Görögország
A húsvét az ország legnagyobb ünnepe. Mindenki elmegy a templomba, majd égő gyertyával távoznak onnan. Úgy tartják, ha a fény hazáig nem alszik el, szerencsét hoz. A húsvéti étkezés délután kezdődik és nagyon elhúzódik. Hagyományos étel a nyárson sült bárány, s “Jézus kenyere”, ami egy különleges kenyér: a közepén keresztforma, a szélein pedig tojásformát ábrázoló motívum van. A görögöknél a tojásokat pirosra festik, mert ez a szín szimbolizálja az életet és Jézus vérét.
Lengyelország
Családi ünnep, mely nagyszombaton a templomban kezdődik. Oda visznek minden fontosabb élelmiszerből egy keveset szenteltetni. Ezután húsvétvasárnap összeül a család, s megosztják egymással a megszentelt ételt. A lányok locsolása is szokás, él még a legenda, hogy akit nem locsolnak meg, annak nem lesz udvarlója. Másik babona, hogy húsvétkor a férfiak nem végezhetnek házimunkát, mert ha segítenek, a bajuszuk belelóg a kenyérbe, s annak nem kel meg a tésztája.
Franciaország
Ebben az országban számos szülő szerint a húsvéti tojásokat nem a nyuszi hozza, hanem kipotyognak a harangból. Úgyhogy errefelé a nyuszinak nincs sok dolga. Annál inkább az asszonyoknak Haux városában, itt ugyanis hatalmas omlett készül húsvéthétfőn, s ebből a főtéren 1000 embert vendégelnek meg.
Németország
Németországban húsvétkor elterjedt hagyomány a húsvéti tojásfa készítése. A csodálatos, színes fák manapság már hazánkban is elterjedtek. A német gyerekek is keresnek tojásokat és süteményeket a kertben, s szokás még máglyát is gyújtani, amellyel elbúcsúztatják a telet, s köszöntik a tavaszt.
Kiss Emese blogján még több ország húsvéti szokásairól olvashatsz!
