nlc.hu
Valentin_2006
Szerelmi praktikák Valentin-napra

Szerelmi praktikák Valentin-napra

Hadd jósoljak szerelmet! – tartóztatnak fel Szerelmesek napja környékén az aluljáróban fejkendõs cigányasszonyok. Gyakran megállok, mert a fõvárosig már alig jutnak el a szerelmi népi babonák.





A „szerelemkötés”


Az ún. szerelmi kötés elvégzésére kifejezetten alkalmas nap a Valentin-nap. A főleg lányok körében hódító népi hagyomány szerint ebben az időszakban kell felvenni a hóból a kiszemelt férfiú lábnyomát. A lábnyomot el kell ásni a küszöb alá, és a küszöböt átlépő férfi még abban az évben – farsangkor – megkéri a hajadon leányzó kezét. Persze azt a leányzónak kellett elérnie, hogy a legény átlépje azt a bizonyos küszöböt. 








A csábító varázslatok


A legbiztosabb és legilledelmesebb módja a legény beinvitálásnak, ha megkínálják valamivel – lehetőleg maga az eladó sorban lévő leány – a házban sütött finomságok közül. Az ételeket aztán felhasználták különféle varázslásokra. A farsangi pogácsákba sütött „szerelmi serkentők” hivatottak a férfi szerelmét lángra lobbantani, ha a küszöb alá ásott lábnyom nem válna be. A szerelemre áhítozó leányok a legválogatottabb dolgokat sütötték bele az ételekbe. A néprajzi adtok között szerepel a menstruációs vértől kezdve az éjfélkor a kutya farka aljából tépett kutaszőrön keresztül a körömdarabkáig szinte minden.







Egyék-igyék kend!


Az ételek, sütemények pogácsák mellett nagy keletje volt a szerelmet okozó boroknak, „pályinkáknak”, ahogy azt a népnyelv hívja. Ezekbe sokkal barátságosabb összetevőket adagoltak, így nem csoda, ha a magyar ember igen könnyen rászokott az italra és a szerelemre is. A pálinkákba és borokba aranypénzt, mézet, és valamilyen páros gyümölcsöt raktak. Az aranypénzt azért, hogy gazdag legyen a vőlegény, a mézet azért, hogy édes legyen a szerelem, az italt azért választották, hogy bódító legyen az együttlét, és a páros gyümölcsöt (cseresznyét vagy egy szépen megtisztított diót), hogy aki az italból iszik, az a párját megtalálja.



Öltözködjünk- vetkőzködjünk

A legények is tudtak praktikákat, ha a kiszemelt leány nem állott kötélnek.
A leány pántlikáját kellett megszerezniük, és a gatyamadzagjukkal összekötözve elásni azt éjfélkor – és persze teliholdnál – a keresztútnál. Utána kiköpni a négy égtáj felé. Ha ezzel megvolt a legény, úgy körbe kellett fordulnia, és a botját elhajítania egy irányba. Amerre a bot mutatott, arrafelé kellett indulnia. Hogy a praktika jobban hasson, fordítva felvett alsóneművel rá lehetett segíteni.





A farsang idején szinte minden faluban vagy városban működtek a szerelmi varázslatok, mivel azt tartották, hogy akinek a farsang ideje alatt nem kérik meg a kezét, az újabb egy esztendőre pártában marad. Ezt egyetlen leány sem akarta, ahogy a népdalban is éneklik:
„Elmúlott a rövid farsang, de mi azt nem bánjuk, sirassák a lányok itthon maradásuk”

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top