A hazai hegyvidékek nap mint nap megajándékoznak bennünket csodálatos látványukkal, így december 11-én, a hegyek nemzetközi napján is pihenésre hívnak, feltöltenek. A Csodásmagyarország által összegyűjtött kilátó pontokról páratlan rálátás nyílik Magyarország legmagasabb hegységeire.
Hazánk legmagasabb pontja az 1014 méter magas Kékes, amit 1963-ban hivatalosan is gyógyhellyé nyilvánítottak, kristálytiszta levegője, magaslati klímája miatt. A hegy csúcsán álló,
180 méter magas tévétorony egyben kilátó is.
A második szinten található zárt kilátóig lift visz fel, egy szinttel feljebb pedig nyitott terasz fogad, így már 1059 méteres magasságból látható a Magas-Tátráig húzódó panoráma.
Az ország legmagasabb pontját jelző kőtől számtalan túraútvonal indul: a gyönyörű kilátást nyújtó Erzsébet-szikla, a Sas-kő, a Pisztrángos-tó, valamint a Jávoros-forrás irányába, de a Kékesen áthalad az Országos Kéktúra Mátraháza és Sirok közötti szakasza is.
Egy hegységgel arrébb, a Bükkben van Galyatető és rajta a Thuróczy Lajos-kilátó ami az Országos Kéktúra egyik alapítójának nevét viseli. A 30 méter magas kilátó tetejére 162 lépcsőfokon lehet feljutni. A közel
1000 méteres tengerszint feletti magasságon lévő
kilátóteraszról körkép tárul elénk: a Mátra, Bükk és Börzsöny bérceitől egészen a Magas-Tátra csúcsáig láthatunk. A torony belsejében három bivakszállás is helyet kapott, színes ablakokkal és kör alakú ajtókkal. Pár száz méterre van a Galyatető Turistacentrum, több, különböző típusú szálláshellyel és étteremmel.
A Bükk-fennsík déli oldalán elhelyezkedő, 950 méter magas Tar-kőről a Bükk déli vonulata látható, Egerig, de, tiszta időben akár a Tokaji-hegyig is ellátni. A csúcs Bánkútról is megközelíthető, de az Olasz-kapu parkolójától induló, 7 kilométeres tanösvényen is feljuthatunk ide. A kilátópont közelében lévő Cserepes-kői barlang kedvelt bivakszállás is.
Az Írott-kő az osztrák–magyar határon áll,
itt ér össze a Füzérről induló Országos Kéktúra, valamint a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra, ami egészen Szekszárdig kanyarog. A 883 méter magasan álló kilátóból egyszerre nyílik kilátás az Őrvidékre és az Alpokaljára, délkelettől északkeletig szélesen elterülő panorámával. A csúcs a Hörmann-forrástól mindössze 2,5 kilométeres, nagyjából háromnegyedórás sétával elérhető, de Kőszeg, Velem, Bozsok vagy akár az ausztriai oldal felől is számos látványos túraútvonal vezet fel a kilátóhoz.
A Bakony legmagasabb pontján, a 709 méteres Kőris-hegyen álló háromszintes kilátóról láthatjuk a Balaton víztükrét, a Bakony, a Bakonyalja és a Pannonhalmi-dombság falvait, a Kab-hegyet és a Somlót. Tiszta időben az Alpok távoli csúcsai is kirajzolódnak, a kilátótól 50 méterre lévő, polgári légtérellenőrző radarállomás fehér kupolás tornya pedig futurisztikus látvány a zöld rengetegben.
A Kőris-hegyen lévő Odvas-kői-barlang 3,5 méter magas bejárattal és 30 méter hosszúsággal szabadon látogatható.
Pécsváradról indulva sűrű erdőn keresztül vezet az út
a Kelet-Mecsekben lévő, 682 méteres Zengőig. A Mecsek legmagasabb pontján álló kilátóból lenyűgöző panoráma tárul elénk. Nyugat felé, Mecseknádasdtól nem messze, a Réka-vár romjai találhatók.
A Dunakanyarban egymást érik a látnivalók, különösen Visegrád környékén, ahol a táj fölé magasodó Fellegvár uralja a látképet. Innen nem messze található a Prédikálószék 639 méteres andezitsziklája, a Visegrádi-hegység legmagasabb csúcsa. A kilátás lélegzetelállító: alattunk kanyarog a Duna; a közelebbi parton Visegrád látható a Salamon-toronnyal és a Fellegvárral, szemben pedig Nagymaros, valamint a Börzsöny csúcsai: a Szent Mihály-hegy, a Csóványos és a Nagy-Hideg-hegy. A Prédikálószék Dömös felől meredekebb ösvényen, Pilisszentlászló irányából pedig viszonylag könnyű sétával érhető el.
kép: Pixabay
