Álom épül: a Bory-vár
Az ember manapság csak nagyon erős indokokkal és idegekkel mer belevágni egy építkezésbe. Még akkor is, ha „csupán” egy három-négy szobás családi házról van szó, ami egy év alatt felépül. Ehhez képest élt egy ember (nem is olyan régen), aki az életéből negyven évet arra szánt, hogy létrehozzon egy épületet. Nem családi házat, hanem egy egész várat. Méghozzá a saját kezével. Nem a középkorban, hanem a huszadik században. Ez olyannyira különlegességnek számít, hogy rekordként is számon tartják a Bory-várat, mint a legnagyobb olyan építményt, amit valaki egymaga emelt.
A Bory-vár, amit egy ember épített
Ez a valaki Bory Jenő 1879-ben született szobrászművész és építészmérnök, a Képzőművészeti Főiskola szobrász és a Műszaki Egyetem építész tanára, háromgyermekes apa volt. Székesfehérváron született, és életének volt egy negyven éve (1912-1952), amit félig itt, félig Budapesten töltött. Minden egyes fehérvári nyáron az álmát építgette. A csupasz telekből és kis présházból kiindult várat.
Festő és szobrász műterem, támfalak, loggiák, száz oszlopos udvar, fülkék, hét torony, harminc helyiség, kutak, díszkert… ezt láthatjuk ma, ha a 30 méter magas Bory-várhoz látogatunk. A lakóterem kupolái az építész családját szimbolizálják: egyet-egyet kaptak ikerlányai és György fia valamint imádott felesége is. Itt minden, de minden betonból készült – így lehetséges az, hogy egy ember egymaga megbirkózzon a feladattal. Méghozzá konkrét tervrajzok nélkül, inkább csak úgy fantázia alapján. A falakat ráadásul értékes műtárgyak díszítik a kor neves művészeitől.
Vészterhes időket is átélt az épület: a második világháborúban bombázták, kincseit tönkretették. Bory Jenőnek így élete végéig akadt feladata: a várat szépítgette és maga volt az idegenvezető is – egészen 1959-ig – ravatala is itt állt. Azóta a várat utódai működtetik, ma is látogatható. Nem hisszük, hogy van ennél romantikusabb időtöltés.
Élj a mának! – Órajáték
Aki a pillanatnak szeretne élni, a legjobb, ha megfeledkezik az időről. A fehérvári órajáték nem is azt a célt szolgálja, hogy rápillantva eszünkbe jusson, mennyire sietős a dolgunk. Ellenkezőleg: ez a műalkotásnak számító szerkezet képes megállítani az időt. Kétóránként belefeledkezhetünk a mini előadásba, amit kínál. Figurái a magyar történelem legendás királyi személyiségei, amelyek zenei kísérettel sorra jelennek meg előttünk – elsőként délelőtt tízkor. „Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga” illetve „O Pastor aeterne” a két dallam, ami felcsendül.
Felvonul itt Szent István király és Imre herceg, Szent László király, Szent Erzsébet és Szent Margit, Mátyás király valamint Beatrix királyné. Az óramű számlapja is különleges: 24 órás beosztású. Világos és sötét alapra oszlik a nappali és éjszakai órák szerint. Körív sorolja fel a hónapok nevét, amihez csillagtérkép is kapcsolódik oly módon, hogy havonta a megfelelő ábrát a hónap nevéhez igazítja. Mindez Kovács Jenő órásmester, Ecsedi Mária képzőművész, Korompai Péter keramikusművész és Diós Tibor kovácsmester alkotása.
Az órajátékhoz óramúzeum is kapcsolódik: több száz különböző korból származó fali, asztali, zseb- és karórát, de még egy 17. századi toronyóra-szerkezetet is láthatunk itt. Bámulatos előadás és ismeretterjesztő program egyben.
Szökőkutak, melyek éjjel-nappal elkápráztatnak
Fehérvár belvárosához hozzátartozik a szökőkút. A város folyamatosan karban tartja a míves és látványos szökőkutakat, ezért a kutak vize gyakorlatilag olyan tisztaságú, mint az uszodáké, a fertőzésveszély tehát kizárva. A Varkocs szobornál, illetve a Magyar Király előtti szökőkútnál rendszeres látvány a nyári melegben a kút vizében szaladgáló gyerekek.
A szökőkútnál fotózkodni mindig hálás téma
De folyik víz az Országalma körül is és érdemes felkeresni a Balatoni sellők című szökőkút-szobrot is, a csodálatos díszkivilágítás miatt éjszaka is keressétek fel a szökőkutakat, nem fogtok csalódni!
A szökőkút éjjel
Természetes kényeztetés – Damniczki fagylalt
2013-ban érdekes kompozíció nyerte az Év fagylaltja címet: egy vörösboros málna alkotás. Készítője Damniczki Balázs, egy fehérvári családi vállalkozás és cukrászda tulajdonosa, aki a szekszárdi Mészáros Pál pincészet merlot borát használta fel a győztes édességhez.
A szakember 1992 karácsonyán nyitotta első cukrászdáját, amelyhez később cukrász- és fagylaltműhely is készült. A vállalkozást folyamatosan bővítették, végül két évvel ezelőtt már 110 négyzetméteren, a történelmi belvárosban nyithattak üzletet.
Az év fagyija
A Damniczki specialitása az, hogy kizárólag természetes alapanyagokkal dolgozik. Itt nincs növényi tejszín, bevonómassza, ételfesték vagy aroma. A fagylaltokhoz a környékbeli tehenészetből szerzik be a friss tejszínt és tejet, a dió a szomszédos kiskertekből érkezik. A receptek kitalálásakor mindig a régi értékekből indulnak ki, amihez hozzáadják a modern technika lehetőségeit.
Sorbet-ik legalább 40 százalék gyümölcstartalommal készülnek, csokifagyijuk valódi csokoládéval, cukormentes édességeik pedig eritrittel, szorbittal és xilittel, mesterséges édesítők nélkül. Ilyen egy fagylalt, ami nemcsak az élet élvezetéről szól, de az egészségmegőrzésről is. Kell-e jobb program, ha kettesben sétálunk egy melegebb napon?
Te szentséges ég! – Püspöki sörök
Azt kérdeztük, kell-e jobb program egy meleg napon, mint egy jó fagyizás a Fő utcán. Bizonyára vannak, akik ilyen esetben inkább egy pohár sörre szavaznának. Székesfehérvár nekik is kínál alternatívát – méghozzá szintén díjnyertest. Itt készülnek ugyanis a híres püspöki sörök, egyenesen Spányi Antal megyéspüspök megrendelésére. Itt megtestesül a szentháromság: a világos, a búza- és a barna, vagyis a Szent Gellért, a Szent Imre és a Prépost fantázianevű italok képében. Az egész országban egyetlen helyen, a Szent Gellért Hotel kézműves sörözőjében kaphatók. Németh Antal és Pein Ádám készíti a söröket egyedi receptek alapján. A 10. jubileumi főzdefeszten közel ötven hazai induló közül ők nyerték az év sörfőzdéje kitüntetést, 2017-ben pedig a Barcelona Beer Challenge-en a Prépost porter ezüstérmet, a Szent Imre búzasör pedig bronzérmet érdemelt.
Németh Antal sörfőző mester úgy nyilatkozott, büszke arra, hogy a fehérvári püspök sörét készíthetik. „A kézműves sörök területén egyre inkább érezni lehet, hogy az egyház kezdi visszahozni azokat a hagyományokat, amelyek évszázadokig megvoltak (…) A sör hagyományosan lokális dolog volt, a sörfőzdék a saját településüknek készítették a sörüket” – mesélte.
A kézműves sör csapolva
„A sörözés egy vidám és békés társasági, közösségi tevékenység – tette hozzá a megyéspüspök egy, a hvg.hu-nak adott interjúban. Hozzátette: szeretné, ha a szentek példája és a város múltja is szóba kerülne az ilyen beszélgetések során. „Ha így van, akkor a sörök teljesítették küldetésüket.”
Ami ennyi szenvedéllyel készül, az csak finom lehet. Persze ne higgyetek nekünk, erről végképp magatoknak kell meggyőződnötök!
Szponzorált tartalom
