A Dunakanyarról mindenkinek Visegrád, Zebegény, Verőce jut eszébe, a környék népszerűségét pedig jól mutatja, hogy hétvégente a fővárosi dugókat megszégyenítő autósorok araszolnak a parti utakon. Eközben a Budapesttől délre, bő egy órányi autóútra található Déli Dunakanyarról sokan még csak nem is hallottak. Egy szép augusztusi hétfőn ezért kocsiba pattantunk és körbejártuk a térséget, hogy lássuk, hol, mit érdemes meglátogatni. Előtte azonban egy kis háttér, a Déli Dunakanyar programról.
Egy meg egy az több mint kettő
Az általunk meglátogatott és megkérdezett érintettek közül többen is egyértelműen Belasics Editet nevezték a Déli Dunakanyar program „motorjának”, aki a Bölcske szélén, Szentandráspusztán álló Szent András Kastély tulajdonosaként a projekt élére állt, annak ellenére – vagy talán éppen azért – mert ő nem tősgyökeres bölcskei, csupán egy szerencsés véletlen hozta úgy, hogy otthonra lelt a szűk háromezer fős községben.
Belasics Edit a Szent András Kastély tulajdonosa (Fotó: Lakos Gábor)
„Korábban sok tréningen vettem részt, az egyik ilyen alkalom végén volt egy meditációs gyakorlat, amikor az volt a feladat, hogy elképzeljük magunkat, hogy hol leszünk öt év múlva – mesélt Belasics Edit a kezdetekről. – Ez 2008 körül volt, a meditálás során pedig egy sárga, klasszicista kastély jelent meg a lelki szemeim előtt, amitől a teljesség érzése járt át. Egy évvel később gondoltam, hogy ha erre öt évem van, akkor jó lenne megtalálni magát a helyet, így egy volt évfolyamtársammal elkezdtünk bóklászni a Balaton északi partján. Sok gyönyörű helyet találtunk, de valahogy nem volt meg az érzésem, hogy ez lenne az, amire gondoltam, így egyelőre folytattuk a keresgélést. Végül pár hét elteltével kaptam egy telefont, egy férfi keresett, aki azt mondta, »hallom, akar venni egy kastélyt«. Meg sem tudtam szólalni, mint kiderült, egy ismerősömmel egy helyen dolgozott, így jutott a fülébe a dolog. Rákerestem az általa említett kastélyra, így láttam meg először a bölcskei, akkor még Szakách, ma már Szent András Kastélyt, amely sárga volt és klasszicista stílusban épült. Megbeszéltünk egy találkozót, noha korábban azt sem tudtam, Bölcske hol található. Amikor pedig sor került a találkozóra, úgy éreztem, hogy én ide hazajöttem, megérkeztem.”
A kastély ma már nem az akkori, lelakott, romos állapotában látható, hanem Edit – ahogy a helyiek említik, Edit asszony – rengeteg munkával és energiával felújította, az épületet körülvevő birtokot rendbe tette, amibe beletartozik a kastélytól pár méterre álló Jézus Szíve Kápolna restaurációja is. Utóbbival szintén nem bántak kesztyűs kézzel a rendszerváltás előtti évtizedekben, több bútordarabot, sőt, a karzatot tartó oszlopokat is elvitték. Ennek azonban már semmi nyoma, mivel az épületet gondos kezek hozták helyre, beleértve az egykor egy helyi üvegfestő művész által alkotott ólomüveg ablakok restaurációját is. A kápolna ünnepélyes áldására idén május végén került sor, a kastélyban pedig azóta is zajlanak különféle művészek, például Rohman Ditta csellóművész vagy Krulik Eszter Artisjus-díjas hegedűművész mesterkurzusai, de rendszeresen szerveznek úgynevezett artist in residence programokat is, amelyek során festőművészeknek ad otthont a Szent András Kastély.
„Ha ránézünk az ország térképére, azt fogjuk látni, hogy turisztikai szempontból ez a térség gyakorlatilag nem létezik – mondta Belasics Edit. – Északon ott az ismert Dunakanyar, míg Dunaföldvár és Paks között gyakorlatilag egy második Dunakanyarról beszélhetünk. Ez adta az ötletet, hogy a 2016-os Település és Infrastruktúra Fejlesztési pályázatra már DéliDunakanyar néven pályázzunk, a Tudás a Jövőért Alapítvány segítségével. Nem titkolt szándékunk, hogy az északi Dunakanyar jól ismert nevét szeretnénk egy picit meglovagolni. Hiszek a környékbeli települések, vállalkozók, őstermelők együttműködésében, mert úgy gondolom, egy fecske nem csinál nyarat, de ha valamit többen csinálunk, abból valami olyasmi születhet, amiért érdemes ide látogatni. Hiszek benne, hogy ezen a téren az egy meg egy több mint kettő, vagyis, az összefogás erejével sokkal többet tudunk tenni, mintha egy-egy ember vagy egy-egy település dolgozna önállóan a környék fejlesztéséért. Négy érintett település – Bölcske, Madocsa, Paks és Dunaföldvár – közösen nem csak turisztikai célpontokat tud kialakítani, hanem a gasztronómiai és természeti adottságokat, kulturális értékeket is úgy tudja összefogni, hogy abból valami érdekes és izgalmas szülessen.”
Szent András kastélyszálló, Bölcske (Fotó: Lakos Gábor)
Történelem a lábunk alatt
A Déli Dunakanyar térsége rendkívül gazdag régészeti emlékekben, ahogy Edit asszony fogalmazott, ha itt eldobunk egy követ, az biztosan egy ókori leletet fog eltalálni. A térségben ugyanis egy időben kelta törzsek portyáztak, de itt húzódott az ókori római birodalom határa, a Limes is. A terület, melyen a bölcskei kastéllyal található, például már eleve régészeti védelem alatt áll, ha itt valaki 30 centinél mélyebbre leás, szinte biztos, hogy talál valamit, de a kastélyt körbevevő erdő mélyén egy kelta kori erőd széleit is felfedezték már a régészek.
A római kori hódoltság impozáns példája a Paks közigazgatása alá tartozó Dunakömlőd területén álló Lussonium, amely a dunai limes Pannonia nevű szakaszának egyik fontos támaszpontja volt. A római kori romkertet nemrég helyreállították, sőt, 2020-ban bekerült a Tolna megyei értékek sorába. A pazar kilátást nyújtó domb tetején álló romok mellett római őrtoronyra emlékeztető játszóteret, illetve többek között az ókorban is ismert növényekből álló fűszerkertet is telepítettek, a létesítmény területe pedig koncerteknek, szabadtéri színházi előadásoknak is helyszínül szolgál.
Lussonium, Paks (Fotó: Lakos Gábor)
Lussonium, Paks (Fotó: Lakos Gábor)
Lussonium, Paks (Fotó: Lakos Gábor)
Lussonium, Paks (Fotó: Lakos Gábor)
Lussonium, Paks (Fotó: Lakos Gábor)
Lussonium, Paks (Fotó: Lakos Gábor)
Lussonium, Paks (Fotó: Lakos Gábor)
Természeti kincsek várják a felfedezőket
A Déli Dunakanyar egyik legnagyobb erőssége a viszonylag háborítatlan természet közelsége. A Duna holtágaiban hódvárakat és egyéb természeti ritkaságokat pillanthatnak meg az evezősök, kirándulók, de például a bölcskei, illetve a madocsai partszakasz is Natura 2000 ökológiai hálózatának része, amely a természetes élőhelyek védelmével biztosítja a biológiai sokféleség megóvását.
A program keretében ezért Madocsán szépen rendbe hozták a part környékét is. Baksa Ferenc polgármester ottjártunkkor elkalauzolt bennünket a parton kialakított tanösvényhez, amely mellett tűzrakó hely, piknikezéshez kialakított asztalok-padok is várják a kirándulókat, a településen emellett a projekt keretében megújult a játszótér, korszerűsítették a közvilágítást és információs terminált is felszereltek. A Duna-parti szakaszhoz közel pedig kerékpáros pihenőhelyet is kialakítottak.
Madocsai tanösvény (Fotó: Lakos Gábor)
Játszótér Madocsán (Fotó: Lakos Gábor)
Baksa Ferenc polgármester (Fotó: Lakos Gábor)
Madocsai házak (Fotó: Lakos Gábor)
Duna-part, Madocsa (Fotó: Lakos Gábor)
Utóbbi egyébként a Déli Dunakanyar egyik legfontosabb eleme, ugyanis a projekt keretében minden településen, illetve a főbb látványosságok közelében is kialakítottak bringás pihenőhelyeket, több helyen lehet kerékpárt bérelni, a bicikliút-hálózat fejlesztése pedig lehetővé teszi, hogy akár az egész környéket két keréken járják be az aktív pihenést kereső családok. Szintén az aktív kikapcsolódást szolgálják a környékbeli csónakházak, ahonnan kajakkal, kenuval vagy akár sárkányhajóval lehet nekiindulni a Duna felfedezésének.
Aktív pihenés után jól esik pár finom falat
A Déli Dunakanyarba látogatók bizonyára gasztronómiai élményeket is keresnek majd, erre pedig máris számos lehetőségük adódik. Belasics Edit elárulta, hogy a program keretében szeretnék összefogni a helyi gazdák, őstermelők és kézműves kisiparosok termékeit, azokat pedig az összes érintett településen valamilyen formában elérhetővé tenni a látogatók számára.
Ezzel kapcsolatban ellátogattunk a bölcskei Köz-ponti Alapítvány fennhatósága alá sonkaérlelőhöz és bormúzeumhoz, ahol az alapító házaspár Tomolik Erika és Galó Levente fogadott minket, valódi vendéglátókhoz méltó módon. Ez egy csodálatos hidegtálat jelentett, helyi készítésű sonkával, szalonnával, kolbásszal, illetve a helyben, de hagyományos erdélyi recept alapján készülő, füstös ízű padlizsánkrémmel, azaz vinette-tel. Az intenzív ízek mellé pedig jól esik a helyi pincékből érkező rozé, illetve siller bor, a nagy melegre való tekintettel egy kis szódával megspékelve.
Fotó: Lakos Gábor
„A jó bor és a jó sonka nagyapáink büszkeségének számított” – mondta Galó Levente. „Leültek a barátaikkal, ittak pár pohár jó bort, mellé pedig különféle füstölt dolgokat falatozgattak, ez a tehetősebb, de a szegényebb gazdák szemében is a munkájuk dicsőségét jelentette. Az érlelt szalonna és a siller bor egyébként csodálatos harmóniában van egymással, így akár a térség kiemelkedő sajátosságává is válhat, ha az emberek ide jönnek és felfedezik maguknak.”
Tomolikék egyébként kifejezetten arra törekszenek, hogy elérhetővé tegyék a környék kulináris javait, mindenki számára. Ahogy mondják, nem az a céljuk, hogy második Balaton-felvidék váljon a régióból, ahol az átlagemberek számára már megfizethetetlen a fogyasztás.
„Azt szeretnénk, ha a Déli Dunakanyarban kirándulók, túrázók, biciklizők bármikor betérhetnének hozzánk, felfrissülni, megpihenni egy kicsit” – tette hozzá Galó Levente, aki egyébként, feleségével, Erikával együtt teljes állásban dolgozik a Paksi Atomerőműben, a bormúzeum és a sonkaérlelő létrehozására szabadidejükből áldoznak nem is keveset. „Vagy akár csak vágjanak a hónuk alá egy palack sillert és üljenek ki a Duna partjára vagy egy fa alá az árnyékba. Nagy szükség lenne a pihenésnek erre a formájára, mivel ma mindenki folyamatosan rohan, vagy ha épp nyaral valahol, akkor sem a látnivalókat nézi, hanem a telefonját nyomkodja. Újra meg kellene tanulnunk semmit sem csinálni és meglátnánk, milyen a valódi kikapcsolódás.”
Tomolik Erika és Galó Levente (Fotó: Lakos Gábor)
A finom falatok mellett pedig a borkészítés és a sonkaérlelés tudományába is bepillanthatnak majd az itt vendégeskedők, utóbbit egy látvány-füstölő és érlelőrész is segíti majd, ahol hatalmas üvegablakon keresztül lehet majd megszemlélni, hogyan érlelik a húsárut.
A minőségi gasztronómiai élményeket keresők egyébként a már említett Szent András Kastélyban is megtalálják a számításukat, a birtok területén ugyanis zöldségeket, gyümölcsöket termesztenek, úgynevezett biodinamikus gazdálkodás keretében, amihez semmiféle szintetikus vegyszert, rovarirtót nem használnak, de a víz is a saját kútból érkezik, ahogy a fűtést is a Föld hőjével oldják meg.
Kultúrséta, bringakörút, borlovagrend
Túránk utolsó állomása festői szépségű belvárosával és Szentendrét idéző hangulatos kis utcáival, a Dunaújváros és Paks között elterülő Dunaföldvár, amely fontos közlekedési kapcsot jelent a folyó két partja között a Beszédes József híd miatt. A Déli Dunakanyar program keretében itt is kialakítottak kerékpáros pihenőt – ingyenes wifi-kapcsolattal – de az ide érkezők akár bérelhetnek is bringát egy kisebb vagy akár nagyobb kör erejéig.
„Már most is komoly kerékpárút-hálózat érhető el a térségben, a távlati célunk, hogy Bölcske és Dunaföldvár között is befejeződjön a fejlesztés” – mondta kérdésünkre Horváth Zsolt dunaföldvári polgármester. „Ha ez a következő ciklusban megépülne, egészen a Szelidi-tóig, Bács-Kiskun megyéig el lehet majd tekerni innen, de akár egy nagy kört is lehet majd tenni, Földvár felől Bölcske, Madocsa majd Paks irányába, ott komppal át lehet kelni a túololdalra, ahol Harta és a Szelidi-tó várja a kerékpárosokat. Ezután Solt mellett egy kisebb hídon kell átkelni a Holt-Dunán, majd a Beszédes József hídon lehet visszaérkezni a városba. Az úthálózat csatlakozik a teljesen új kerékpárút-rendszerhez is, amelyen keresztül a Dunaföldvár-Solt-Dunatetétlen-Akasztó-Kiskőrös-Soltvadkert érintésével egészen Kiskunhalasig lehet majd eltekerni, természetesen a helyi turisztikai látványosságok, horgászati és strandolási lehetőségek kihasználásával.”
A Horváth Zsolt által vezetett település tehát aktív részese a Déli Dunakanyar projektnek, de saját koncepciójuk is van a fejlesztésekre. A nemrég felújított dunaparti sétány mellett megújul majd a termálfürdő és a kemping is, de nemrég európai uniós pályázatot is nyertek a kishajó-kikötő fejlesztésére is.
„Az az elképzelésünk, hogy földön és vízen, azaz kerékpárral és hajóval egyaránt elérhetőek legyenek a környékbeli települések, egészen Kalocsáig” – tette hozzá a polgármester, aki Belasics Edithez hasonlóan az összefogás erejében hisz. „Ahogy a közmondás tartja, ha gyorsan akarsz menni, menj egyedül, ha távolra szeretnél eljutni, menj barátokkal. Ez érvényes a Déli Dunakanyar programra is, hiszen ha összefogunk és együtt gondolkodunk, akkor az jobb lehetőségeket, végső soron pedig több látogatót, több vendégéjszakát is jelent számunkra.”
Dunaföldvár parti sétány (Fotó: Lakos Gábor)
Dunaföldvár parti sétány (Fotó: Lakos Gábor)
Dunaföldvár parti sétány (Fotó: Lakos Gábor)
Dunaföldvár, játszótér a parton (Fotó: Lakos Gábor)
A már említett helyi kézműves termékek elérhetőek lesznek Dunaföldváron is, ahol a Várudvarban a helyi termelők portékáját értékesítő boltot is szeretnének üzemeltetni. Emellett, a térségben egyre komolyabb szerep jut a bioboroknak, ezt is szeretnék ismertebbé tenni.
„Gondolkodunk kifejezetten borturizmusban is, hiszen van egy saját pincefalunk, és a városban működik a Szent Rókus Borlovagrend is” – tette hozzá a település vezetője. „Nyitott pincéket képzeltünk el, természetesen az ehhez kapcsolódó gasztronómiai lehetőségekkel együtt.”
A finomságok mellett a kulturális élményekkel is igyekeznek majd csábítani a látogatókat: az úgynevezett földvári séta nevű rendezvény végigvezeti az érdeklődőket a város értékein, a vártól az állandó és időszaki kiállításoknak helyet adó Fafaragó Galérián és a Kálvárián át a már említett Duna-partig.
Már alkonyodott, amikor élményekkel telve elindultunk hazafelé, csupán azt sajnáltuk, hogy nincs még pár napunk, amit eltölthetnénk a Déli Dunakanyar csodaszép tájai és vendégszerető emberei között. A projekt résztvevőin érződik, hogy mennyi energiát és törődést fordítanak arra, hogy lakóhelyük értékeit mással is megismertessék. Ahogy Belasics Edit mondta:
Mi itt egy szellemiséget építünk, olyan változásokat szeretnénk elérni, amelyek hatással vannak a saját életünkre, de a környezetünkre, végső soron pedig akár az egész országra is.
A Déli Dunakanyar tehát elkezdte bontogatni a szárnyait, a belföldi turizmus iránt érdeklődők pedig jól teszik, ha a nyár utolsó heteire vagy az őszi hónapokra bekarikáznak egy-két hétvégét, amikor ellátogathatnak erre a környékre, mert nem lesz hiány különféle rendezvényekből, a bölcskei fröccsterasztól épp a Nemzetközi Fúvós Napok Fesztiválig, amelynek keretében például Madocsán a Duna-parton hallgathatják majd az érdeklődők a zenét, talán épp egy pohár helyi bor társaságában.
Még több belföldi turizmus az nlc-n:
- Utaznak a magyarok: rekordot döntött a belföldi turizmus
- Kampány indul a fővárosi turizmusért
- Nagyar: a rejtett kincsesdoboz, ahol Petőfi írta az egyik legszebb versét