Norvégiában biztosan nem fogsz ki olyan hetet, hogy egyáltalán ne essen az eső, de… Éppen az eső az, amely hozzájárul számtalan természeti csodához, a képtelennek tűnő zöldek áradatához, a mohák és páfrányok burjánzásához. S nyáron pillanatok alatt, néhány kilométerenként 180 fokot fordul az időjárás. Esik, zuhog, s hopplá, már süt a nap. A felhők olyan játékot játszanak, mintha hiba csúszna a mátrixba. Nincs kánikula, de a nap azon nyomban melegít, ahogy kidugja sugarait. S végül is már feltalálták az esőkabátot és az esőálló cipőt!
Nincsenek homokos tengerpartok, de… A víz az úr, mindenhol, lépten-nyomon. A fjordok bekúsznak az ország belsejébe, kicsit sósak, kicsit édesek, s kavicsos, sziklás partszakaszaik látványát órákig nem tudod otthagyni. A víz sokszor olyan nyugodt, mint egy rezzenéstelen arccal alvó óriás, hűvös ugyan, de mindig friss.
Nem találkozol emberek hadával, de… A nagyobb norvég városokat kivéve elég könnyű elkerülni az embereket. S ha találkozol is velük, akkor sem fognak zavarni, ha helyiek, akkor azért, ha turisták, akkor pedig ők is a nyugodt kikapcsolódást keresik. A kis falvakban nyugalom van, éjjel és nappal egyaránt.
Nincsenek autópályák, de… (Az állítás nem teljesen igaz, mert van néhány autópályának minősített út, de nem többsávos, száguldó pályára kell gondolni!) Az országban általában 80 km/órával lehet közlekedni, helyenként az utak egysávosak, ezért lassabban. Viszont nyugodt a közlekedés, nincsenek stresszes szituációk, hacsak az nem, hogy már megint egy vízesés zuhan alá melletted.
Nincsenek úton-útfélen éttermek, sörözők, de… Ahol éppen van, az viszont magas minőségről árulkodik. S jellemző belső Norvégiában, hogy az emberek maguk teremtik elő az alapanyagok nagy részét. Halásznak és horgásznak, amit a turista is szabadon megtehet, majd el is fogyaszthatja a halat. Itt nem kell visszadobni! Bogyós gyümölcseikből isteni lekvárokat és itókákat készítenek. Kevesebb a csábítás az egészségtelen életre (bár sajnos a nagyobb a városokban az éttermi kultúra kezd a gyorskonyha felé tendálni, szerencsére még megtalálhatóak a helyi specialitások is).
Folytatás Az élet sója blogon!
