Egyszer amúgy találkoztam egy óvodáskorú Gyuszikával: kantáros szövetnadrágjával, ingjében, fejére simított hajával úgy nézett ki, mintha egy régi magyar filmből pottyant volna ki. A Gyula nevet, mint megannyi más nevet a naptárban (Margit, Irén, Gizella, Károly, Béla, József) lassan szinte csak nagymamák és nagypapák vagy könyvek, filmek szereplői viselik.
Ilyen neveket szeretünk most
- Enéh, Lelle, Zsolna,Turul, Zápor, Táltos, Bojta, Balmaz, Csikó, Vata.: a szülők felfedeznek feledésbe merült régi neveket a nemzeti identitás őrzése, a magyar névkincs megőrzése, megújítása végett.
- kedveltek a növénynevek: Bodza, Málna, Berkenye, Szamóca futkározik a játszótéren Rianás, Gyémánt, Bóbita és Tavasz mellett. Gyerekként még aranyos lehet a kis Áprilka, szigorú, komoly üzletasszonyként már nehezen tudom elképzelni.
- az ismert és használt keresztnevek becéző alakjai: Mici, Mimi, Borka, Panka, Cili, Gréti, Juli
- ugyanígy az idegen eredetű nevek rövid, illetve becéző formái: Zorka, Hédi, Lotti, Molli, Effi
- gyorsan megszerették a szülők a kettős keresztneveket is, mint például Annadóra, Annaróza, Annasára
- vagy a mesehősöket idéző Csillagvirágot, Tűzvirágot
- Inez, Dzsenifer, Szamanta, Zahara: már meg sem lepődünk, ha halljuk. Márió, Szebasztián és Brendon mellett pedig olyan extravagáns férfinevekkel is lehet találkozni, mint a Fremont vagy Keán.
Az idegen nevek hihetetlen gyorsasággal terjedtek el, köszönhetően a médiának, a különböző televíziós sorozatoknak. Raátz Judit nyelvész, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa szerint a rendszerváltás után politikai, társadalmi változások a névadásban is tükröződtek. Megjelentek az idegen eredetű, szokatlan nevek, mivel a szülők gyermekeiknek olyan nevet akarnak választani, amellyel nemcsak itthon, de egész Európában, az egész nagyvilágban érvényesülni tudnak. (Ha kínozni akarunk egy külföldit, próbálja kimondani vagy leírni azt, hogy György vagy Zsuzsa).
- Az újszülöttek anyakönyvezése alapján a legnépszerűbb női nevek: Hanna, Anna, Jázmin, Nóra, Csenge, Zsófia, Luca, Lili, Boglárka, Dóra
- A legnépszerűbb férfinevek: Bence, Máté, Levente, Ádám, Dávid, Balázs, Dominik, Gergő, Dániel, Péter
Amit viszont nem lehet, azt a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete a név írásmódja vagy jelentése miatt nem engedélyezte, például új nevet kellett keresni a Kiskegyed, Dakota vagy Szindy, illetve a Dodi, Öcsi, de Vit, Misel vagy a Kisherceg helyett.
Raátz Judithoz hasonlóan a jelenlegi névadással kapcsolatban több, a névtannal foglalkozó nyelvész kifogásolja, hogy “vajon miért szükséges Magyarországon még mindig ennyire szabályozni, néha talán túl is szabályozni a névválasztás, névadás procedúráját. Miért kell egy-egy kérvény elbírálásakor akár 60-90 napot is várni? Ha már annyi mindenben az európai, az uniós gyakorlatot követjük, akkor ebben miért nem merünk szabadabbak lenni, illetve miért nem merünk néhány jó bevált szabályt más európai országok névadási gyakorlatából átvenni?” Másrészt viszont egyetlen egy törvény sem említi a gyermek érdekeinek képviseletét, hogy később esetleg nem származik-e a gyereknek kellemetlensége a családi nevének és a keresztnevének komikus párosításából (pl.: Zöld Pálma, Száraz Virág, Bokor Málna, Erdei Tündér, Karácsonyi Ajándék, Boros Tea, Vörös Hajnal, Kis Álmos stb.).
Az én nevem Mellbimbó
Romániában a polgármesteri hivatalok azt a nevet anyakönyvezik, amit a szülők bediktálnak – olvasni a Nyelv és Tudomány oldalon. Igaz, hogy az obszcén vagy nevetséges nevek bejegyzése nem megengedett, de akkor is a jegyző szubjektív megítélésére van bízva, hogy egy név megfelelő-e. Míg szabad volt a vásár, a bizarr neveket is anyakönyveztek: a Ministru (miniszter) és a Presidente (elnök) név meglehetős szülői ambíciót jelez, míg a Jegu (kosz), a Nespălatu (mosdatlan) vagy a Gunoi (szemét) értelmezhetetlen szülői szándékot. Ráadásul nem is elenyésző számban hívnak így gyerekeket: 90, 70, illetve 50 gyerek kapta ezeket a neveket, ami felér egy átokkal. Arra is kíváncsi lennék, hogyan lehet józan ésszel átvészelni az óvodai és iskolás éveket, illetve a felnőttkori kellemetlen bemutatkozást, ha valakit Gâscănak (liba) vagy Usturoinak (fokhagyma) hívnak. A kategóriagyőztes azonban mindenképp a felülmúlhatatlanul bizarr és közepesen ízléstelen Sfârc: jelenleg 16 embert hívnak Romániában Mellbimbónak.
Hogy férfiak vagy nők, azt nem tudni, de a finneket ez nem is izgatná. Ott ugyanis most van terítéken az a törvényjavaslat, amely szerint az újszülött kislány kaphatna férfinevet, a kisfiú pedig női nevet. A javaslatot még nem szavazták meg, az állami névbizottságnak eddig mindenesetre az egyetlen, törvényben meghatározott kikötése az, hogy a névnek a jó ízlés határain belül kell maradnia, és nem hátráltathatja a gyerek boldogulását. A finn nevek alapján már eddig is sokszor lehetetlen volt következtetni viselőjük nemére, mivel a finn nyelvben nincsenek tipikus női és férfi végződések. Hallottam már ugyan, hogy itthon Petrát Petinek becéztek és Viktort Vikinek, de nálunk már csak a magyar nyelv sajátossága okán sem alkotnak majd belátható időn belül a finnhez hasonló törvényjavaslatot. Jól elvagyunk mi a Gyűrűk urának teljes hősrepertoárjával vagy a kisbolt fűszerkínálatával.
