Kelet-Szibériában, az Irkutszk megye nyugati határán, a Tumanset folyó mentén található egy kis település, amelynek a neve magyar fordításban így hangzik: „magyar nő, magyar lány” – írja a Promotions.hu. A Magyarországtól közel 7 ezer kilométerre lévő, orosz nyelven Vengerka nevet viselő faluról már a 19. században készültek feljegyzések, az itt élők fakitermeléssel, favágással, vadászattal, halászattal foglalkoztak. Ám egyáltalán nem vonható kapcsolat közöttük és az olyan Oroszországban lévő, kelet-szibériai települések között, amikben egykor éltek magyarok.
Az 1900-as évekből lehet találni olyan fennmaradt elbeszéléseket, amik arra utalnak, hogy a környéken igenis éltek magyarok. Tarczali dell’Adami Géza 1925-ben írt a különös faluról, szerinte egy ottragadt honvédcsapat alapíthatta a települést. Viszont maguk a vengerkaiak őszintén vallják, fogalmuk sincs elnevezésük eredetéről. A környéken lévő 5 faluban több nemzet is él, csak éppen magyarok nincsenek.
Oroszul értőknek külön furcsaság, hogy a helyiek magukat a „vengerszkij” jelzővel határozzák meg. Ha Oroszországban valaki ezt az elnevezést – vengerka – hallja, túlnyomó többségük nem a településre gondol. A szó („nőnemű magyar”) valamikor főként laza erkölcsű hölgyet jelentett. A vengerkák valójában azt első világháború előtti Oroszországba elszegődött, osztrák–magyar birodalombéli lokáltáncosnők, kóristalányok voltak – jegyzi meg a ma7.sk – , míg mostanában ez a név inkább magyaros orosz cigánytáncot, illetve csárdásszerű páros táncot jelöl.
Kiemelt fotó: illusztráció, Getty Images
