Az otthoni mellvizsgálatot legcélszerűbb közvetlenül a menstruáció után végezni, mert ekkor az emlők puhák, de nem érzékenyek, így könnyebben kitapinthatók bennük az esetleges csomók. Ha igazán komolyan veszed a dolgot, akkor erre a vizsgálatra havonta egyszer sort kerítesz, de legalább két-három havonta egyszer mindenképpen végezd el. Fontos még az is, hogy a menstruációs ciklus ugyanazon szakaszában kerüljön sor a vizsgálatra, hiszen a hormonális változások miatt a mellek is változnak – például megduzzadnak a tejmirigyek, amit viszont könnyen daganatnak is érezhetsz.
1. lépés: a szemrevételezés
Válassz ki egy időpontot, amikor várhatóan nem zavar meg senki otthon, és vetkőzz le derékig. Állj a tükör elé, és nézd meg alaposan a melleid: azt figyeld, hogy az alakjukban látsz-e valami szembetűnő változást az előző vizsgálathoz képest. A narancsbőrszerű bőrráncosodás, egy eddig nem tapasztalt duzzanat, vagy a mellbimbók befelé fordulása olyan elváltozás lehet, amit érdemes komolyan venni, viszont ha az egyik melled nagyobb, mint a másik, vagy lejjebb van, az általában normális – a legtöbb nőé ilyen.
Ha ezzel megvagy, emeld fel mindkét karod, és így is nézd meg alaposan a melleid. Továbbra is azt figyeld, hogy látszik-e valami szokatlan elváltozás rajtuk vagy a környékükön.
2. lépés: tapintás álló helyzetben
Tedd az bal melled alá a jobb kezed úgy, hogy a tenyered ujjakkal forduljon a bőr felé, a mutatóujjad alulról érintse a mellet, a kinyújtott hüvelykujj pedig a belső oldalát. A másik kezed tenyérrel befelé tedd a mell felső részére, majd lassan csúsztasd a másik kezed felé és tapintsd át a mellet közben.
A második lépésben engedd le a bal kezed, és a jobb kezeddel a mellbimbót tapintsd át a mutató- és hüvelykujjad közé fogva a bimbóudvaron belül. Óvatosan préseld össze, és figyeld meg, nincs-e savós vagy véres váladékozás.
Harmadik lépésként a bal kezed ujjaival spirálvonalban tapintsd végig a melled kívülről befelé haladva, míg elérsz a mellbimbóig. Figyeld, hogy érzel-e csomókat, keményebb duzzanatokat.
Ezeket a vizsgálatokat végezd el a másik mellen is!
3. lépés: tapintás fekvő helyzetben
Feküdj hanyatt, és tegyél a vizsgált oldalon a vállad alá egy párnát. Tedd a jobb kezed a bal melledre, a bal kezed pedig emeld a feled fölé. Felülről lefelé haladva tapintsd át összezárt ujjakkal a mellek mirigyeit simító-nyomó mozdulatokkal.
Ezután engedd le az oldalad mellé az eddig feltartott karod, és a másik kezeddel az előbbi mozdulatokkal vizsgáld át a mell külső felét is, majd ha ezzel végeztél, tapogasd át körkörös mozdulatokkal (összezárt ujjakkal) a hónaljat is. A hónalj legmélyebb pontján kezdd, és így haladj felfelé a mell irányába.
Végül ujjbeggyel tapintsd végig a mell fölött található kulcscsont gödrét is. Ha végeztél, vizsgáld meg ugyanígy a másik melled is.
Mit kell figyelni?
A tapintásos vizsgálat során enyhe megvastagodásokat, csomókat, duzzanatot, daganatokat vagy köteges elváltozásokat kell keresni. Remélhetőleg nem találsz ilyet, de ha mégis úgy érzed, hogy az ujjaid kitapintottak valami gyanúsat, vagy a mell bőrének behúzódását, vastagodását tapasztalod, esetleg kisebesedést látsz, vagy a mellbimbóból váladék szivárog, keresd fel az orvost. Halogatás nélkül menj el nőgyógyászati szakrendelőbe akkor is, ha a melledben visszatérő feszülést, fájdalmat érzel, és az emlők kellemetlenül duzzadtak. Azonban nem kell rögtön pánikba esni, ha ilyen tüneteket tapasztalsz, mert nem minden csomó jelent rákos daganatot. A te dolgod annyi, hogy ezeket a csomókat kitapintsd és megmutasd orvosnak, ő pedig majd eldönti további vizsgálatokkal, hogy mi is az oka ezeknek a jelenségeknek.
