Pár éve nem hagyott békén a gondolat, úgy éreztem, meg kell ajándékoznom magam valami felejthetetlen, kivételes, mesés élménnyel, csak mert megérdemlem. Mivel lelkemben a kerékpározás és a franciavonzalom a legerősebb, összekötöttem a kettőt, és annyi pluszmunkát vállaltam, hogy összejött a pénz egy szervezett, tíznapos dél-franciaországi kerékpárútra, amely levendulaföldek, szőlőbirtokok, bájos kis települések között vitt keresztül – pontosabban vitt volna, mert napokon belül kézhez kaptam a közös képviselő levelét, amelyben felszólított, hogy fizessem be az egyéves közösköltség-elmaradásomat. Ezzel a lendülettel nemcsak a provance-i utamnak lőttek, de a nyaralásomnak is, pénzem ugyanis nem sok maradt. Amivel nem számoltam: egyik barátnőm nem tudta tétlenül szemlélni a melankóliámat, és felajánlotta tapolcai lakásának kisszobáját, egyik kerékpárját és egy precízen megtervezett túraútvonalat, amely a Balaton-felvidék mesés települései, rejtett szépségei között kanyargott. Kaptam levendulaföldet, borászatot, szőlőtőkéket, felejthetetlen ízeket, embereket. Ekkor jártam életemben először Dörgicsén, amin azóta sem tudok legalább egy rövid megálló nélkül keresztülhajtani.
Dörgicse – Fotók: Czvitkovits Judit
Dörgicse neve egyes összeírásokban már 1082-ben is szerepelt, különböző nemesi és egyházi tulajdonosok, birtokosok alatt vált fejlett településsé. Bár a török hódítás idején a kis falu elnéptelenedett, az 1900-as évek körül már ezren lakták, elsősorban halászatból és mezőgazdaságból éltek. A világháború újra megpecsételte a község sorsát, a lakosságszám egyre csökkent, iskolák, munkahelyek szűntek meg, és elkezdődött az elvándorlás. A rendszerváltáskor már csak háromszáz embert számoltak itt, ma kétszázötvenen élnek a faluban.
A dörgicsei Levendulamajor
Bár a Balaton hazánk egyik legkedveltebb célpontja, az északi parton egymás mellett sorakozó bájos falvak, panorámák, erdők, mezők, sziklaalakzatok, kézműves műhelyek, présházak és régi romok mégis arra várnak, hogy a turisták felfedezzék őket. A rengeteg lehetőség közül a Zánka, Balatonhenye, Mencshely és Balatonakali közti kerékpárútvonal-hálózat például tökéletes választás.
Akár gyermekkel érkezik az ember, akár kőkemény fizikai megterhelést ígérő teljesítménytúrára vágyik, változatos nehézségű és hosszúságú útvonalak között válogathat. Ráadásul a kijelölt túraútvonalak mentén megannyi egymással együttműködő szállás, étterem, pihenőhely, borospince üzemel, ahol szükség esetén a kerékpár-szervizelést is megoldják. (A túraútvonalakat a brivupa.hu oldalról lehet letölteni.)
Az egyik legkedveltebb bringás szakasz az 50 km-es Panoráma Bringakörút, amely a Zánkafürdő–Balatonakali–Dörgicse–Halomhegy–Kossuth-kilátó–Mencshely–Szentjakabfa–Balatoncsicsó–Balatonhenye–Monoszló–Szentantalfa–Tagyon–Hegyestű–Zánkafürdő útvonalat járja be, és körülbelül négy óra alatt teljesíthető.
Ennek a túrának a része Dörgicse, a Balatontól mindössze 4 km-re található kis falu, amely már a honfoglalás óta lakott, a középkorban pedig a környék egyik legjelentősebb településévé fejlődött. Nevét a dörgécs halnévből eredeztetik. A falu csak a 20. században vált területileg egységessé, korábban Kis-, Felső- és Alsódörgicse néven három különálló településként létezett, három önálló kőtemplommal.
A felsődörgicsei templomrom
Felsődörgicse romtemploma a környék középkori emlékeinek egyik legfontosabbika, a részben római kori alapokra helyezett templomot a Bogát-Radvány nemzetség építette, és Szent Péter tiszteletére szentelték fel a 11. században.
Dörgicse másik romtemploma a Szent Miklós tiszteletére felszentelt, a 13. század elejéről származó román stílusú kis templom, amelynek mára csak a déli homlokzata maradt meg eredeti magasságában, három eredeti ablaknyílásával.
Az evangélikus templom
Dörgicsén halad át a Mária-út, a Balaton-felvidéket is végigjáró túra- és zarándokút. Aki itt csatlakozik be a túrába, 16 km-re keletre Balatonfüredre, 17 km-re nyugatra Szentbékkállára jut el.
Szinte teljesen mindegy, melyik égtájat választjuk, annyi a látnivaló, hogy alig lehet betelni velük. Nyugat felé a vászolyi Szent Jakab-forrás, Füred határában a Papsoka-templomrom, kelet felé pedig a balázshegyi Szent Balázs-templomrom és a Hegyestű kötelező megálló.
Dörgicse ma is híres borászatáról, ami sok embernek ad megélhetést, de fejlődik a turizmus is, ami miatt egyre többen vállalják itt a letelepedést.
Aki kedvet kapott Dörgicséhez, látogasson el a falu Facebook-oldalára, ahol izgalmas programok várják az érdeklődőket. Július 28-án lesz például a falunap, amely nem csak a felnőtteknek szól.
A Levendarium és a Pántlika Pincészet