Ha Guyana területét nézzük, kicsit kisebb, mint Magyarország, de 80-90 százalékát őserdők borítják és csupán háromszázezren laknak ott. Különös, mert Dél-Amerikában található, de az Európai Unió része, mivel Franciaországhoz tartozik, és euró a fizető eszköz, a hivatalos nyelv is francia. Gyakorlatilag bármikor elutazhatunk Guyanára, vízum sem kell, a kérdés csak az, hogy minek. Bár vannak szállodák, hotelek, de látnivaló nem sok, a vezetett őserdei túrák pedig kizárólag profiknak valók. Az egyedüli érdekesség az egykori fegyenctelep romjai…
Megoldás a bűnözésre
A guyanai gyarmaton a franciák számos alkalommal próbáltak kolóniákat létrehozni, de az ez irányú kísérleteik kudarcba fulladtak, mivel a telepesek belehaltak az uralhatatlan természeti körülményekbe. A mocsaras, esőerdős terület nem sok mindenre alkalmas, ráadásul a forróság, a sűrű esőzések és a trópusi betegségek miatt az éghajlat kibírhatatlan. A franciák végül úgy döntöttek, hogy inkább büntetőtelepet hoznak létre Guyanán.
Franciaországban a 19. században jelentősen népességrobbanás következett be, aminek velejárójaként hirtelen megugrott a bűnözés is. A helyi börtönök nem tudták ellátni a feladatukat, ráadásul amint kikerültek és szabadok lettek az egykori fogvatartottak, tovább folytatták „tevékenységüket”.
Erre a társadalmi problémára találták ki megoldásként a távoli gyarmatokon működtett fegyenctelepeket. Guyanára hatalmas méretű börtönhajón szállították át a köztörvényes francia bűnözőket, leginkább gyilkosokat, tolvajokat. A szárazföldön, a tengerpart mellett működött a börtönkomplexum, illetve a parttól nem messze, egy apró szigeten is fogva tartottak rabokat. Ez az Ördög-sziget, amit a fegyencek csak „zöld pokolként” emlegettek. Ide vitték át a legveszélyesebb elítélteket, akik a magányba és az elszigeteltségbe gyakran belebolondultak.
A fegyenctelepen nagyobb volt a túlélés esélye, mint az Ördög-szigeten. (fotó: National Geographic csatorna)
Guyana, Ördög-sziget – egyet jelentett a halállal
A rabokat mind a szárazföldön, mind a szigeten embertelen körülmények között tartották fogva és rendszeresen kínozták őket. Az elítéltek általában napi tizenöt óra megfeszített tempójú munka után – favágás, útépítés– kaptak némi fizetséget, ami többnyire az őrök megvesztegetésére „ment el”. Ha a fegyőrök nem voltak megelégedve a munkavégzéssel a rabok nem kaptak enni. Ezért a fogvatartottak többsége a fizikai munkába és az éhségbe halt bele; de ha nem, akkor a sárgaláz vagy a malária vitte el őket. Mindemellett a foglyok különböző bandákba csapódtak, és a brutális leszámolások, gyilkosságok szintén sok áldozatot követeltek a börtön falai között. Nem csoda, hogy az elítéltek hetven százaléka nem élte túl a börtönt; a becslések szerint összesen ötven-kilencvenezer embert szállítottak Guyanára. Érdekesség, hogy a kezdeti időszakban a legyengült rabok feladatai között szerepelt a lepkevadászat. Az egzotikus lepkéket a 19. század elején tudományos célokra, valamint gyűjtőknek adta el a francia állam.
Híres rabok – Dreyfus és a Pillangó
A hazaárulással vádolt, francia, zsidó származású katonatiszt Alfred Dreyfus az Ördög-szigeten raboskodott. Négyéves fogságát egy kőkunyhóban töltötte, majd kegyelmet kapott a köztársasági elnöktől. A sziget másik híres lakója Henri Charrière, a Pillangó, aki regényben írta meg életét. Charrière a mellkasán lévő lepkét ábrázoló tetoválásról kapta a becenevét; és azért tartóztatták le, mert megölt egy stricit. Charrière a vádakat élete végig tagadta, és a mai napig nem bizonyosodott be, hogy valóban jogtalanul börtönözték-e be. Az Ördög-szigetet szigorúan őrzött hajókkal lehetett megközelíteni, ahonnan a szökés elvileg lehetetlen volt, Charrière-nek mégis sikerült, és új életet kezdett Venezuelában. A Pillangó-Szökéseim a pokolból című regényből 1973-ban film is készült, Steve McQueen és Dustin Hoffman főszereplésével.
A büntetőgyarmatot 1953-ban szüntették meg, majd 1964-ben megalapították a Guyana Űrközpontot, az Európai Űrügynökség egyik űrbázisát. A Guyanán található fegyenctelep romjai látogathatóak, viszont az Ördög-szigetre tilos a belépés. Tudj meg többet erről a helyről a National Geographic Elhagyott építmények – Menekülés az Ördög-szigetről című adásában.
Nyitókép: Getty Images
