|
A másfél száz éves török uralom alatt hazánk területének nagy részén egész falvak pusztultak és néptelenedtek el, a lakosság óriásfalvakba vagy mezővárosokba költözött. A városokba betelepülő 50-80 ezer főnyi oszmán-törökség átformálta a városképet is: a keresztény templomokat átalakították muszlim imahelyekké, mecseteket és dzsámikat építettek, neves halottaikat türbékben helyezték végső nyugalomra, és hazánk területén is meghonosították a keleti fürdőkultúrát. |
Dzsámi és minaret – együtt
A pécsi Kórház téren álló Jakováli Hasszán pasa dzsámija és minaretje az egyedüli épségben megmaradt építmény, ami imahelyként ma is működik (berendezése a török államnak köszönhető). A négyzet alaprajzú dzsámit Mekka felé tájolták, a 12 szögű minaret 22,5 méter magasságban található körerkélyére 87 lépcsőfok vezet (innen hívott imára naponta ötször a müezzin). Szigetváron Szulejmán szultán dzsámija már nem volt ilyen szerencsés: minaretjét a 18. században villámcsapás érte, nagyobbik része leomlott. Hasonlóképpen járt az esztergomi Özicseli Hadzsi Ibráhim dzsámi imatornya is.
Magányos dzsámik
Pécsett, a főtéren láthatjuk Gázi Kászim pasa dzsámiját, Szigetváron pedig Ali pasáét tekinthetjük meg. A törökök kiűzése után mindkettőt átalakították római katolikus plébániatemplommá, szerencsére a jellegzetes díszítéseket és a Korán-feliratokat ma is megnézhetjük. Siklóson Malkucs bég dzsámijának helyreállítása olyan sikeresen valósult meg, hogy 1993-ban elnyerte az Europa Nostra-díjat.
Egyedülálló minaretek
Érden Hamza bég 23 méteres karcsú imatornya, Egerben a 40 méter magas Kethüda mináré maradt árván. Utóbbi az Oszmán Birodalom legészakibb minaretje címével dicsekedhet, 97 lépcső vezet fel az erkélyére.
Az egri Kethüda mináré
Türbék, a muszlim mauzóleumok
Neves halottaikat a törökök türbékben helyezték végső nyugalomra. Ilyen különleges épületet találunk a pécsi Rókusdombon, ahol az egykori orvos vagy jövendőmondó Idrisz baba érintetlen holtteste fekszik, vagy a budapesti Rózsadombon, ahol a Rózsák atyja, Gül baba alussza örök álmát. Mindkettő ma is neves zarándokhely.
Gül Baba síremléke
Katonai és középületek
Kevésbé ismert, hogy vallási épületeken és fürdőkön kívül maradt még néhány építmény a hódoltság korából. Ilyen például a szabadbattyáni és a dunaföldvári katonai torony vagy a Korán-iskola Szigetváron (utóbbi esetében megoszlanak a vélemények, egyesek szerint ugyanis az épületben karavánszeráj, azaz vendégfogadó működött).
A szigetvári Korán-iskola
Törökfürdők
Az iszlám kultúrában nagy jelentőségű a fürdés és a tisztálkodás, imádkozás előtt rituális mosakodást írnak elő, és bizonyos események után kötelezővé válik a test teljes megtisztítása is. Hazánkban számos helyen épült törökfürdő, többek között Pécsett, Székesfehérvárott, Esztergomban és Egerben találunk romokat, a hat egykori budai törökfürdőből pedig négy még mindig gyógyfürdőként működik, és műemlékvédelem alatt áll (Király Gyógyfürdő, Rudas Gyógyfürdő, Irgalmasok Veli Bej Fürdője, Rác Gyógyfürdő – jogi viták miatt utóbbi sajnos zárva). Egerben pedig Arnaut Pasa Fürdője várja az érdeklődőket, ahol a hónap 3. csütörtökjén, a megtisztulási napon még azt is elmesélik és bemutatják, hogyan zajlottak a hagyományos török rituálék.
Rudas Gyógyfürdő (Fotó: Getty Images)
