Idősebb Pieter Bruegel (más írásmóddal: Brueghel vagy Breughel, mindenesetre kiejteni kábé úgy kell, hogy: Brűgl) a 16. század egyik legnagyobb festőművésze, valamint a nevezetes flamand képzőművész-dinasztia alapító atyja volt, akit leginkább zsúfolt és mozgalmas paraszti életképeiről, illetve olykor harsány, szatirikus, olykor kiábrándultan moralizáló humoráról szokás ismerni.
Talán a leghíresebb, vagy mondjuk így, legemblematikusabb festménye a berlini Gemäldegalerieben megtekinthető, vurstliszerűen kaotikus Flamand közmondások (egyéb címváltozatokban: Németalföldi közmondások, ritkábban Felfordult világ, vagy Bolond világ), amelyen annyi hajmeresztő őrültség történik egyszerre, mintha csak Hieronymus Bosch világát keresztezték volna a Tesz-Vesz városéval (Bosch mellesleg bevallottan hatott Bruegelre, ugyanakkor a Tesz-Vesz városról ez már valószínűleg nem mondható el).
A 16. század egyébként is a szólások és közmondások aranykora volt, különösképpen a németalföldi régióban: hogy mást ne mondjunk, ekkor jelent meg például Rotterdami Erasmus nagyszabású – kb. 4000 darabos – gyűjteménye, az Adagia, illetve a közepesen ismert flamand képzőművész, Frans Hogenberg több mint 40 közmondást ábrázoló metszete, amely tulajdonképpen Bruegel festményének közvetlen előképének is tekinthető, a nép körében pedig rendületlenül népszerűek voltak az ún. hóráskönyvek, amelyeket rendszerint teletömtek különféle szórakoztató közmondás-illusztrációkkal.
Szóval idősebb Bruegel nem talált fel semmi újat, ám cserébe olyan mennyiségű szólást, közmondást és idiómát passzírozott bele a rendelkezésére álló 117 cm × 163 cm-es keretbe, hogy az már önmagában is hatalmas bravúr: eddig úgy bő százat-százhúszat számoltak össze, de egyáltalán nem kizárt, hogy a még ennél is több van itt elrejtve, csak éppen a nyelv változásai miatt némelyik ma már nem olyan könnyen beazonosítható – ami nem is baj, hisz egy igazán nagy műalkotásnak mindig maradnak megfejthetetlen titkai.
Mi viszont most foglalkozzunk azzal, amit már megfejtettek, és merüljünk el a németalföldi közmondások fantasztikus részleteiben:
Még az ördögöt is képes a párnához kötözni/A tétlenség az ördög párnája – A makacsság mindent legyőz
1. Oszloprágó, oszlopharapó – Ájtatoskodó, hipokrita, szemforgató 2. Kalap alatt – Fű alatt, suba alatt, azaz titokban elintézni valamit
Sose higgy annak, aki egyik kezében tüzet visz a másikban meg vizet – Óvakodj a kétszínű emberektől
1. Fejjel menni a falnak – Ezt ugyebár nem szorul különösebb magyarázatra 2. Egyik lábán cipő, a másik mezítláb – Kiegyensúlyozatlan ember
A koca kihúzza a dugót – A nemtörődömség könnyen katasztrófába torkollhat
Csengőt köt a macska nyakába – Végre nem hajtott hőstettel dicsekszik, vagy más források szerint: veszélyes és kivitelezhetetlen tervet kovácsol
1. Az egyik birkát nyír, a másik disznót – Kb: az egyiknek sikerül, a másiknak nem, vagy: fogalmatlanul utánozni a másikat. 2. A birkát nyírni kell nem nyúzni – A kapzsiság tévútra vezet
1. Nem sül a hering – Nem a tervek szerint alakulnak az események 2.Heringet sütni az ikrájáért – Pazarol, vagy sokat markol, keveset fog 3. Fedő van a fején – Nem vállalja a felelősséget, azaz mossa kezeit (vagy más források szerint épp ellenkezőleg: vállalja a felelősséget) 4. Mit árthat a füst a vasnak? – Bele kell törődni a megváltoztathatatlanba
Két szék közt a hamuban ül – Tétovázik
Tapogatja a tyúkot, hogy kiderítse, mennyi tojás várható – Fukar/Bizonytalan kimenetelű események előtt feleslegesen aggódik
Mindig ugyanazon a csonton rágódik – Rögeszmésen mindig ugyanazt fújja
Hát, bizony pontosan az, mint aminek látszik, azaz a képen látható úr szarik a világra. A felfordult földgömb azt üzeni, hogy a feje tetejére állt a világ, azaz régen minden jobb volt, a véletlenszerűen lehullott kártyalapok tanulsága meg az, hogy ahogy esik, úgy puffan. A háttérben látható férfiak pedig az orruknál fogva vezetik egymást, amihez aligha kell bármit is hozzáfűzni. Na és persze azt se felejtsük el, hogy a bolond kapja a legjobb kártyákat, vagyis a hülyének mindig szerencséje van.
1. Átnéz az ujjai között – Nem veszi észre a nyilvánvalót, szemet húny, elnéz valami felett. 2. Kilógatja a kést – Megfelel a kihívásnak 3. Kirakja a fapapucsot – Hiába vár
1. Kidugja a seprűt az ablakon – Nincs otthon a macska, cincognak az egerek 2. Seprű alatt házasodtak – Vadházasságban élnek 3. Pite borítja a háza tetejét – Nagyon gazdag
1. Holdra vizel – Széllel szemben hugyozik 2. Legalább egy tojást hagy a fészekben – Mindig van valami tartaléka 3. Fáj a foga a füle mögött – Szimulál 4. Úgy nevet, mint egy fogfájós paraszt – Erőltetetten nevet 5. Kinn lóg a fazék – Nem egészen rendeltetésszerűen mennek a dolgok
Kilő egy másik nyilat, hogy megtalálja az előzőt – Újra elköveti ugyanazt az ostobaságot
1. Szappan nélkül borotválja a bolondot – Becsap valakit, 2. Két bolond egy csuklya alatt – Az ostobaság kedveli a társaságot 3. Az ablakon keresztül nő – Nem maradhat titokban
1. Muzsikál a pellengéren – Szégyenletes viselkedéssel hívja fel magára a figyelmet 2. Ökörről a szamárra esik – Komoly nehézségekkel néz szembe 3. Ajtóba törli a fenekét – Könnyedén veszi a dolgot 4. Megcsókolja a kopogtatót – Alázatoskodó, szolgalelkű
Egy örök kedvenc! 1. Olyan, mint latrina az árok felett – Teljesen nyilvánvaló 2. Ugyanazon a lyukon székelnek egyszerre – Elválaszthatatlan cimborák 3. Mindenki átlát a deszkán, ha van rajta lyuk – Felesleges a nyilvánvalót hangoztatni 4. Vízbe szórja a pénzét – Eltékozolja a vagyonát, két kézzel szórja a pénzt
A háló mögött halászik – Kihagy egy lehetőséget
A nagy hal megeszi kicsit – Magyarul erősebb kutyával is ismeretes
Nem látja (vagy nem szereti látni) a nap csillogását a vízen – Irigy mások sikereire
Nem érdekli, hogy kinek a háza ég, amíg meg lehet melegedni a tüzénél – Mások kárából húz hasznot
1. Húzza a bakot – Haszontalan munkát végez vagy megcsalja a kedvese 2. A lószar nem füge – Ne dőlj be a látszanak, nem mind arany, ami fénylik 3. Ha vak vezet világtalant, együtt esnek az árokba – Ez magyarul is majdnem így van 4. Ijedtében a vénasszony is elnyargal – Kb. a félelem szárnyakat ad 5. Nincs még vége az utazásnak, ha megpillantjuk a templomtornyot – Nem szabad feladnia cél előtt
1. Ki tudja, miért járnak mezítláb a libák? – Mindennek megvan az oka, még ha nem is nyilvánvaló 2. Nem én vagyok a libapásztor, hagyom, hogy a liba azt csináljon, amit akar – Nem szólok bele más dolgába 3. Jó szélben könnyű vitorlázni – Ha jók a körülmények, könnyen jön a siker 4. Ahol a tetem, ott kőröznek a varjak – Ha valami ingyen van, vagy olcsó, az emberek egymást tapossák érte 5. Az akasztófa tövében könnyít magán – Nem rettenti el semmilyen büntetés
1. Táncoló medvéket lát – Kopog a szeme az éhségtől 2. A medvék kedvelik egymás társaságát – A hasonló emberek jobban kijönnek egymással
1. Kerítésre akasztja a kámzsáját – Feladja az eddigi munkáját, vagy mondjuk: szegre akasztja a hivatását jelképező ruhadarabot vagy kiegészítőt 2. Árral szemben úszik – Ezt mi is pontosan tudjuk, mit jelent
Angolnát fog a farkánál – Nehéz feladatra vállalkozik
Könnyű más bőréből széles szíjat hasítani – Könnyű más pénzét, javait pazarolni (habár itt a képen nem kifejezetten tűnik könnyűnek)
Talán az egyik legfantasztikusabb jelenet: 1. Átesik a kosáron– Lebukik 2. Ég és föld között lóg – Kellemetlen helyzetbe került 3. Megtartja a tyúk tojását, de a libáét veszni hagyja – Rossz döntést hoz, kapzsi sietségében az értéktelenebbet választja
Kemencébe ásít – Túl sokat vállal
1. Alig ér el egyik cipótól a másikig – Nem jön ki a pénzéből 2. Nyél nélküli kapa – Haszontalanság, használhatatlan dolog 3. Mindig megtalálja a legkisebb fejszét – Kifogást, kibúvót keres, a könnyebbik végét fogja meg a munkának 4. Nagy lámpás kis fénnyel – Sok beszédnek sok az alja
A kiömlött kását többé nem lehet összekaparni – Ami történt, megtörtént
1. A hosszabbat akarja húzni – Nyerészkedni akar a másik rovására 2. Ahol a pénz, ott a szerelem – A szerelem megvásárolható
1. A hüvelykujján forog a világ – A lábai előtt hever a világ 2. Görnyedni kell (lehetőleg egy búvárgömbben), hogy érvényesüljön az ember – A sikerért időnként megalázó áldozatokat kell hozni 3. Botot dug valaki kerekei közé – Valakit terveinek keresztülvitelében akadályoz 4. Rózsát szór a disznók elé – Gyöngyöt szór a disznók elé
Lenszakállat köt Krisztus arcára – Álszent
Késő betemetni a kutat, mikor a borjú már belefullad – Eső után köpönyeg
1. Az egyik a guzsalyra tekeri, amit a másik fon – Megállás nélkül fecsegnek, pletykálnak, jár a nyelvük, mint a rokka 2. Ügyel, hogy nehogy megérkezzen a fekete kutya – Mindent megtesz, hogy rendben menjenek a dolgok
Kosárban viszi a napot – Pocsékolja az idejét
Az ördögnek tartja a gyertyát/Néha az ördögnek is gyertyát kell gyújtani – Hízeleg és válogatás nélkül köt barátságokat/Időnként kénytelenek vagyunk hitvány emberek kegyeit keresni
1. Az ördögnek gyón – Az ellenségnek balga módra titkot kifecseg 2. Fülbe fújni – Pletykát terjeszteni
1. Együtt eszik a róka és a gólya (vagy darumadár) – A naiv áldozat besétál egy szélhámos csapdájába 2. Mi haszna van a szép tányérnak, ha üres? – A külső nem minden
Hason szúrja a disznót – Valami visszafordíthatatlanul és helyrehozhatatlanul megtörténik
Két eb meg nem lakhatik egy koncon – Megegyezni képtelen emberekre mondták.
Kék köpenyt terít a férjére – Hát, megcsalja, kissé költőibben: felszarvazza (vagy egyszerűen csak valamivel átveri, becsapja)
1. Parázson ül – Türelmetlen, tűkön ül 2. Nem forgatja nyársat – Együttműködésre képtelen 3. Háló nélkül fog halat – Mások munkájából húz hasznot
1. Ha kinyílik a kapu, a disznók kivágtatnak a kukoricásba – A gondatlanság katasztrófát szül 2. Ha fogy a kukorica, hízik a disznó – Az egyik vesztesége a másik nyeresége 3. Úgy szalad, mintha égne a feneke – Nagy sietségben van 3. Aki tűzet eszik, szikrát ürít – Aki kockázatos dologba kezd, az ne lepődjön a következményeken
Úgy forgatja a köpönyegét, ahogy a szél fú
Tollat szór a szélbe – Az égadta világon semmi értelme annak, amit művel
A gólya röptét bámulja – Feleslegesen pazarolja az idejét
Ez az úr bizony két legyet próbál ütni egy csapásra
