Michael Mosley 1985 óta dolgozik a BBC munkatársaként, 2009 óta pedig ontja magából a kulisszák mögé betekintést nyújtó dokumentumfilmjeit. 2012-ben készítette el a The Truth About Exercise-t, amelyben az edzés egészségre gyakorolt hatásait vizsgálta. Augusztusban startolt a BBC Earth csatornán a The Truth About Food, amelynek legújabb részében Mosley a húsfogyasztás témakörét járta körül. Vizsgálódásának fókuszában az ezzel kapcsolatos legendák és tévhitek állnak. Olyan kérdésekre keresi a választ, hogy egyáltalán jó-e az ember számára a húsfogyasztás, mi a különbség vörös hús és feldolgozott hús emberre gyakorolt hatása között, illetve megvizsgálja a mértéktelen húsfogyasztás következményeit is.
Dr. Michael Mosley szeretné megcáfolni az élelmiszerekkel kapcsolatos tévhiteket
Mosley a szenzációhajhász szalagcímekre mutogat, amelyek szerint a húsfogyasztástól megáll a szívünk, rákosak leszünk, hamarabb meghalunk, ráadásul közben még a bolygót is elpusztítjuk. Mielőtt bárki keresztes hadjárattal vádolná, Mosley-ról tudni kell, hogy felesége háziorvos, aki évek óta riogatta a vörös és feldolgozott húsok káros hatásaival. Az alapvetően szkeptikus természetű Mosley többek között ezért is kezdett vizsgálódni, hogy kiderítse: van-e alapja az akár egészségügyi szakemberek által is kész ténynek vett állításoknak. A BBC Earth műsorvezetőjével telefonon beszélgettem.
Ön Indiában született, ahol a konyha hagyományosan rengeteg zöldséget használ, nem beszélve arról, hogy a marhahús eleve tiltott, mivel a tehén szent állatnak számít. Ön hogy látja, lenne mit tanulnunk tőlük?
A gond az, hogy ők tanultak el egy csomó rossz dolgot a nyugati kultúrákból: rengeteg gyorséttermi ételt és hasonlót fogyasztanak, ezért egyre több a túlsúlyos emberek és robbanásszerűen nő a II-es típusú diabétesszel küzdők száma is. Hatalmas probléma például, hogy rengeteg feldolgozott húst fogyasztanak.
Itt álljunk meg egy pillanatra, és pontosítsuk, hogy mit értünk feldolgozott hús alatt, ez ugyanis nem biztos, hogy mindenki számára egyértelmű.
Hogyne! A feldolgozott húshoz általában tartósítószereket, nitrátokat, rengeteg sót és egyéb anyagokat adnak hozzá. A probléma az, hogy jelenleg nem tudjuk pontosan, hogy ezek közül melyiknek milyen a hatása az egészségünkre hosszú távon. A szabályozás pedig elég laza, onnantól, hogy ráírják a nevüket a csomagolásra, ezek a termékek forgalomba kerülhetnek, noha nem tudjuk, hogy például melyik tartósítószerek felelősek a szívbetegségekért vagy a belek daganatos megbetegedéseiért. A különböző hosszú távú tanulmányokból is csak annyit tudunk egyelőre, hogy a feldolgozott hús fogyasztása csak kis mértékben növeli ezeknek a kockázatát, de hogy melyik összetevő okozza, azt nem ismerjük.
Dr. Mosley szerint az európai vörös hússal kapcsolatos aggályok alaptalanok
Ezek szerint a vörös hús önmagában nem hordozza ezeket a kockázatokat?
A vörös hússal és a csirkével nincsenek ilyen mértékű problémák. Ami a feldolgozott húst illeti, a legjobban talán az írja le a gondot, amit az egyik, általam megkérdezett szakértő mondott: minden 40 grammnyi feldolgozott hús, amit megeszünk, körülbelül egy órával rövidíti meg az életünket. Összehasonlításként: egy szál cigaretta elszívása kilenc órát vesz el tőlünk.
A többi szakértő mit mondott?
Rengeteg embert kérdeztem meg, körbeutaztam a Egyesült Államokat és Európát is. Beszéltem dr. Walter Willett professzorral, aki a Harvard egyetem táplálkozástudományi tanszékének a vezetője, de beszéltem olyan szakemberekkel is, akik vegetáriánusok, beszéltem olyanokkal is, akik nyugodt szívvel fogyasztanak vörös húst vagy csirkét. Nagyon változatos véleményekkel találkoztam.
Volt olyan, amiben a szakértők is egyetértettek?
Nagyon érdekes dologra bukkantam: a vörös hússal kapcsolatos félelmek gyökerére. A helyzet ugyanis az, hogy az amerikai kutatások szerint a vörös hús valóban káros az egészségre, míg az európai vizsgálatok ennek épp az ellenkezőjét állítják. Ennek az az oka, hogy az amerikai marhákat általában ipari körülmények között tenyésztik. Ezek olyanok, mintha óriási autóparkolók lennének, ahol az állatokat kukoricával táplálják, de emellett kapnak növekedési hormont és antibiotikumokat is. Az EU-ban tenyésztett marhák jellemzően füvet kapnak, a hormon és az antibiotikum pedig tiltott.
Nagyipari állattartás az USA-ban
Ez azt jelenti, hogy a káros hatásokról szóló híresztelések – legalábbis Európában – nem helytállóak?
Pontosan. A közhiedelem java része az amerikai tanulmányok eredményein alapul, és ezek alapján általánosít. Fontos, hogy tudjuk, hol végezték el azokat a vizsgálatokat vagy kutatásokat, amire aztán hivatkozunk.
Gondolom rengeteg rémtörténettel találkozott a kutatásai során. Mi volt a legaggasztóbb?
Az, hogy a vörös hús fogyasztása jelentős mértékben növeli a szívroham és a rák kockázatát. Tulajdonképpen azt állította egy kutatás, hogy a vörös hús ugyanolyan káros az egészségre, mint a dohányzás. Ennek viszont az áll a hátterében, hogy egy tudományos szempontból nagyon hanyag vizsgálat hozott ilyen eredményeket. Ez általánosságban is probléma, sok az ilyen, rossz minőségű kutatás, kisméretű mintát használnak, kevés időt vesznek figyelembe, illetve nem számolnak egyéb tényezőkkel, amelyek az életmódhoz köthetőek.
Milyen tényezőkre gondol?
Például ez az előbbi kutatás, amit említettem, nem vette számításba, hogy a vörös húst fogyasztók között jellemzően magasabb azoknak az aránya, akik alkoholt fogyasztanak és dohányoznak, különösen ha a vegetáriánusokkal hasonlítjuk össze őket. Így nem csoda, hogy náluk gyakrabban fordul elő szívroham és rák.
Van általános igazság? Vagy mostantól minden kutatási eredményben kételkednünk kell?
Amiben az amerikai és európai kutatók is egyetértenek, az a feldolgozott hús egészségre gyakorolt káros hatása.
40 gramm feldolgozott hús 1 órát vesz el az életünkből
Mi a helyzet az organikus és a nem organikus húsokkal?
Vannak pozitív hatásai az organikus termékeknek, például hogy az ilyen gazdaságok jóval környezetkímélőbb módon működnek, de nem találtam perdöntő bizonyítékokat azzal kapcsolatban, hogy a nem organikus európai hús bármivel is rosszabb lenne. Egyébként érdekes terület ez a zöldségek esetében is: nem annyira lényeges, hogy organikus vagy nem organikus zöldségeket fogyasztunk, ennél sokkal fontosabb, hogy mennyi ideig álltak a polcon, mivel a vitamintartalmat ez nagyban befolyásolja. Bár a fagyasztott zöldségnek nem olyan jó az íze, mégis több vitamint tartalmaz, mint mondjuk egy olyan organikus darab, ami hosszú ideig állt a zöldségesnél. A lényeg az, hogy mindenből a friss a legjobb.
Visszatérve az interjú elején elhangzott kérdésre, amelyre azt válaszolta, hogy Indiában egyre nagyobb problémákat okoz a feldolgozott húsok fogyasztása, mi a helyzet például Kínával, ahol szintén meredeken növekszik a húsfogyasztás?
Itt sem a hús a legnagyobb probléma, hanem a cukor. Ez egyébként általános probléma a világ minden táján, de ha már Kínát kérdezte, a Távol-Keleten, sőt még a Közel-Keleten is. Nagyon sok cukros üdítőt fogyasztanak, illetve egyéb, magas szénhidráttartalmú élelmiszert. Vietnamban például annyira súlyos a helyzet, hogy a II-es típusú diabétesz miatt ma már több ember lábát kell amputálni, mint a vietnami háború idején összesen.
Ez tényleg elég ijesztően hangzik. Mit gondol erről, a cukorral kapcsolatban is élnek hasonló tévhitek, mint a hússal?
Ezt a The Truth of… sorozat folytatásában tervezem felderíteni, amit a cukor és a szénhidrát mögött rejlő igazságok feltérképezésének fogok szentelni.
Dr. Michael Mosley Igazság az ételekről című sorozata augusztustól látható a BBC Earth műsorán.
További cikkek a húsfogyasztásról az NLCafén:
- Miért van szüksége a szervezetünknek húsokra?
- Ökoanyu: Mennyi húst együnk?
- Hungarikum az egészséges vörös hús
