Éjjel fél 12-kor pánikban hívtam Annát. Ketten voltunk az új albérletemben: én meg egy gusztustalan, tenyérnyi méretű pók. Tudtam, hogy kettőnk közül valakinek halnia kell, de remegtem, mint a nyárfalevél, és nem tudtam cselekedni. Félórán át nyugtatgatott a barátnőm, mire sikerült összekanalazni magam, és végül néhány határozott, kissé hisztérikus mozdulattal agyoncsaptam a papucsommal az ádáz betolakodót.
Vonaton ültünk, hazafelé tartottunk a badacsonyi borfesztiválról. Nem voltunk már szomjasak, és a cigink is elfogyott. Bepofátlankodtunk hát a szomszéd kupéban vihorászó fiatalokhoz, és kunyeráltunk tőlük. Aztán kiderült, hogy egyikük épp munkát keres, búcsúzóul adtam hát neki egy névjegykártyát, aztán visszakúsztunk a saját helyünkre és az ég felé meredező lábakkal énekeltünk, majd aludtunk a Déli pályaudvarig. És mit tesz isten, a cigis lány a kolléganőm lett – évekig együtt dolgoztunk, Annával pedig sokszor emlegetjük azóta is ezt a fura, sorsszerű megismerkedést.
Elegáns, fekete ruha volt rajta, kecsesen lépkedett a lila tűsarkújában. A kezében egy hatalmas szál fehér liliom. Amikor meglátott, nem szólt semmit, csak szorosan átölelt, és hagyta, hogy zokogjak. Többre nem is emlékszem. Anyámat temettük… És attól a naptól fogva Anna anyám helyett anyám lett, és azóta is az maradt. Sok éve már ennek, de a sors úgy hozta, hogy most éppen nekem kell őt egyben tartani egy állandó, szoros, képzeletbeli öleléssel. És én nagyon vigyázok, hogy ne szorítsam túl erősen, de azért mégis mindig érezhetően ott legyek.
Az igaz barátság az élet legnagyobb ajándéka. Azt szokták mondani, hogy a barátainkat kárpótlásként kapjuk egyes rokonainkért a sorstól. Bárhogy is van, én nagyon szerencsésnek mondhatom magam, hiszen van két Annám is, akiknek annyi szépet-jót, sok közös élményt és csodás közös történeteket köszönhetek, hogy az szavakkal leírhatatlan. Egyikük mindig nyugodt, figyelmes és törődő. A másik végtelenül őszinte, elfogadó, egy kicsit extravagáns, és pazar humorral megáldott nő. Csak remélni merem, hogy tudok valamennyit viszonozni abból, amit nekik köszönhetek.
Ha kíváncsi vagy rá, hogy téged milyennek látnak a barátaid, töltsd ki a most következő kvízt és megtudod!
