Páratlan kutatást végzett az USA Nemzeti Egészségügyi Intézménye (National Institutes of Health, NIH) által finanszírozott csoport, akik összekötötték a csecsemőkori temperamentumot a felnőttkori viselkedéssel – írja a 24.hu.
A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent tanulmány leírja, hogy a kutatók a babák viselkedésgátlásával foglalkoztak, azaz azzal a mintával, ami óvatosságot és félelemtudatot képez.
Ez a viselkedésgátlás viszonylag stabil marad egész gyerekkoron át, és az ilyen személyiségjegyet mutató gyerekekből később könnyebben lesz depressziós és szorongó felnőtt.
A babát 14 hónapon át vizsgálták, majd gyerekként, 15 éves korukban kellett újra visszamenniük a laboratóriumba, ahol ERN agyhullámok jelenlétét vizsgálták, amelyek akkor jelennek meg, ha valaki hibázik. Az ERN azt mutatja meg, hogy valaki mennyire érzékeny az általa elkövetett hibákra, és hogyan tudja feldolgozni őket.
A nagyobb ERN jellemzően szorongásra és hasonló internalizáló megküzdésekre utal, míg a kisebb ERN externalizálókra, amilyen az alkohol- és szerhasználat vagy az impulzivitás.
A vizsgáltaknál egy újabb vizsgálat következett 26 éves felnőttkorban.
A 14 hónapos korban mért magas viselkedésgátlás 26 évesen visszahúzódóbb személyiséget jelentett, és rosszabbul funkcionáltak a családi és a baráti szociális kapcsolataikban is.
A viselkedésgátlás magas szintje nagyobb szorongást és depressziót is feltételezett 26 éves korra, de csak azoknál, akiknél 15 évesen magas volt az ERN szintje is.
(via)
(Kiemelt kép: Pixabay)
