Ahogy telnek az évek, az emberek egyre jobban értékelik a régi barátságokat. Hiszen legtöbbször nemcsak a múlt köt össze ilyenkor, hanem az átélt élmények is, azok a sokat érő boldog vagy épp nehéz percek, amelyek nemcsak megismételhetetlenek, hanem úgy igazából beleégnek az ember lelkébe.
A gyerekkori barátságoknak olyan különleges erejük van, amelyet senki sem szeretne nélkülözni, ha már legalább egyszer úgy igazán átérezte, mit adhat egy régi barát. Neked mit jelentenek ezek a barátságok? Ugye, hogy egészen más, mint az újonnan fakadó kapcsolatok? Hoztunk néhány mondatot, amit nagy valószínűséggel te sem mondanál sohasem a régi barátodnak.
Te úgysem értesz meg!
Ugyan ki ismerhetne jobban a gyermekkori barátodnál? Hiszen ő látott felnőni, látta, látja az erőségeidet és a gyengeségeidet. Úgy fogad el, ahogy vagy, és talán ez a legnagyobb kincs.
Nincs jogod ahhoz, hogy kritizálj!
Tényleg nem esik jól, ha az embert kritizálják, de egyáltalán nem mindegy, ki teszi azt. Ugyanis egy olyan embertől, aki a rezdüléseinkből is ért, nem szabad, hogy a kritika rosszul essen, hiszen várható, hogy jót akar neked.
Soha többé nem akarlak látni!
Nincs az a barátság, amelyikben ne lennének hullámvölgyek. Ám azok a gyerekkori kapcsolatok, amik kiállták már az idő próbáját, bizony minden nehézséget legyőznek – vagy legalábbis majdnem mindent, a józan és az igaz szív határain belül.
Semmit sem változtam.
Az ember magának sem feltétlenül szereti bevallani, ha megváltozott, de annak, aki kisgyermekként is látta és felnőttként is követi az életét, bizony nehéz lenne nem igazat mondani. A régi barátokkal töltött idő nemcsak feltölt, hanem önvizsgálatra is késztet.
Nem tudok segíteni.
Ki más is lenne a támaszunk a legnagyobb bajban, mint az a gyerekkori barátunk, akiért mi is tűzbe tennénk a kezünket? Vannak helyzetek, amikor a család nem tud, vagy épp nem akar támogatni. A barátok viszont mindig kiállnak mellettünk és ha kell, velünk együtt ütik meg a bokájukat.
Nem lehetek veled őszinte.
Legyen szó egy ártatlannak tűnő füllentésről vagy hazugságról, ha igazán szeretünk valakit, sohasem csapjuk be őt. A gyerekkori barátok sem kivételek, sőt ha lehetne fokozni, megtennénk: a régi barátságok ugyanis példátlanul sok őszinteséget bírnak el és igényelnek is.
Nincs már szükségem rád.
Ez a mondat önmagában is nagyon kemény, főleg annak, aki hallja. Ám ha komoly barátságról van szó, maximum dacból vághatják hozzád, és ilyenkor neked tudnod kell, hogy épp te vagy az erősebb, akire a társadnak szüksége van.
