sőt Mária Terézia saját kezűleg hímezte ki azt a ruhácskát, amit kizárólag karácsonykor visel a Kisded. A legszebb darabokat kis kiállításon tekinthetjük meg (ingyenes).
12/16 Rákóczi fejedelem emléktáblája
Ha visszajutunk a központi térre, és a tér bal oldala felől haladunk a jobb felé, a Szent Miklós-templom épületéhez csatlakozó jezsuita rendház falán egy kétnyelvű emléktáblát találunk. Itt lakott II. Rákóczi Ferenc diákkorában, ugyanis itt tanult. A tér jobb oldalán meredek utca vezet felfelé a Várnegyedbe. A nemesi paloták mellett a Kisoldal arról is nevezetes, hogy a cseh főváros kormányzati központja: több minisztériumot és nagykövetséget találunk itt, valamint a cseh parlament alsó- és felsőházát.
13/16 Látkép a kilátóteraszról
A Várnegyed palotái, templomai, nevezetes épületei túlnyomórészt barokk stílusban épültek, így a városkép ma is egységesnek tűnik. Ahogyan felérünk a hosszú, meredek Thunovská utca végére, felmehetünk egy lépcsősoron, és a Várnegyed központi terére, a Hradzsin térre jutunk, vagy jobb kéz felé lefordulva rövid séta után elérjük a kilátóteraszt, ahonnan gyönyörű panoráma tárul elénk.
14/16 Szent Vitus Székesegyház, Hradzsin
A várban (Hradzsin) található katedrális előterébe belépőjegy nélkül is beléphetünk, ha azonban a belső részbe is be szeretnénk menni, azért keményen fizetni kell, és vezetett túrára feliratkozni.
Bővebb információ az árakról itt. A katedrális az ország legfontosabb egyházi épülete, a Prágai Érsekség főtemploma, több cseh uralkodó nyugvóhelye, többek között IV. Károlyé és I. Ferdinándé. Francia típusú, öthajós gótikus épület, a nyugati homlokzaton kettő, a délin további egy toronnyal.
15/16 Sárkányölő Szent György szobra, Hradzsin
A katedrális mellett elhaladva újabb remekművet pillantunk meg: a Kolozsvári-testvérek egyetlen megmaradt szobrát (melynek másolatait Kolozsváron és Budapesten találjuk), a 14. századból származó Sárkányölő Szent Györgyöt. A szoborral szemben a Királyi Palota impozáns, de kevésbé érdekes épületét látjuk. Ahogy haladunk tovább a székesegyház oldala mentén, az udvar lezárásaként jobb oldalon az eredeti vár egy nagyon értékes darabját láthatjuk, benne gótikus lovagterem.
16/16 Aranyművesek utcácskája, Hradzsin
Egyesek szerint alkimisták, mások szerint aranyművesek éltek itt. Nagyon kicsi, színesre festett házikók sorakoznak az utca két oldalán, az egyikben élt egy ideig Franz Kafka is. Csak fizetett túrán lehet ide belépni. Amikor mi jártunk itt, akkor is keményen fizetni kellett, de idegenvezető nélkül is bejöhettünk. Hát nagyon nem érte meg. Ugyanis semmi mást nem lehetett itt csinálni, mint kívülről megnézni a házakat, mert ha beléptél valamelyikbe, ajándéktárgyakat, képeslapokat árusító kis üzletben találtad magad. Az utca végén találhatjuk a Daliborka tornyot, ami egykor börtönként funkcionált.
