Nekünk természetes, hogy a Balaton a szórakozást, kikapcsolódást és nem utolsósorban a fürdőzést jelenti. Kicsit irigyeljük is azokat a honfitársainkat, akiknek mindemellett még lakhelyül is szolgál a magyar tenger környéke. Nem mindennapi látvány lehet a tó nyugalmára ébredni, és különleges élményt nyújthat a Balaton nyári nyüzsgésében részt venni.
Ám elődeink számára a tó sokáig csak gazdasági célokat szolgált: halászás, mosás, állatok itatása. A XIX. század közepétől indultak meg szépanyáink és szépapáink azon a törekvései, melyek eredményeképpen a Balatonban való fürdés különcködésből általános üdülési szokássá vált.
A polgárosulással együtt járó nyaralás szokásának kialakulásában két tényező igen fontos szerepet játszott: a vasút kiépülése és a szőlőkben pusztító filoxéria. A vasút kialakításának folyamán gátat szabtak a part menti területek további elmocsarasodásának, és szabályozták a tó szeszélyes vízszintingadozását. Ezzel tulajdonképpen lehetővé vált a fürdőhelyek létrehozása. És hogy mi köze ennek a filoxériához? Ez a szőlőbetegség az emberi tényezőt adta a Balatoni fürdőkultúra kibontakozásához.
Még több kép és infó a Betonliget blogon!
