Kolmanskop (Namíbia) – Eltemetve a homokban
Kolmanskop tipikus szellemváros Namíbia déli részén, alig néhány kilométerre Lüderitz kikötővárosától. 1908 körül a környék gyémántlázban égett, és a sivatagot ellepték a szerencsevadászok, akik gyémántot keresve akartak gyorsan meggazdagodni. Mindössze két év leforgása alatt egy komplett várost húztak fel a semmiből kaszinóval, iskolával, kórházzal és lakóházakkal a homoksivatag közepén. Aztán jött az I. világháború vége, amikor a gyémánt ára nagyot zuhant, és megkezdődött a városka hanyatlása.
Az ötvenes évekre a hely már üresen állt, és a sivatag elkezdte visszavenni azt, ami az övé. A szép kerteket és a bájos utcácskákat gyorsan ellepte a homok. Az ablakok és ajtók halkan nyikorognak a szélben, és bármerre nézünk, mindenütt törött ablakokat látunk. Egy új szellemváros született. Néhány épület máig áll, sőt pár helyen még a berendezés is egész jó állapotban megmaradt, viszont a házak többsége mára kísértet járta romhalmazzá vált.
Pripjaty (Ukrajna) – A csernobili munkások otthona
Pripjaty egy viharos sebességgel elhagyatott szellemváros Ukrajna északi részén. Itt laktak a csernobili atomerőműben dolgozó munkások egészen az 1986-ban bekövetkező tragédiáig. A baleset előtt nagyjából ötvenezer lakója volt a városnak.
A hely mára gyakorlatilag felfogható egyfajta múzeumként, ami bemutatja, hogy milyen volt az élet a Szovjetunió idejében. Nagy lakóházak (melyek közül négy még építés alatt állt, és sosem fejezték be), medencék, kórházak és minden más is elhagyatottan árválkodik, a lakók mindent sietve hagytak hátra maguk után, a tévétől kezdve az újságokon és a gyerekjátékokon, ruhákon, valamint a berendezéseken át egészen a hanglemezekig. A kiürítéskor a lakosok mindössze egy bőröndnyi holmit vihettek magukkal.
A század elején a helyet ellepték a fosztogatók, módszeresen végigrabolták a várost. Semmilyen értéket nem hagytak hátra, sok helyről még a vécédeszkát is elvitték. Pár épületen vandalizmus nyomai is felfedezhetők. Mivel a helyet nem tartják karban, a házak teteje beázik, tavasszal jó néhány szoba vízben úszik. A helyet lassan visszaveszi a természet: sok házban és háztetőn fák nőnek, és ez gyorsítja a házak tönkremenetelét. Az iskola épülete 2005-ben összeomlott.
Sanzhi (Tajvan) – Egy futurisztikus álomotthon
A Tajvan északi részén található luxusvároskát a gazdagok nyaralóhelyeként álmodták meg. Miután a munkálatok közben számos halálos baleset történt, leállították az építkezést.
Egy idő után nemcsak az akarat, hanem a pénz is elfogyott a folytatásra, a félbehagyott épületek pedig ma már egyfajta emlékhelyeként állnak ott azoknak, akik belehaltak az építésükbe. A környéken azt pletykálják, hogy a városkát éjszaka az ott elhunytak szellemei lakják.
Craco (Olaszország) – Egy lenyűgöző középkori város
Cracót a Basilicata régióban találjuk, Matera tartományban, nagyjából az olasz csizma aljának közepe felé. A városkát a korszaknak megfelelően egy hullámzó dombra építették, és búzát, valamint más takarmányokat termesztettek körülötte.
A települést 1060-ban alapították, amikor a környék még Arnaldo érsek tulajdona volt. Ez a közeli kapcsolat az egyházzal később nagyban meghatározta a város lakóinak életét. 1891-ben Craco városának nagyjából kétezer lakója volt, akik sok problémával küzdöttek. Évekig borzalmas volt a termés, ami elképesztő szegénységbe taszította a környéket. 1892 és 1922 között 1300 helybéli vándorolt ki az Egyesült Államokba.
A lakosok életét a szegényes termésen kívül földrengések, földcsuszamlások és háborúk tették még elviselhetetlenebbé. Az 1952 és 1972 közti időszak földcsuszamlásai a városkát életveszélyessé tették, ezért a maradék lakosságot egy közeli völgybe, Craco Peschiera városába költöztették át, a középkori város pedig máig ott omladozik a dombtetőn.
Oradour-sur-Glane (Franciaország) – A II. világháború pusztítása
Oradour-sur-Glane kicsiny települése elképesztő rémségeken ment keresztül. A II. világháború idején a német katonák mind a 642 lakosát kivégezték, válaszul a francia ellenállásra. A németek eredetileg a közeli Oradour-sur-Vayres-t akarták megszállni, és csak tévedésből keveredtek Oradour-sur-Glane-ba 1944. június 10-én.
A néhány túlélő visszaemlékezése szerint a férfiakat pajtákba terelték be, ahol mindnyájukat lábon lőtték, hogy lassan haljanak bele sérüléseikbe. Ezalatt a nőket és a gyerekeket beterelték a templomba, és amikor ők megpróbáltak kitörni onnan, géppuskatűzzel mészárolták le őket. A várost ezután a németek lerombolták, a romok pedig máig emléket állítanak az itt történt borzalmas eseményeknek.
Gunkanjima (Japán) – A tiltott sziget
A sziget egyike az 505 lakatlan szigetnek a Nagaszaki prefektúrában, és Nagaszaki városától alig tizenöt kilométernyire található. A Gunkan-Jima igazából Hadihajó szigetet jelent, köszönhetően a hely magasba nyúló falainak. A története 1890-re nyúlik vissza, amikor a Mitsubishi cég a sziget partjainál kezdett szenet bányászni a mélyből.
A bányászat bejött, így a szigetre egy várost kezdtek építeni az ott dolgozó munkásoknak. Itt épült meg egész Japán első betonból készült lakóháza. A házakat igyekeztek úgy építeni, hogy ellen tudjanak állni a környéken gyakran tomboló hurrikánoknak. 1959-re a sziget brutálisan túlnépesedett: 835 ember jutott egy hektárnyi területre, de ha csak a lakónegyedet nézzük, ez a szám 1391-re emelkedik, amivel a világon is kiemelkedően sűrű területnek számítana.
Miután a hatvanas években a petróleum átvette a szén helyét a Japán gazdaságban, a szénbányákat sorra kezdték bezárni, és ez alól az itteni sem jelentett kivételt. A végleges zárásra a Mitsubishi 1974-ben kerített sort, és mára az egész sziget kiürült, sőt látogatni is szigorúan tilos. Gunkanjima adott otthon a 2003-as Battle Royale II. című film forgatásának és a Killer 7 című videojáték jeleneteinek is.
Kadikcsan (Oroszország) – A Szovjetunió emlékműve
Kadikcsan egyike volt a sok kis településnek, ami maga is összeomlott a Szovjetunió összeomlásával. Mivel a hatóóságok nem tudták tovább szolgáltatni az olyan alapvető dolgokat sem, mint a folyóvíz, az iskola vagy a kórházi ellátás, két hét leforgása alatt az egész várost kiürítették, és a lakosokat más városokba költöztették.
Régen Kadikcsan egy tizenkétezres lélekszámú bányaváros volt, ma már teljesen elhagyatott. Mivel az embereket sietve költöztették ki az otthonukból, számos berendezési és használati tárgyat maguk mögött hagytak – játékot, könyvet, ruhát…
Kowloon Walled City (Kína) – A törvénytelen város
Kowloon Walled City városa Hongkongon kívül volt található a brit gyarmaturalom idején. Régen a terület helyőrségként szolgált a kalózok elleni küzdelemhez, majd a II. világháború idején japán fennhatóság alá került, ám lassacskán ellepték a helyet az illegális betelepülők. Sem Nagy-Britannia, sem Kína nem akarta gondjai alá venni Kowloont, így egy idő után a hely törvények nélküli várossá vált.
Évtizedekig nőtt a lakosságszám, és a helyiek labirintusszerű utcákat építettek a házak között az utcaszint fölött is, melyek egy idő után teli lettek szeméttel. Az épületek olyan magassá váltak, és olyan sűrűn építkeztek, hogy a napfény már nem érte az alsóbb szinteket. A hely bordélyok, kaszinók, ópiumbarlangok, kokainboltok és kutyahúst áruló koszos büfék paradicsomává vált, és számtalan illegális gyár üzemelt itt, távol a hatóságok figyelő szemétől. A fénykornak 1993-ban lett vége, amikor brit és kínai összefogással, egységes hatósági akciókkal szép lassan lezárták és kiürítették a túlnépesedett, egészségtelen és anarchikus várost.
Famagusta (Ciprus) – Régen turistaparadicsom volt, most szellemváros
Varosha egy település az államként el nem ismert Észak Ciprusi Köztársaságban. Egészen az 1974-es török invázióig a hely igazi turistaparadicsomi része volt Famagusta városának, ám az elmúlt három évtizedben már csak egy kiürült kísértetvárosként állít emléket a múltnak.
A hetvenes évek elején ez volt Ciprus első számú turistaattrakciója. Sorra épültek a hotelek és apartmanházak, hogy győzzék az ide áramló turisták áradatát. Miután a török hadsereg uralma alá hajtotta a területet, nem engedett ide senkit a saját katonáin és az ENSZ megfigyelőin kívül. Létezik egy úgynevezett Annah terv, ami arra szolgál, hogy Varosha városát hogyan csatolják vissza Ciprushoz, de ebből soha nem lett semmi: a ciprusi görög szavazók mindig leszavazták. Mivel már harmincnégy éve nem tartják karban őket, az épületek egyre romosabbá és kísértetiesebbé válnak. A természet lassan uralma alá hajtja a helyet, a fém rozsdásodik, az ablakok kitörtek, és növények nőtték be az épületeket, a partot pedig elárasztották a teknősök. 2010-ben a török hatóságok is kieszelték, hogy az Észak Ciprusi Köztársaság területén lévő várost újranyitják, és a sziget legnagyobb turisztikai központját hozzák itt létre, de ez egyelőre csak terv maradt.
Agdam (Azerbajdzsán) – Egykor 150 000 lakosa volt, mára elveszett
Agdam hátborzongató városa egykor 150 000 lakosnak adott otthont Azerbajdzsánban.
A település végét az 1993-as Nagorno Karabakh háború okozta: bár maga a város nem volt háborús helyszín, vandalizmus áldozatává vált, miután az örmények elfoglalták. A házak kiürültek és romosak, egyedül a körbegraffitizett mecsetet hagyták meg viszonylag érintetlenül. Agdam lakossága más azerbajdzsáni városokba és Iránba költözött át.
Olvass még szellemvárosokról helyekről!
- Magyar szellemvárosok nyomában
- 11 szellem járta hely – ha megnézed a képeket, nem fogsz hinni a szemednek
- Szellemvárosok listája
