Azt mondja Lavina a Tripadvisoron, hogy:
Lastovo neked való sziget, már ha nem vágysz tömegre. A víz jó, és ahogy elnéztem, akad pár túraút is, de hát ki akar túrázni a nyári melegben?
Lavina az Egyesült Államokból, egyenesen Észak-Karolinából kritizálja Dalmácia legdélebbi lakott szigetét, és mint a példa mutatja: jobban érdekli a tengerparton henyélés és úszkálás, mint a túrázás, miközben Lastovón van miért megmozdulni. A sziget mindössze tíz kilométer hosszú és hat kilométer széles, még egy teknős is bejárja két nap alatt, ha nem áll meg a borosgazdáknál és az olívatermelőknél, akik a dalmáciai és az isztriai árakhoz képest úgy kétharmad- vagy akár féláron adják a portékáikat.
Megőrültek ezek?
Dehogy őrültek, a horvátok nagyon is okosak, ha turizmusról van. Lastovón alig van külföldi turista, a horvátok megtartották maguknak a szigetet, saját népüket pedig nincs kedvük kifosztani. Lastovónak persze „könnyű” dolga volt, hogy kívülálló maradhatott: az egykori Jugoszláviában katonai támaszpontnak használták, turistákat pedig a közelébe sem engedtek.
A horvátországi turizmus a 70-es és a 80-as években virágzásnak indult, azóta is ugyanazok a helyek népszerűek: Trogir, Dubrovnik vagy éppen Split, de a Kvarner-öböl környékét és Isztriát is nagyon szeretik a nyaralók, köztük az a pusztító mennyiségű magyar is, aki beteszi a lábát az országba. Horvátország turisztikai hivatalának összefoglalója szerint 2016-ban 486 ezer honfitársunk ment nyaralni Horvátországba, és több mint 2 és félmillió vendégéjszakát töltöttek ott – Lastovón viszont annyira csekély számú magyar nyaralt, hogy a kimutatásban nincs is külön adat róluk, sőt a szigeten összvissz 64 ezer turista járt, a jelentés szerint pedig eloszlanak, nem csak a nyári hónapokban érkeznek.
Felsőbb védelem
Lastovónak hatalmas szerencséje volt, amikor 2006-ban a szigetet (és a hozzá tartozó 44 földdarabot) természetvédelmi területté nyilvánították, és megalakult a Lastovo Nemzeti Park. Az ide vonatkozó szabályok tiltják, hogy modern fejlesztésekkel kinyírják a természetet és a partot, vagy átépítsék és legyalulják a több száz éves épületeket, melyek tetején (ez Lastovo egyik híressége) nincs két egyforma kémény – anno a kémények díszítése jelezte, hogy adott házban milyen mesterséget űznek, vagy éppen milyen társadalmi státuszú emberek élnek ott.
A kémények városa (Fotó: profimedia)
Mondd már, hogyan jutok oda!
Na, az annyira nem egyszerű, de a türelem nyugodt szigetet terem, jó pár homokos partszakasszal, ami Horvátországban olyannyira ritka, mint a jó büfé a Balatonon. Autóval először Split városát vedd célba, ott szállj kompra, majd Korcula vagy Hvar szigetén szállj át egy másik kompra (néha ugyanaz megy tovább), és már ott is vagy. Splitből úgy 4-5 óra az út, ez még pont elviselhető.
Jó, ott vagyok. És most?
Most jön a nyaralás. Mérete ellenére a szigeten minden van, amit a dalmát tengerpart bármelyik nagyvárosában megkapsz, itt viszont többen fizetnek be búvárkodásra és vízibiciklire, mint jetskizésre, azaz ritka a zavaró motorzaj. Lastovo strandjai kicsik, eldugottak, egy-egy helyen egyszerre csak kevesen dobják a földre a törölközőjüket, és figyelnek egymás nyugalmára. Az egyik legszebb és leghíresebb strand Zakloplatica: egy öbölben található, hát tényleg gyönyörű, tessék, ez az:
Zakloplatica öböl
A sziget nagyjából bármelyik partszakaszáról elmondható, hogy csendes, hogy akadnak (fáktól) árnyékos részek, a tenger pedig mindenütt kristálytiszta – mintha egy utazási iroda prospektusából köszönnének vissza a képek.
Inni? Lesz mit inni? És enni?
Lesz, naná. Fentebb pontos adatokkal megtámogattuk, ezért most csak annyit írunk, hogy Lastovo keskeny és rövid, viszont szépen kitüremkedik a tengerből: legmagasabb pontjának neve Hum, és 415 méterrel nő a tengerszint fölé.
Ég felé
A Hum környékén éjszaka is van mozgás, Lastovóról ugyanis kimutatták, hogy a szinte nem létező lég-, illetve fényszennyezettség miatt nagyon tiszta az égbolt. Jól látni a csillagokat, tán majdnem úgy, mint a Hortobágyon, amiről múlt hét kedden közöltünk riportot.
Az odavezető túrautakon 46 pincészet borát kóstolhatod (az egyik legkedveltebb köztük a St. Vicenco), egymást érik az olívaültetvények, a helyi olaj íze pedig olyan, mintha összekevernéd az olasz és görög olívaolajokat. A hegyen sétálva látsz majd birkát és disznót, nagy eséllyel másnap az egyik példányt kapod vacsorára, de ha halat ennél, akkor sem kell attól tartanod, hogy valami mirelit árut tesznek eléd – a kikötőkben azért dekkolnak a kisebb halászhajók, mert használják őket, a kifogott makrélát, durbincsot vagy szardíniát pedig nem a trogiri étteremsoron, hanem a lastovóin dobják a grillre.
De mit látni séta közben, mit nézzek még meg?
Például a már említett kéményeket, vagy azt a közel ötven templomot, melyek nagy része bőven a középkorból maradt itt, például a sziget fővárosában álló, az 1400-as években épült Szent Kozma és Szent Damján-templomot. Lastovo legrégebbi temploma a Szent Iván volt, de ebből már sajnos csak néhány fal maradt meg. A sziget mérete ellenére dugig van látni- és ennivalóval, adunk is néhány tippet ahhoz, hogy merre kajálj, mit nézz meg, és mit próbálj ki.
Lastovo a napfelkeltében
- Szent József-templom – 1635-ben, reneszánsz stílusban épült. Építését a helyi halászok társasága finanszírozta.
- Az Augusta Insula étterem, a Tripadvisor értékelései szerint a legjobb a szigeten. Ez persze nem meglepő, mivel a szintén legjobbnak ítélt Zakloplatica strandon található. „Az a hal van, amit hoznak a halászok. Azaz friss” – írta egy hozzászóló.
- Ankora búvárközpont – kivisznek, tanítanak, mutatnak.
- Boot Camp Mrcara – ha már katonai bázis volt a sziget, némi katonákhoz illő edzésformára is benevezhetsz. Ha nem csak pihennél és sétálnál.
- „A teraszt fák árnyékolják, a kiszolgálás kedves, az ételek egyszerűek és finomak. Egyetek halat” – írták egy értékelésben az egyébként négy csillaggal futó Porto Rosso étteremről, ami a Skrivena Luka öbölben található.
- A kolači Szent Illés-templom. 16. század.
- A Susac sziget. Ma már lakatlan, de Lastovóból hajóval át lehet menni, az út 23 kilométer. Dugig van egykori római épületek romjaival, a hajók strandoknál is kikötnek, vigyél fürdőruhát.
- Esti kajakozás – a búváriskolák közül a legtöbb szervez esti evezést, gyakorlat nem kell hozzá, csak némi erőnlét, egy kevéske izom.
Merre lakjak?
Az utazási oldalak egyértelműen a szobáztatókat ajánlják, amiből a lakosság alacsony számát és a sziget csekély méretét figyelembe véve elég sok van, az Airbnb-n például éjszakánként 8-10 ezer forinttól felfelé találsz szállásokat, 14-15 ezer forintért már tengerre néző apartmant is foglalhatsz.
Sziasztok, magyarok!
A magyar általában panaszkodik, ha másik magyarral találkozik a vakációja során, csak ritkán fordul elő, hogy örül neki, és közös bárlátogatás a találkozó vége. Lastovón kicsi az esély, hogy magyarokba botlasz, vagy ha mégis, akkor borítékolhatod, hogy ők is pihenni, és nem nyaralni érkeztek a szigetre. Pihenni jó dolog, hát dőlj hátra, fejts rejtvényt, hallgass zenét, olvass könyvet, nézz horrorfilmet táblagépen… csinálj, amit csak akarsz.
