Most azonban repedés jelent meg a falon. Brüsszel hivatalosan is nyitni kezd az úgynevezett „klímasemleges” üzemanyaggal működő, belső égésű motorok felé, így bizonyos feltételekkel 2035 után is lehetnek új „termikus” (benzines–dízel jellegű) autók a piacon.
Mi volt az eredeti terv?
2023-ban az EU elfogadta azt a szabályt, hogy 2035-től csak olyan új személyautók és kisteherautók kaphatnak forgalomba helyezési engedélyt, amelyek használat közben nem bocsátanak ki szén-dioxidot. Ez a gyakorlatban az elektromos és esetleg hidrogénüzemű járműveket jelentette, a klasszikus benzines és dízel technológia végét.
A cél: az európai klímacélok teljesítése, a közlekedési szektor kibocsátásának visszafogása – mindezt úgy, hogy az autóipar is időben fel tudjon készülni az átállásra.
Mi változott most?
A fordulatot az hozta, hogy az európai autógyártók egyre hangosabban jelzik: a villanyautók iránti kereslet lassabban nő a vártnál, az infrastruktúra (értsd: töltőhálózat) sok helyen elmarad, miközben a kínai gyártók olcsó elektromos modellekkel szorítják le az árakat.
Németország – saját autóipara védelmében – különösen erősen lobbizott azért, hogy maradjon kiskapu a belső égésű motoroknak, ha azok csak úgynevezett e-üzemanyaggal vagy bioüzemanyaggal működnek. A német kancellár levelet is írt Ursula von der Leyennek, amelyre Brüsszel „nagyon pozitívan” reagált.
A közlekedésért felelős uniós biztos, Apostolos Tzitzikostas egy interjúban már kimondta: a flottaemissziós szabályok újraértékelésekor „minden technológiai előrelépést figyelembe vesznek, beleértve az e-üzemanyaggal és bioüzemanyaggal működő belső égésű motorokat is”.
A várható menetrend szerint 2026 elején érkezik az úgynevezett „autós csomag”, amely részletesen leírja majd, milyen feltételekkel kaphatnak kivételt ezek a motorok.
Mitől „zöld” egy benzines motor 2035 után?
A kulcs az üzemanyag.
E-üzemanyagoknak a következők számítanak:
- a szintetikus benzinszerű vagy dízelszerű üzemanyagok,
- amelyek levegőből (vagy ipari füstgázból) befogott CO₂-ből és zöld hidrogénből készülnek,
- ezek elvileg annyi CO₂-t bocsátanak ki elégetéskor, amennyit korábban kivontak a légkörből, így papíron „klímasemlegesek”.
A szintén elfogadott bioüzemanyagok a következők:
- a növényi olajokból, hulladékból, biomasszából előállított üzemanyagok (például a BMW már teszteli a növényi alapú HVO100-at, amely a gyártói adatok szerint akár 90%-kal csökkenti a kipufogógáz-kibocsátást a hagyományos dízelhez képest).
- a gond: ezek az üzemanyagok ma még nagyon drágák, kis mennyiségben állnak rendelkezésre, és „energia-láncban” sokkal rosszabb a hatásfokuk, mint a sima akkumulátoros elektromos autóknak.
A brüsszeli irány most úgy tűnik, az lesz, hogy csak kifejezetten magas hatásfokú belső égésű motorok kaphatnak engedélyt, amelyek kizárólag minősített, klímasemleges üzemanyaggal működnek, az üzemanyag teljes életciklusára szigorú nyomonkövetési és tanúsítási szabályok vonatkoznak majd.
Miért enged a szigor az EU-ban?
Több tényező egyszerre nyomja az autóipart:
- az európai gyártók szerint a 2035-ös cél ilyen formában „irreális”,
- a villanyautók eladásai nőnek, de nem olyan tempóban, mint pár éve várták,
- a töltőhálózat fejlődése több országban lassú,
- közben a kínai gyártók egyre olcsóbb EV-kkel lépnek piacra Európában, komoly versenyt okozva.
Ehhez jönnek a munkahelyek: a belső égésű motorra épülő beszállítólánc átalakulása már most több tízezer állást érint Németországban és más autóipari központokban.
Nem véletlen, hogy nemcsak Németország, hanem több kelet- és közép-európai ország – köztük Magyarország is – közösen kérte az Európai Bizottságtól, hogy a 2035-ös tiltásnál engedjenek teret más technológiáknak is (hibrideknek, alternatív üzemanyagoknak).
Mit jelent ez a hétköznapi autósnak?
Rövid távon semmit nem írnak át: 2035-ig ugyanúgy lehet majd benzines és dízel autót venni, mint eddig. A már forgalomban lévő autókat 2035 után sem tiltják be, használhatók maradnak.
A mostani fordulat inkább azt jelenti, hogy: 2035 után nem csak tisztán elektromos új autók létezhetnek, de a „túlélő” belső égésű motorok várhatóan drága, speciális üzemanyagot igénylő modellek lesznek – sportautók, prémium kategória, flotta- vagy céges felhasználás, nem a tipikus családi kisautó.
Aki most autóvásárláson gondolkodik, annak a mindennapi szempontok – vételár, fenntartási költség, használati mód – továbbra is fontosabbak lesznek, mint egy még formálódó 2035 utáni kiskapu.
Az viszont biztos: az EU nem teszi parkolópályára a klímacélokat, inkább lazít egy kicsit a „csak villanyautó” logikán, és próbál teret adni az alternatív technológiáknak is. Hogy ebből a benzinesek valódi reneszánsza lesz-e, vagy csak egy szűk rétegautó-piac, az a következő évtized technológiai és gazdasági fejlődésén múlik majd.
Fotó: illusztráció, Unsplash
