nlc.hu
Utazás

Zempléni várak

1 hétvége, 4 csodálatos vár a Zemplénben

A Zemplén az ország egyik legszebb és mégis legkevésbé felkapott hegysége. Mutatunk négy romantikus várat, ami miatt akár egy hétvégére is megéri elutazni az ország északkeleti szegletébe.

Két napba nagyon sok minden beleférhet akár gyerekekkel is, ha a Zemplénbe utazunk. Sajnos a kirándulás autó nélkül ebben a formában nem teljesíthető, mert annak ellenére, hogy a várak viszonylag közel vannak egymáshoz, busszal vagy vonattal csak nagy kerülőkkel, átszállásokkal oldható meg a közlekedés.

A zempléni kanyargós, erdők közepén futó országutak viszont annyira szépek, hogy már maga az út is élmény egyik faluból a másikba. A kristálytiszta levegő, alacsony fényszennyezés, és viszonylag magas hegyek miatt még az éjszakát is érdemes a szabadban tölteni, mert a Zemplénben gyönyörű csillagos az ég. A kirándulást érdemes Sárospatakon kezdeni.

A sárospataki Rákóczi-vár ismerős lehet, ugyanis ezt láthatjuk az 500 forintos hátulján is. A késő reneszánsz várat a Pálóczyak, majd a Perényiek kezdték építeni, később pedig a Dobók kezébe került, sőt még Balassi Bálint költőnek is sikerült pár órára csellel elfoglalnia a kutatók szerint. A Rákócziak idején vált fejedelmi központtá, ekkor I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és felesége Lorántffy Zsuzsanna, később Báthory Zsófia és fia I. Rákóczi Ferenc is a Bodrog parti városkába költözött.

Ha óvódás korú gyerekekkel érkezünk, akkor a vármúzeumot bátran kihagyhatjuk, de sétáljunk be a várudvarra, és onnan körbe a várfalon a várjátszótérig, majd nézzük meg az ágyúöntő műhelyt a vár bejárata előtt. A vár mögötti sétányról megcsodálhatjuk Magyarország leglassabb folyóját a Bodrogot is. Ha nincs kedvünk ebédet csomagolni, akkor érdemes valahol meg is ebédelni, de legalább a helyi cukrászdába beülni egy fagyira.

Sárospatakról Füzér felé érdemes venni az irányt.

Fontos, a vár szerdánként zárva van! Miután megérkeztünk az alig pár száz fős kis faluba, érdemes a kocsit azonnal letenni, és egy nagy sétát tenni a várhegy körül, mert bár a vár önmagában is gyönyörű, szemügyre venni mégis lentről érdemes. Füzér a Zempléni-hegység 895 méter magas hegyének, a Nagy-Milicnek a déli lábánál fekszik. A vár aljától egy 15 perces kellemes sétával feljutni a 2016-ban teljesen újjáépített Alsóvárig.

A XIII. században épült várban őrizték a mohácsi csatát követően egy rövid ideig a Szent Koronát. Füzér vára egy magánföldesúri vár, aminek elődje már a tatárdúlás előtt is állhatott. A füzéri várhegyet szokás Magyarország 7 természeti csodájának egyikének is nevezni. A várat 1676-ban teljesen felégették, majd a Rákóczi-szabadságharc után a település is a teljes kihalás szélére jutott 1711-ben. 1920-ban a település a Trianoni diktátumok következtében elvesztette a községhatár jelentős részét, de a huszonegyedik századra mégis kedvelt turistacélponttá vált. 

A füzéri várat lentről is érdemes körbejárni (a szerző fotója)

A füzéri várat lentről is érdemes körbejárni (a szerző fotója)

A vár illetve maga Füzér fél nap alatt is bejárható, de ha sikerül a környéken szállást foglalni, akkor mindenképp érdemes egy egész napot rászánni. Igazi családi program a környékbeli kirándulás, elég nehéz olyan helyet találni ugyanis, ahonnan ne gyönyörködhetnénk a várhegy szépségében.

Füzérről Regécre megyünk tovább. II. Rákóczi Ferenc édesapja halála után Munkácson, majd Sárospatakon, végül Regécen töltötte a gyermekéveit, mielőtt édesanyjával Zrinyi Ilonával újra a munkácsi várba költözött. A Zemplénben ezért sem lehet úgy kirándulni, hogy lépten-nyomon ne botlanánk valamilyen Rákóczi legendába. A legtöbb hegyaljai faluban megesküdnek arra, hogy valaha az összes pince összeköttetésben állt egymással, de ha mégsem, akkor akadt olyan, amelyik elért egészen Sárospatakig, így a felnőtt, szabadságharcos Rákóczi ezeken a pincerendszereken keresztül menekülhetett a Habsburgok elől, méghozzá fordított patkóval a lován, ezzel is megtévesztve az ellenséget. 

Itt gyerekeskedett Rákóczi (a szerző fotója)

Itt gyerekeskedett Rákóczi (a szerző fotója)

Hasonló legendákat hallhatunk a kis Rákócziról és édesanyjáról a regéci várban is, ami meglehetősen foglalkoztatja a gyerekek fantáziáját, úgyhogy a szülőknek érdemes előre alaposan felkészülni mind a Rákóczi család, mint a szabadságharc történelméből, ha esetleg megkopott volna a tudás az érettségi óta.

Regécet elhagyva Boldogkőváralja felé áthaladunk Vizsolyon, ahol az első magyar nyelvű Bibliát nyomtatták. Ha időnk engedi, érdemes megállni, és meglátogatni a papírmerítő műhelyt és nyomdakiállítást, ahol saját magunk is kipróbálhatjuk, hogy milyen lehetett Károlyi Gáspár korában Bibliát készíteni. Károlyi Gáspár református esperes, gönci lelkész 1586-ban kezdte, majd három év alatt lefordította társaival az akkor még csak latinul vagy németül olvasható Bibliát. A nyomtatást 1589. február 18-án a lengyel Mantskovits Bálint nyomdász vezetésével kezdték meg, aki a betűket a Németalföldről hozatta, a papírt pedig főleg Lengyelországból vásárolta, de ott is hasonló technikával készítették, mint napjainkban a vizsolyi műhelyben tanulható.

Vizsolyi biblia, Károlyi Gásápár fordítása (Fotó: Wikipedia)

Vizsolyi biblia, Károlyi Gásápár fordítása (Fotó: Wikipedia)

Boldogkő vára felújítás miatt csak hétvégén látogatható, akkor viszont egészen színvonalas programokat kínálnak a látogatóknak.

A boldogkői várból gyönyörű a kilátás (a szerző fotója)

A boldogkői várból gyönyörű a kilátás (a szerző fotója)

Minden páros órában tárlatvezetést tartanak, páratlan órákban pedig  lovagi párbaj előadását láthatunk, amiben Kóborlovagok vívnak lovagi karddal, sújtófegyverekkel, láncos buzogánnyal és a csatabárddal, de itt található Közép-Európa egyik legnagyobb ólomkatona kiállítása is.

A várból jó időben akár a Tátra csúcsaiig is elláthatunk, és megcsodálhatjuk a gyönyörű barackfa-kerteket, ahol a híres gönci barack terem. Érdekesség, hogy magyarországi filoxéra járvány előtt (Magyarországon 1875-ben bukkant fel a filoxéra, majd rövid időn belül a szőlőültetvények 60 százalékát elpusztította) Gönc környékén, így Boldogkőváralján is szőlőműveléssel foglalkoztak, a kajszibarack termesztés csak a járvány után lett népszerű.

Ha megmásztuk a várat, és megéheztünk, a vár alatt egy középkori éttermet találunk, ahol korabelinek mondott ruhákban szolgálják fel a fogásokat. Kétségtelenül stílusos vállalkozás. Ha megszomjaznánk, szinte kötelező megkóstolni a híres gönci barackpálinkát, amit Boldogkőváralja határában is főznek, és főzdelátogatás keretében meg is kóstoltatnak az érdeklődőkkel.

Nyaralás belföldön:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top