Barátnőimmel háromnapos nyárvégi kirándulás helyszínt kerestünk. Gyulára esett a választásunk, ami tőlünk 2 óra kocsikázással elérhető, várfürdője enyhet adó, de város lévén nevezetességeket is kínál. Mégis mi juttatta eszembe a falusi romantikát?
Egyrészt a szállásunk hangulata, udvarról nyíló szobáival, másrészt a Körös-part békéje, csendje, a folyó fölé hajló szomorúfüzek bája. Mivel délben érkeztünk, és panziónk csak 2 órától fogadott bennünket, felkerestünk egy ismerős által ajánlott éttermet, mely Géza konyhája névre hallgatott a Kőrös-parton. Az éhes vándorok nemcsak a várható /Géza/fejedelmi ebédnek örültek, hanem annak a csodálatos, tetővel fedett, árnyékos terasznak is, ami közvetlenül a folyócska mellett hívogatta őket. Itt kellemesen eltölthettük az időt az 5 percre lévő apartmanunk elfoglalásáig.
Bár szállásunk recepciója a főutcára nyílt, bejelentkezés után az udvarra irányítottak bennünket, melyről egy felújított, modern, klimatizált, mégis romantikus bútorzatú szobába léphettünk. Panziónk egészére jellemző az antik tárgyak, bútorok tisztelete és mértéktartó felhasználása. Nosztalgikus hangulatba hozott bennünket például a recepció régies felszereltsége, valamint az átkötő fedett udvarrészen anyáink konyhakredence, majd a kaput támasztó, megrozsdásodott gőzölős vasaló. Az udvaron a kényelmes ülőgarnitúrák mellett dekorációként egy kiselejtezett bicikli rozsdás váza állt. A hagyományőrzés nem csak itt lelhető fel, az egész városra jellemző.
Ha szeretnéd az egész élménybeszámolót elolvasni, kattints tovább Régiségeknek oldalára!