Két napba nagyon sok minden beleférhet akár gyerekekkel is, ha a Zemplénbe utazunk. Sajnos a kirándulás autó nélkül ebben a formában nem teljesíthető, mert annak ellenére, hogy a várak viszonylag közel vannak egymáshoz, busszal vagy vonattal csak nagy kerülőkkel, átszállásokkal oldható meg a közlekedés.
A zempléni kanyargós, erdők közepén futó országutak viszont annyira szépek, hogy már maga az út is élmény egyik faluból a másikba. A kristálytiszta levegő, alacsony fényszennyezés, és viszonylag magas hegyek miatt még az éjszakát is érdemes a szabadban tölteni, mert a Zemplénben gyönyörű csillagos az ég. A kirándulást érdemes Sárospatakon kezdeni.
A sárospataki Rákóczi-vár ismerős lehet, ugyanis ezt láthatjuk az 500 forintos hátulján is. A késő reneszánsz várat a Pálóczyak, majd a Perényiek kezdték építeni, később pedig a Dobók kezébe került, sőt még Balassi Bálint költőnek is sikerült pár órára csellel elfoglalnia a kutatók szerint. A Rákócziak idején vált fejedelmi központtá, ekkor I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és felesége Lorántffy Zsuzsanna, később Báthory Zsófia és fia I. Rákóczi Ferenc is a Bodrog parti városkába költözött.
Ha óvódás korú gyerekekkel érkezünk, akkor a vármúzeumot bátran kihagyhatjuk, de sétáljunk be a várudvarra, és onnan körbe a várfalon a várjátszótérig, majd nézzük meg az ágyúöntő műhelyt a vár bejárata előtt. A vár mögötti sétányról megcsodálhatjuk Magyarország leglassabb folyóját a Bodrogot is. Ha nincs kedvünk ebédet csomagolni, akkor érdemes valahol meg is ebédelni, de legalább a helyi cukrászdába beülni egy fagyira.
Sárospatakról Füzér felé érdemes venni az irányt.
Fontos, a vár szerdánként zárva van! Miután megérkeztünk az alig pár száz fős kis faluba, érdemes a kocsit azonnal letenni, és egy nagy sétát tenni a várhegy körül, mert bár a vár önmagában is gyönyörű, szemügyre venni mégis lentről érdemes. Füzér a Zempléni-hegység 895 méter magas hegyének, a Nagy-Milicnek a déli lábánál fekszik. A vár aljától egy 15 perces kellemes sétával feljutni a 2016-ban teljesen újjáépített Alsóvárig.
A XIII. században épült várban őrizték a mohácsi csatát követően egy rövid ideig a Szent Koronát. Füzér vára egy magánföldesúri vár, aminek elődje már a tatárdúlás előtt is állhatott. A füzéri várhegyet szokás Magyarország 7 természeti csodájának egyikének is nevezni. A várat 1676-ban teljesen felégették, majd a Rákóczi-szabadságharc után a település is a teljes kihalás szélére jutott 1711-ben. 1920-ban a település a Trianoni diktátumok következtében elvesztette a községhatár jelentős részét, de a huszonegyedik századra mégis kedvelt turistacélponttá vált.
A füzéri várat lentről is érdemes körbejárni (a szerző fotója)
A vár illetve maga Füzér fél nap alatt is bejárható, de ha sikerül a környéken szállást foglalni, akkor mindenképp érdemes egy egész napot rászánni. Igazi családi program a környékbeli kirándulás, elég nehéz olyan helyet találni ugyanis, ahonnan ne gyönyörködhetnénk a várhegy szépségében.
Füzérről Regécre megyünk tovább. II. Rákóczi Ferenc édesapja halála után Munkácson, majd Sárospatakon, végül Regécen töltötte a gyermekéveit, mielőtt édesanyjával Zrinyi Ilonával újra a munkácsi várba költözött. A Zemplénben ezért sem lehet úgy kirándulni, hogy lépten-nyomon ne botlanánk valamilyen Rákóczi legendába. A legtöbb hegyaljai faluban megesküdnek arra, hogy valaha az összes pince összeköttetésben állt egymással, de ha mégsem, akkor akadt olyan, amelyik elért egészen Sárospatakig, így a felnőtt, szabadságharcos Rákóczi ezeken a pincerendszereken keresztül menekülhetett a Habsburgok elől, méghozzá fordított patkóval a lován, ezzel is megtévesztve az ellenséget.
Itt gyerekeskedett Rákóczi (a szerző fotója)
Hasonló legendákat hallhatunk a kis Rákócziról és édesanyjáról a regéci várban is, ami meglehetősen foglalkoztatja a gyerekek fantáziáját, úgyhogy a szülőknek érdemes előre alaposan felkészülni mind a Rákóczi család, mint a szabadságharc történelméből, ha esetleg megkopott volna a tudás az érettségi óta.
Regécet elhagyva Boldogkőváralja felé áthaladunk Vizsolyon, ahol az első magyar nyelvű Bibliát nyomtatták. Ha időnk engedi, érdemes megállni, és meglátogatni a papírmerítő műhelyt és nyomdakiállítást, ahol saját magunk is kipróbálhatjuk, hogy milyen lehetett Károlyi Gáspár korában Bibliát készíteni. Károlyi Gáspár református esperes, gönci lelkész 1586-ban kezdte, majd három év alatt lefordította társaival az akkor még csak latinul vagy németül olvasható Bibliát. A nyomtatást 1589. február 18-án a lengyel Mantskovits Bálint nyomdász vezetésével kezdték meg, aki a betűket a Németalföldről hozatta, a papírt pedig főleg Lengyelországból vásárolta, de ott is hasonló technikával készítették, mint napjainkban a vizsolyi műhelyben tanulható.
Vizsolyi biblia, Károlyi Gásápár fordítása (Fotó: Wikipedia)
Boldogkő vára felújítás miatt csak hétvégén látogatható, akkor viszont egészen színvonalas programokat kínálnak a látogatóknak.
A boldogkői várból gyönyörű a kilátás (a szerző fotója)
Minden páros órában tárlatvezetést tartanak, páratlan órákban pedig lovagi párbaj előadását láthatunk, amiben Kóborlovagok vívnak lovagi karddal, sújtófegyverekkel, láncos buzogánnyal és a csatabárddal, de itt található Közép-Európa egyik legnagyobb ólomkatona kiállítása is.
A várból jó időben akár a Tátra csúcsaiig is elláthatunk, és megcsodálhatjuk a gyönyörű barackfa-kerteket, ahol a híres gönci barack terem. Érdekesség, hogy magyarországi filoxéra járvány előtt (Magyarországon 1875-ben bukkant fel a filoxéra, majd rövid időn belül a szőlőültetvények 60 százalékát elpusztította) Gönc környékén, így Boldogkőváralján is szőlőműveléssel foglalkoztak, a kajszibarack termesztés csak a járvány után lett népszerű.
Ha megmásztuk a várat, és megéheztünk, a vár alatt egy középkori éttermet találunk, ahol korabelinek mondott ruhákban szolgálják fel a fogásokat. Kétségtelenül stílusos vállalkozás. Ha megszomjaznánk, szinte kötelező megkóstolni a híres gönci barackpálinkát, amit Boldogkőváralja határában is főznek, és főzdelátogatás keretében meg is kóstoltatnak az érdeklődőkkel.
