Egy tökéletes állapotban lévő zongora, fél tucat bontatlan üveg bor, színes mozaikkép a falakon. Szinte halljuk a pezsgőspoharak csilingelését, a zenét, a nevetést... Ugyanakkor falból lógó kábelek, rozsdás bárszék, széttört berendezés. A halál keze nyoma, amerre nézünk. Ez maradt a Costa Concordiából.
