A reformok alapos kidolgozásáig az alábbi pontokban szedték össze a legégetőbb teendőket:
- Az általános és középiskolai történelem- és földrajztankönyvek azonnali kivonása a forgalomból.
- Az általános iskolai irodalomtankönyvekből kihagyják a szovjet irodalomról szóló részeket. Csak magyar irodalommal foglalkoznak.
- Környezetórán Szovjetunió nem kap nagyobb hangsúlyt a többi államhoz képest.
- 8. osztályban nem oktatják többé az alkotmányt.
- Lehetővé teszik a vallási és hittanórák szabad látogatását.
- Megszüntetik az orosz nyelv kötelező oktatását csakúgy, mint az orosz tagozatos általános iskolákat. Felsőben egy élő nyelv elsajátítása lesz kötelező, de ennek megválasztása fakultatív.
- Az orosz tagozatú középiskolákat humán tagozatúvá kell alakítani.
- A Makszim Gorkij magyar–orosz iskola megszűnik.
- Nem lesznek többé légoltalmi ismeretek az iskolában.
Mindezeknek fényében előrevetítették az egész érettségit érintő vizsgarendszer megreformálását. Az 1956-os forradalomban áldozatul esett diákok – a forradalom gyermekeinek – hősies tetteit pedig példaként állítják társaik és a pedagógusok elé. Felhívják továbbá az általános és középiskolák igazgatóit és pedagógusait, hogy ahol lehetséges és adottak a feltételek, november 5-én hétfőn kezdődjön meg a rendszeres iskolai oktatás.
Egy II. kerületi iskola tanulói 1956-ban. Fotó: Fortepan
Ezek voltak tehát a tervek, ám mindebből aztán nem lett semmi. November 4-én hajnalban ugyanis, előzetes hadüzenet nélkül, megindultak a szovjet tankok, hogy leverjék a magyar forradalmat.
Olvass még 1956-ról!
- Anyaságért érdemrend – Gyermekvállalás az 50-es években
- Gyufapara, fogyitippek, 75 éves telefonközpont – ezek voltak a hírek az 1956-os forradalom előtt
Forrás: Magyar Ifjúság, 1956. november 3.
