Tudtad? A túlélés szempontjából nem mindegy, hol ülünk a repülőgépen

Természetes, ha átfut a fejeden a gondolat, hogyan lehet túlélni egy repülőszerencsétlenséget, és mit lehet tenni annak érdekében, hogy élve kerüljünk ki a roncsok alól. Mutatjuk, mit mondanak a szakemberek: hova érdemes ülni, és mire érdemes odafigyelni, amikor repülőre szállunk.

FEL

2023. Március 22.

Bár nem rettegek a repüléstől, nincs repülésfóbiám, azt sem állíthatom, hogy nem izgulok a felemelkedésnél, vagy amikor egy-egy légörvényben rázkódik a gép. A legutóbbi utazásom alatt azon is elgondolkodtam, miközben elfehéredve vártam a turbulencia végét, hogy vajon léteznek-e olyan üléshelyek a gépen, amelyek biztonságosabbnak mondhatók egy baleset, mondjuk ki, zuhanás során.

Arra jutottam, hogy valószínűleg igen, hiszen ismerünk olyan történeteket, amikor az mentette meg az adott utas életét, hogy hol ült. Írtam példádul Juliane Koepckéről, aki, a mai napig az egyik a leghihetetlenebb túlélősztori főszereplője. Az akkor mindössze 17 éves lány 1971 karácsonyán az anyjával felült egy repülőre, hogy meglátogassák az édesapját, Hans Wilhelmet, a híres német zoológust, aki az amazóniai esőerdőben dolgozott egy kutatóállomáson. A gép – egy Lockheed L-188 Electra Turborop – azonban az őserdő felett viharba került, és villámcsapás érte, aminek nyomán az üzemanyagtartálya kigyulladt, a szárnya pedig leszakadt. A több darabra tört gép a fedélzetén 92 emberrel 3000 méterről zuhant a dzsungelbe.

Juliane volt az egyedüli túlélő, aki a székhez szíjazva esett a perui esőerdő közepébe. Az volt szerencséje, hogy az egybefüggő széksor, amelynek közepén ült, vele együtt szakad ki a gépből, és egyfajta ejtőernyőként funkcionált.

A középső ülések (ahogy Juliane példája is mutatja) előnyösebbek lehetnek, mint a folyosói vagy ablak mellettiek, „mert a kétoldali ülések pufferként szolgálnak”, írja a brit Marie Claire.

Egyértelmű: léteznek biztonságosabb helyek a repülőn

A TIME 2015-ben közzétett tanulmánya szerint, amelyet 35 év repülőgép-baleseteit elemző adatok alapján készítettek el, a gép hátsó része bizonyult a biztonságosabbnak. Bár a halálos áldozatok százalékos aránya csak kis mértékben különbözik a repülőgép első, középső és hátsó része között, a vizsgálat megállapította, hogy a hátsó harmadban lévő üléseken 32 százalékos volt a halálos áldozatok aránya, míg a középső sorban 39, az elsőben pedig 38 százalék.

A szakemberek szerint ennek az az oka, hogy a gép középső részen nagyobb eséllyel üt ki tűz, hiszen ott tárolják az üzemanyagot, míg az elöl ülők nagyobb valószínűséggel halnak meg a becsapódás közben. Ebből is látszik, hogy a hátul ülőknek van a legnagyobb esélyük a túlélésre.

Egy másik kutatás is hasonlókra jutott, ezt az Aviation Safety Network készítette 65 repülőgép-baleset elemzése, pontosabban a túlélési arányok alapján. A legbiztonságosabbnak ezúttal is a repülőgép hátsó részén lévő középső ülés bizonyult, 28 százalékos halálozási aránnyal – szemben a legrosszabbal, az utastér közepén lévő folyosói üléssel, amelynek halálozási aránya 44 százalék. Harro Ranter, a Repülésbiztonsági Hálózat vezérigazgatója az Expressnek pedig azt nyilatkozta a téma kapcsán: „Nem tudok elképzelni semmit, ami biztonságosabbá tehetné az elől lévő üléseket.

Egy tényleges baleset esetén a legjobb túlélési esélyek általában hátul vannak.

Mi is tehetünk az esélyeinkért

Christine Negroni, a repülőgép-balesetek szakértője és az Investigating The World’s Most Mysterious Air Disasters (A világ legrejtélyesebb légi katasztrófáinak vizsgálata) című könyvének szerzője, a Sun Online Travelnek elmondta, hogy az utasok sok mindent tehetnek, hogy segítsenek maguknak egy baleset után. A tanácsaiból most mutatunk párat:

A szakember úgy véli, hogy az egyik legfontosabb dolog a cipő, amit magunkon kell tartani és a beszálláskor sem szabad levenni. Ezt még mindig nem írja elő sok légitársaság, pedig szerinte érdemes lenne felvenni a szabályok közé. Mint mondja, egy baleset után ugyanis a tűz vagy a törött üveg eltorlaszolhatja a folyosót, ami megnehezíti a mezítlábas menekülést, de egyéb törmelék is okozhat sebeket. Christine azt tanácsolja, válasszunk tornacipőt a magas sarkú helyett, természetes anyagot a szintetikus helyett.
A gyúlékony anyagok szintén tiltólistásak, akárcsak a bő ruházat – ezért a pamut- vagy gyapjúruházatot kell választani a poliészter vagy nejlon helyett, valamint szűkebb nadrágot a bő ruhák helyett.
Célszerű megszámolni, hány ülés van köztünk és a legközelebbi vészkijárat között. Baleset esetén, ha a látási viszonyok rosszak, akkor is el tudjuk irányítani magunkat és másokat a kijárathoz.
Az utasoknak baleset során a fejüket a térdeik közé kell hajtaniuk, a kezeiket pedig a fejük fölé tenni, hogy védjék a koponya hátsó részét. Ilyenkor automatikusan összefűzzük az ujjainkat. A szakember szerint hibásan: tanácsosabb a tenyereket egymás tetejére tenni, így, ha valami ráesik a kezünkre, a fejünkre, akkor is marad egy ép kezünk, amit használhatunk.

Fontos tudni, hogy ezekre a helyzetekre csak nagyon ritkán kerül sor, a repülőgép-szerencsétlenségek még mindig nagyon ritkák – halálos kimenetelű baleset mindössze ötmillió repülésből egyszer fordul elő.

Via: 1, 2, 3