Hogyan tekintenek a francia, olasz vagy akár az amerikai turistákra? Ennek a kényes kérdésnek a megválaszolásához a The Telegraph újság négy túlturizmussal sújtott európai ország – Görögország, Spanyolország, Olaszország és Franciaország – turisztikai szakértőinek vallomásait gyűjtötte össze.
Fotó: Maremagnum/Getty Images
A tanulmány eredményei nem cáfolnak meg bizonyos kliséket. Kimutatják, hogy az angolok a szállodákban és éttermekben tett látogatásaik során ötvözik az „eleganciát és az udvariasságot”, de a megkérdezett szakemberek helytelenítik, hogy „csak a saját nyelvükön beszélnek és kommunikálnak” – ezt különösen az észak-franciaországi szállásadók kritizálják. Görögországban a szakemberek elítélik a szigetország lakóinak olykor „állatias” viselkedését a bárokban és éttermekben.
Ugyanezt nehezményezik a német turistákkal kapcsolatban egyes spanyol tengerparti üdülőhelyeken. Viszont a németek pontosak, tisztelik a meglátogatott országokat, valamint szenvedélyesen lelkesednek a történelem iránt.
A távolabbról, Európán kívülről érkező utazók között vannak olyan amerikaiak, akiket nagylelkűnek neveznek, és úgy írják le őket, mint akik „nagyon szeretnek rácsodálkozni mindenre”. A kínaiakat diszkrétnek és költekezőnek írják le, de Görögországban némi feltűnést keltenek: „Túl sok szelfit lőnek a házaink tetejéről” – idéztek a tanulmányban egy Szantoriniben élő embert.
A latin országok turistáit, különösen az olaszokat melegszívű utazóknak tartják, akik nagy szenvedéllyel viseltetnek az ételek és a művészet iránt, és „nagyon beszédesnek” nevezik őket.
A franciákról azt mondják, hogy „kifinomultak”, „mindig nagyon jól öltözöttek és elegánsak”, ugyanakkor „nehezen keverednek más turistákkal”.
