A Frankfurt melletti Frankfurt-Höchst nevű ipari telep valóságos kis város, ahol mintegy 25 ezer ember dolgozik. Bár a területen számos különböző profilú cég működik, a környék fő exportcikkéről árulkodik, hogy a telepet Insulin City néven is ismerik. Nem véletlenül: a Sanofi gyógyszercég elődje, a Farbwerke Höchst volt az első, amely emberi használatra is alkalmas, marhák és sertések hasnyálmirigyéből kinyert inzulintermékeket kezdett gyártani az előző század húszas éveiben. Akkor még közvetlen vasútvonal kötötte össze az ipartelepet a vágóhíddal, ahonnan naponta érkezett a friss szállítmány. Később, a kilencvenes években itt termeltek először mesterséges inzulint az E.coli baktériumok módosításával.
Az élet diabétesszel
A cukorbetegségben szenvedők számára rendkívül fontos az inzulin, ugyanis szervezetük másképpen nem tudja feldolgozni a vérbe jutó glükózt, ez okozza a betegség fő tüneteit. A diabétesz különböző típusaitól függően már gyerekkorban is jelentkezhet, vagy az élet során később alakul ki, az érintett betegeknek pedig nagyon szigorú szabályok betartásához kell innentől alkalmazkodniuk.
Az új fejlesztésű inzulinból kisebb injekciós térfogat is elég
Bár a tudomány rengeteget fejlődött, és a diabétesz ma már nem egyenlő a halálos ítélettel, a pácienseknek szigorú önkontrollra és rendszerezett életre van szükségük. Az egyik leggyakoribb kezelési forma – a szigorú diéta és rendszeres mozgás mellett – az inzulin külső adagolása, az erre szolgáló speciális injektorok (pen) alkalmazásával. A frankfurti Insulin Cityben ezeknek az eszközöknek a nagyüzemi gyártása is folyik, az itt berendezett hipermodern üzem napi egymillió injektort állít elő, amelyeket aztán pár nap leforgása alatt a világ minden tájára eljuttatnak, Kínától Dél-Amerikáig.
A frankfurti üzembennapi egymillió inzulinbeadó eszköz készül
Kevesebbszer fordulhat elő az éjszakai alacsony vércukor
A diabétesz-pácienseknek nagyon szigorú állandó rendszerben kell adagolni az inzulint: mindig, minden nap ugyanazon szakában, órájában. Itt akár percek kérdése is lehet, hogy a beteg állapota ne romoljon, ezért egy diabéteszes számára akár egy hosszabb színházi vagy mozielőadás is problémás lehet, mert előfordulhat, hogy közben félre kell vonulnia, beszúrni az újabb adagot. Ott van az éjszakai alacsony vércukorszint problémája is: a páciens vagy felkel az éjszaka során, vagy akár azt is kockáztathatja, hogy ébredéskor kóma közeli állapotba kerül az inzulinhiány miatt.
A jövőben a diabétesz-páciensek rugalmasabb életet élhetnek
Többek között ezeket a problémákat küszöbölheti ki az új típusú inzulin, amelyet a világ több országában – például az Egyesült Államokban – már forgalmaznak. Jelenleg is folyik az új készítmény engedélyeztetése Magyarországon és az EU több államában is, ha pedig zöld lámpát kap, az új inzulin jövő év elején jelenhet meg hazánkban.
Az inzulinvárosban Anna Cali, a Sanofi globális diabétesz divíziójának vezető munkatársa magyarázta el, hogy az új készítmény miben más, mint az eddig ismert inzulinok.
“Többek között azért volt szükség a fejlesztésre, mert a kutatásaink szerint a diabétesszel élő emberek mintegy fele nem éri el a glikémiás célértéket, vagyis nem megfelelően kezelik saját magukat – magyarázta Cali. – Ráadásul a betegséggel kapcsolatban komoly viselkedésbeli kihívásokat is meg kell oldanunk, mivel sok beteg egyszerűen fél a tűtől, illetve az alacsony vércukorszinttel összefüggésbe hozható súlygyarapodásból, sőt olyan is van, aki azt gondolja, hogy az inzulin konkrétan káros az egészségükre. Az ilyen páciensek közül sokan egyszerűen abbahagyják a terápiát.”
Anna Cali elmondta, hogy az új típusú inzulin kifejlesztését egy minden eddiginél átfogóbb kutatás előzte meg, amelynek során hat éven keresztül több mint 12 500 páciens kórtörténetét kísérték figyelemmel. Az újonnan kifejlesztett inzulin pedig azt ígéri, hogy az éjszakai alacsony vércukorszint kevesebbszer fordul majd elő, a korábbi készítményekhez képest ugyanis az új változat hosszabb időn át szívódik fel a szervezetből, így a beteg inzulinháztartása nem borul fel ébredésig.
“Emellett jóval kímélőbb is az új típusú inzulinnal folytatott terápia, mivel az adagok térfogatát harmadára sikerült csökkentenünk – magyarázta Cali. – Ez azzal jár, hogy az új inzulinbeadó eszközöket rövidebb ideig kell beszúrva tartani, illetve kevesebb folyadékot kell a betegnek magába fecskendeznie. Emellett, ami talán még fontosabb, az új típusú készítmény esetében nem kell a páciensnek annyira szigorúan tartania magát az adagolás rendszerességéhez, ugyanis plusz-mínusz három órányi rugalmasságot biztosít az új szer hosszabban tartó felszívódása. Így már akár egy színházi darabot vagy mozifilmet is végig tudnak ülni anélkül, hogy szúrniuk kellene.”
“Ha valakit diabétesszel vagy diabéteszgyanúval diagnosztizálnak, általában teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az orvos első tanácsát” – ezt már Jochen Maas professzor, a Sanofi kutatás-fejlesztési központjának igazgatója tette hozzá. “Ez a tanács úgy hangzik: diéta és sok mozgás. Ezért kidolgoztunk egy olyan tanácsadói-oktatási programot is, amely segítséget nyújt a pácienseknek és olyan kritikus tudással ruházza fel őket, amelyről úgy látjuk, hogy sokszor hiányzik, ezért nem tartják be a terápiás előírásokat.”
Maas professzor egyébként azt is elmondta, hogy a frankfurti inzulinvárosban nem csak a diabétesz elleni harc folyik, hanem például itt fejlesztettek ki egy az USA területén már kapható koleszterincsökkentő gyógyszert, illetve a világ első, Dengue-láz elleni vakcinája is a frankfurti üzemekből fog kikerülni.
A diabétesz számokban
“A cukorbetegség rohamos léptekkel válik a XXI. század népbetegségévé – tette hozzá Frederick Bouvier a Sanofi üzletfejlesztési igazgatója. – A legfrissebb adatok szerint napjainkban mintegy 387 millió embert érint a diabétesz, ebből csak Európában 52 millióan élnek, ez a szám pedig 17 millióval fog növekedni az előttünk álló két évtized során. Számításaink szerint a diabétesz kezelésére éves szinten mintegy 144 milliárd dollárt költünk el világszerte. Az érintett páciensek 33 százaléka egyébként nincs rendesen diagnosztizálva, náluk pedig különösen magas a káros és költséges szövődmények kialakulásának veszélye.”
Ezzel kapcsolatban az NLCafénak nyilatkozó dr. Michael Mosley azt mondta: a diabéteszhelyzet annyira súlyos – főleg a távol-keleti országokban – hogy Vietnamban például ma már évente több, diabétesszel összefüggő lábamputációt hajtanak végre,mint a vietnami háború idején összesen.
További cikkek a cukorbetegségről az NLCafén:
- Cukorbeteg vagyok? – jelek, amikre jobb, ha odafigyelsz
- 11 durva dolog, amit a cukor tesz a testeddel
- 10 tény a cukorbetegségről, amit jobb, ha tudsz
