Imádok utazni, ezért a barátnőimtől a harmincadik születésnapomra egy berlini hétvégét kaptam ajándékba. Bevallom, elsőre a helyszíntől nem voltam elragadtatva. Ha már ünneplünk, jobban el tudtam volna képzelni magunkat Amszterdamban bulizva vagy random olasz településen pastát és bort fogyasztva. Aztán kiderült, hogy Berlinnél jobbat nem választhattak volna, egy csoda ez a város – csak eddig egy egészen más oldalát ismertem.
Kétszer jártam korábban itt, és bár jól éreztem magam, nem lett a kedvencem. Leginkább azért, mert – amint az most kiderült – eddig csak a legturistásabb részeket láttam belőle. Amivel egyébként semmi baj nincsen, a Reichstag üvegkupolájában végigsétálni tényleg látványos, a Pergamonmuseum kincsei lenyűgözőek, és egyszer az olyan ikonikus helyszíneket is jó megnézni (oké, végigszelfizni) mint a Brandenburgi kapu, az Alexanderplatz a tévétoronnyal vagy a Checkpoint Charlie, a híres határátkelő az egykori NDK és NSZK, avagy Kelet- és Nyugat-Berlin között.
Nekem eddig mindig hiányzott az a különleges hangulat, az a plusz, ami Berlint menővé teszi, az a valami, ami miatt annyi ismerősöm kikötözött ide. Most végre megtaláltam, és imádtam! Mesélek, merre indulj, ha valamelyik őszi hétvégén ide utazol, és a kötelező körök már megvoltak (vagy ha eleve nem is érdekelnek a klasszikus turistalátványosságok).
Praktikus infók
Hogyan? Fapadossal általában elég olcsón, és gyorsan eljuthatsz a német fővárosba: a Tegel és Schönefeld reptérre is mennek gépek Budapestről. A menetidő bő egy óra, ezt még az olyan repülésgyűlölők is könnyedén kibírják, mint amilyen én vagyok. Mindkét reptérről könnyű bejutni a városba, a Tegelről busszal, a Schönefeldről S-Bahnnal.
Hol lakj? A város tele van hotelekkel, hostelekkel és kiadó apartmanokkal, felesleges lenne egy konkrétat kiemelni közülük, inkább az nagyon nem mindegy, hol van a bérlemény. Ha rám hallgatsz, Prenzlauer Bergben (azon belül is a Schönhauser Allee-Mauerpark környékén) foglalsz valamit. Élhető, barátságos hely, rengeteg jó étteremmel, kávézóval, bolttal.
Helyváltoztatás: A tömegközlekedési eszközökre a vonaljegy zónától függően 2,80 vagy 3,40 euróba, a napijegy 7 euróba kerül. Automatából mindenhol tudsz venni, a jegyet felszállás előtt érvényesítsd! (A zónák beosztását és további infókat a berlini tömegközlekedésről itt találsz.)
Péntek: városnézés berlini faltól falafelig
Mi az első dolog, amire az ember vágyik, miután beküzdötte magát a városba a reggeli járat landolása után? Egy jó ebédre! Szálláshelyünk recepciósa a közeli Helmholtzplatz felé irányított minket, azzal az instrukcióval, hogy ami errefelé szimpatikus, oda nyugodtan üljünk be, jó lesz. A környéken valóban egymást érik a kávézók és éttermek, végül egy vegán ázsiaiban, a Humban kötöttünk ki, és tényleg jó volt.
Bár nem terveztünk nagy városnézést, az egykori berlini fal egy szakaszán azért végigsétáltunk, te se hagyd ki! Utunk az Eberswalder Strassétól a Bernauerstrassén át a Berliner Mauer Gedenkstattéig (berlini fal emlékközpont) vezetett. És míg a belvárosi Checkpoint Charlie-nál inkább zsibvásár hangulat a jellemző, ez a rész tényleg az emlékezés és ismeretterjesztés helyszíne. A fal nyomvonalán, lakóházak közt kialakított állomásokon nézhetsz videókat és olvashatsz a kettéosztottság alatti mindennapokról, a titokban épülő alagutakról, a szökésekről.
Hazafelé beugrottunk egy sörre Berlin legrégebbi sörkertjébe, a Pratergartenbe, ahol 1837 óta csapolnak. Békebeli vurstlihangulat fogad, az igazi a gesztenyefák tövében, sárga sörpadoknál, csíkos napernyők alatt ücsörögni – de nyugi, rossz időben beltéren is lehet iszogatni.
Este irány a Kreuzberg-negyed! A Kottbusser Tornál szálltunk le az U-Bahnról, és pár lépés után magával ragad a multikulti hangulat: egymást érik a török éttermek tömve vendégekkel, a trendi sör- és borbárok. Vacsorára bedobtunk egy három eurós falafel szendvicset az Adalbertstrasse és Oranienstrasse sarkánál lévő Habibiben. Aprócska hely, semmi különös nincs benne, egyszerűen csak olcsó és frissen, előtted készülnek a falafel golyók.
A napot a Kreuzberg irányítószámáról elnevezett, SO36 klubban zártuk. A hetvenes években a punk színtér kedvenc helye volt, gyakran vendégeskedtek itt olyan híres arcok, mint Iggy Pop vagy Dawid Bowie. Mi a Rotfront szülinapi koncertjét csíptük el, különleges élmény volt egy zsúfolt teremben magyar szöveget teli torokból éneklőket hallani Berlin közepén. Ha eljönnél ide murizni, itt tudod megnézni milyen koncertek lesznek mostanában.
Szombat: brunch, ruhaboltok, pandák
A hosszúra nyúlt péntek estére a legjobb gyógyír egy reggeli és ebéd határán egyensúlyozó brunch. A már emlegetett Schönhauser Allee környéke tele van szuper reggelit kínáló helyekkel, mi éppen a Cafe gestern, heute & morgenbe ültünk be. A hely jellegzetességei a sajttal, sonkával, szalámival gazdagon megpakolt ínyenc tálak, az eklektikus berendezés, és az, hogy a női vécében Choupette, Karl Lagerfeld macskájának fotója néz vissza rád a falról.
A környék nemcsak reggelizőhelyekben, de vintage ruhaboltokban is erős. Ha nem veszel semmit, akkor is érdemes betérni néhányba (mondjuk a Vintage Revivalsba, vagy a Humana Vintage-be), például, hogy megtudd mennyire irgalmatlanul trendik most a hasitasik és a neonszínű, susogós melegítőfelsők.
Mi ezen a ponton beiktattunk a programba egy gyors pandanézést az állatkertben, de ha nem akarsz 15 eurót fizetni két lusta, bambán bambuszt majszoló fekete-fehér medve (és még további kb. 18 ezer állat) miatt, folytasd az utad a Schöneberg negyed felé! Ha megéheztél, éttermekből itt sincs hiány, ahogyan menő streetartból sem. Utóbbiakat például a Bülowstrasse környékén találod, itt működik egy streetart múzeum is.
És még egy kihagyhatatlan hely a környéken: a Jones Ice Cream hipszter fagyizója. Elsőre felesleges művészkedésnek hangzik, hogy frissen sütik a tölcsért, de ha egyszer megkóstolod, többet nem akarod kartonpapír ízű kész tölcsérből enni a fagyit. Estére még kimetróztunk Neuköllnbe, hogy megnézzük az Arcaden pláza tetején működő bulihelyet. A parkolón át megközelíthető Klunkerkranich panorámája valami egészen parádés, naplementekor érkezni a legjobb.
Tipp: tuti szuvenír
Bulizás után ugorjatok be a berlini utcákon található oldschool fotóautomaták egyikébe. A gépbe 2 eurót kell beledobni, négy kép erejéig pózolni, pár percet várni, majd nagyot röhögni a végeredményen. Jobb szuvenír, mint a gagyi hűtőmágnes. Hol van ilyen? Ezen a térképen megnézheted.
Vasárnap: piacnap
Ha vasárnap, akkor piacozás! Előtte még beugrottunk reggelizni a trendi Haferkaterbe, ahol nem bonyolítják túl a kínálatot: hatféle zabkását (ha különlegesre vágysz, a kecskesajtos-körtést kóstold meg, de vannak hagyományos gyümölcsös ízek is), és jó kávét adnak, aztán csókolom. És pont ettől az egyszerűségtől jók. Aztán irány az innen néhány perces sétányira található, turisták és helyiek körében egyaránt extra népszerű mauerparki piac (Flohmarkt im Mauerpark).
A nagy, szabadtéri piacon a lomis bútoroktól a használt ruhákon át a dizájnékszerekig minden kapható, ha van hozzá kedved – és pénzed – percek alatt beszerezheted a berlini hipszter életérzés minden kellékét.
Vásárlás és nézelődés után jöhet az ebéd a piacon: koreai, lengyel, olasz, török streetfood is kapható, egyet választani felesleges, inkább kóstoljatok együtt minél többet! Ha vega, esetleg vegán vagy, akkor sem kell lógó orral elkullognod, van vegán currywurst (megkóstoltuk, meglepően finom) és szejtánból készült gyros is.
Egy hétvégébe nekünk most ennyi fért bele, de a piacról egyenesen a kora délutáni, budapesti géphez rohanva már azon gondolkoztam, mikor tudnék újra kiugrani pár napra. Lehet, hogy a Berlinbe költöző ismerőseimnél is így kezdődött a dolog…?