Az orosz-mongol-kínai határon, az Ukok-fennsík vidékén valami egészen különlegesre bukkantak a régészek: egy vastag jégrétegbe zárt, mumifikálódott testre. Először a Jéglány nevet kapta, majd később „Ukok hercegnőjének” nevezték el a nőt, akinek testére rátaláltak, és aki valószínűleg egy ősi nomád törzs tagjaként több mint 2500 évvel ezelőtt élhetett az Altaj környékén. Az állandó fagy pedig remek állapotban megőrizte a hercegnő testét és az őt körülvevő temetkezési tárgyakat.
Rituális áldozatok vették körül a hercegnőt
A hercegnőt hat ló tetemével temették el, a lovak fején látható sebnyomok arra utalnak, hogy rituálisan áldozták fel őket. Ez valószínűleg a hercegnő rangját szimbolizálta. Mellette egy különleges tányérban birkahúst is találtak, a leletek között pedig akadtak még nyeregszerszámok és hámok is, tovább erősítve a hercegnő magas státuszának valószínűségét.
Tetoválásainak mintáját kiválóan megőrizte a jég
Ami igazán különlegessé teszi a leletet, nem más, mint a hercegnő testét borító, bonyolult mintájú tetoválások sokasága, melyeket a jég jól láthatóan megőrzött. A vállán és karján kirajzolódó figurák, többek között griffek és szarvasok nemcsak esztétikai célt szolgálhattak, hanem valószínűleg spirituális, szimbolikus jelentésük is volt. A régészek szerint a pazyryk nép testdíszítéseinél mindig a bal váll volt az elsődleges helye a tetoválásoknak egyfajta közösségi szabályként.
A hercegnő mellrákban szenvedhetett
A testet még 1993-ban találták meg, azonban vizsgálata továbbra is tart, a mai, modern eszközökkel pedig több újabb információt is sikerült róla megtudni. Az MRI felvételek arra utalnak, hogy a hercegnő mellrákban szenvedett. Betegsége erős fájdalmakkal járt, a kutatók szerint marihuánát is használhatott fájdalomcsillapításra, enyhítve a szenvedéseit. Hogy pontosan hogyan halt meg, arról többféle teória létezik, de végleges válasz egyelőre nem született. A betegsége miatti természetes halál mellett felmerült az öngyilkosság lehetősége is, ahogyan azt is elképzelhetőnek tartják, hogy esetleg áldozatként, szertartásos körülmények között vesztette életét.
A helyiek szerint szelleme sokáig velük maradt
Ukok hercegnője azóta is kényes téma a helyiek körében. Az Altaj lakói számára ő nem csupán egy régészeti lelet, hanem kulturális és spirituális örökségük része. Emiatt többen ellenezték, hogy a testet múzeumba vigyék, sőt, többször felvetették az újratemetés igényét is, mivel úgy vélik, szelleme még mindig hatással van a vidék mindennapjaira. Az érzelmek tiszteletben tartása érdekében a múmiát 2012-ben végül egy különleges mauzóleumban helyezték el Gorno-Altayskban, közelebb az eredeti nyughelyéhez, mintegy tisztelegve a helyi hagyományok előtt.
