A megbetegedések mellett a koronavírus-járvány másik veszélyes hatása a gazdasági visszaesés, és az azzal járó elbocsátások. A 24.hu annak járt utána, mennyien kerültek utcára a járvány, a korlátozások és a cégleállások miatt.
Márciusban 281 ezer volt a nyilvántartott álláskeresők száma, ami júniusra csaknem 100 ezer fővel, 376 ezerre nőtt. A januári 5,4 százalékos munkanélküliségi ráta júniusra 8,1 százalékra emelkedett, amire 2013 óta nem volt példa.
Persze az ország egyes régióit eltérően érintették a kirúgások: nem meglepő módon Budapest volt a leginkább ütésálló. Míg Hajdú-Bihar megyében minden 23. foglalkoztatott elveszítette az állását, addig Budapesten csak minden 54. dolgozót bocsátottak el.
A számokból az is kiderül, hogy a nőket nagyobb eséllyel küldték el az elmúlt időszakban, mint a férfiakat. Csaknem 2,5 millió férfi foglalkoztatott van az országban és 400 ezerrel kevesebb nő, mégis 7 ezerrel több nő veszítette el idén az állását, mint ahány férfi.
Ennek az lehet az egyik oka, hogy bár arányaiban több nőnek van érettségije és diplomája, az alapfokú vagy alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők között jóval több a nő. Ez pedig döntő volt abban, ki veszítette el az állását nagyobb valószínűséggel a válság miatt. Országosan minden 41. férfi foglalkoztatott és minden 31. dolgozó nő vált munkanélkülivé január óta.
Az iskolai végzettség nagyon meghatározó volt abban, kiket sújtott leginkább a járvány miatti válság. A képzetlen, komolyabb szakképzést nem igénylő munkakörökből bocsátották el leginkább az embereket. A diplomások messze jobb helyzetben vannak mindenki másnál: nagyjából annyian vannak, mint a szakmával rendelkezők, mégis az utóbbi csoportból 3,5-ször annyian lettek munkanélküliek, mint a felsőfokú végzettségűek.
