nlc.hu
Utazás

Magyar szellemfalvak

Három hátborzongató magyar szellemfalu

Egy meg nem épült műút, egy árvíz vagy épp egy bauxitbánya is okozhatja egy település vesztét.

Néhány évtizeddel ezelőtt még több százan lakták ezeket a magyar településeket, ma már azonban csak omladozó házak, korhadó gerendák, törött gyerekjátékok emlékeztetnek arra, hogy egykor itt emberek éltek.

Nagyecsér

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőnagymihálytól alig néhány kilométerre található Nagyecsér. Bár már a népvándorlás korából is találtak itt sírokat a régészek, a település a 20. század elején népesült be, miután a Mezőnagymihályhoz tartozó egyik nagybirtokot felparcellázva árusítani kezdték. Nagyjából 20-30 ház épült fel itt, a lakosság elsősorban mezőgazdasági munkákkal, illetve állattartással foglalkozott. A település virágzó tanyaközpont lett, fénykorában szatócsüzlet, két kovácsműhely, cipészműhely, illetve kocsma is működött itt. A 1930-as vége felé mintegy 700 fő lakta, ekkoriban iskola és templom is volt a településen. Az 1950-es évektől fokozatosan elnéptelenedett, mivel az idősek kihaltak, a fiatalok pedig elköltöztek a faluból, ráadásul a Mezőnagymihály és Nagyecsér közti műút sem készült el soha, 2001-re már csak 7 lakosa volt, 2016-ban pedig mindössze egyetlen ember lakta.

Nagyecsér
Megnézem
Összes kép (4)

Nagygéc

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagygéc egykor önálló falu volt, Csengersimától 2 kilométerre. A falut már 1280-ban említik és egészen 1970-ig lakták, abban az évben szám szerint 706 fő. 1970. május 13-án azonban hatalmas árvíz pusztított a faluban, melyben az épületek jelentős része súlyosan megrongálódott. Ezt követően az újjáépítést árvízvédelmi okokból nem engedélyezték a hatóságok. Az egykori lakosok közül mindössze 22-en tartottak ki és maradtak a faluban még egy évtizeddel később is, majd fokozatosan szinte teljesen elnéptelenedett. 1981-ben a falut Csengersimához csatolták. Az egykori református templom ma is megállója a Középkori Templomok Útjának. A  településnek a Kormorán együttes In memoriam Nagygéc című lemezével állított emléket.

Nagygéc
Megnézem
Összes kép (3)

Iharkút

A Veszprém megyei Iharkút ma közigazgatásilag Bakonyjákó külterülete, egykor azonban ez is önálló település volt. Már az Árpád-korban is lakták, a török időkben aztán elnéptelenedett. Az Esterházy család aztán svábokkal telepítette be, akik erdei munkákból éltek. A második világháborút követően a német ajkú lakosságot kitelepítették, így a község lélekszáma jelentősen megcsappant. A maradék lakosság jó része is elvándorolt a jobb munkalehetőségek reményében. 1960-ra már csak 150-en laktak itt. 1979-ben aztán elkezdték kitermelni a falu alatt található bauxitvagyont, emiatt a még megmaradt lakosokat is közeli településekre költöztették át, a házakat lebontották és még a temetőt is áthelyezték. 1981-re a település önállóságát is megszüntették, a terület gyakorlatilag egy bauxitbányává alakult át. Ma már az egykori bánya épületei is elhagyatottan, romokban állnak. Az egykori lakosok, illetve leszármazottaik néhány éve létrehozták az Iharkút Emlékparkot. Még a bányászat idejében kerültek hazánkba az első dinoszaurusz testfosszíliák, később a régészek egy teljes szárazföldi gerinces faunát is feltártak. A lelőhely Magyarországon egyedülálló. 

Iharkút
Megnézem
Összes kép (3)

Még több elnéptelenedett hely

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top