Várandós robot

Talán ebből is fakad, hogy a gyermekáldás kilenc hónapos élményét csupán a médiából ismerő egyedek tévhiteket táplálnak a terhességgel együtt járó fizikai és lelki megpróbáltatásokról. A gyermekkel töltött nő jellemzően nem mentesül a teherbe esés előtti életvitelének fárasztó momentumaitól: ugyanúgy háztartást vezet, már meglévő gyermeket és férjet nevel, ápolja rokoni és baráti kapcsolatait, valamint állja a sarat a munkahelyén. Mindeközben belsejében egy új élet követel magának egyre nagyobb összkomfortos teret, természetesen teljes ellátással.

A kismamák jelentős többsége pénzügyi és emberi okokból az utolsó hetekig igyekszik megőrizni munkahelyi pozícióját és dacol az émelygéssel, derékfájással, lelki instabilitással továbbá az egyéb, folyamatosan változó és bővülő klasszikus tünetegyüttessel, melyek szintén felejthetetlenné teszik az áldott állapotot. Hozzáállásuk érthető, hiszen az esetleges táppénz hullámvölgyeket idézhet elő a kisded érkezése okán egyébként is fölöttébb megnyirbált családi büdzsében („babakocsira szükség van, ezt a cuki rugdalózót pedig nem bírtam otthagyni….”). Másrészt a megszokott arcoktól és tevékenységektől is nehezen válik meg, hiszen így nem uralkodik el rajta a „senki vagyok, aki már arra se jó, hogy megcímezzen két borítékot” érzés. Belegondol, hogy a szülés után akár évekig is gyermeke lesz legintenzívebb társasága, ezért kiaknázza az addig rendelkezésére álló időt, amit kor- és munkatársaival tölthet anélkül, hogy közben GPS-ként kellene figyelemmel követnie egy örökmozgó tündér mindenkori helyzetét.










Ingerdús világunkban egyre nehezebben bírnak a pocakosodó kismamák megülni a helyükön, és a védőnő „hordjon kényelmes ruhákat, és pihenjen sokat” felszólítása is pusztába kiáltott szó csupán. Pedig sok esetben a munkahelyre való beutazás is nehézségeket okoz. A tömegközlekedési eszközökön közelharc folyik az ülőhelyekért és sajnos egyre jellemzőbb, hogy a már felemelkedett hőlégballonra emlékeztető has látványa sem készteti a testépítő szalonba igyekvő megfáradt huszonéveseket a hely átadására. A robotba való szerencsés megérkezés után a kismamának újabb kihívásokkal kell megküzdenie.










Ám nem csak neki, hanem kollégáinak és főnökeinek is, hiszen optimális esetben ők tekintettel vannak a várandós hölgy álllapotára. Képzeljék csak el, amint a kocadohányosok az egészséges légtér maximális biztosítása érdekében örömmel szorulnak a folyósóról az udvarra, szemet hunynak a hasasodó kolléganő hangulatváltozásai felett, és ők javasolják, hogy nyugodtan polcolja fel vizesedéstől dagadó lábát egy fél órácskára. A terhesség előrehaladtával egyre inkább kímélik a fizikai munkától, és ott segítik, ahol tudják. Őszintén szólva ilyen munkahely még a reklámokban sem nagyon akad.

Az elvégzendő munka jellegétől valamint az egyéni fizikai állapottól függően a kismamának mérlegelnie kell, hogy meddig képes elvégezni az elvárt időben és minőségben feladatait. Az elsődleges szempont mindig a leendő gyermek egészsége és biztonsága kell, hogy legyen.