“Ezt a könyvet, alkotói elmondása szerint, tényleg három hónap alatt dobták össze” – kezdi a beszélgetést Repárszky Ildikó, a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezető történelem tanára. “Ez egy kísérleti tankönyv, rá is van írva, átmeneti engedéllyel kerülhetett a diákokhoz, körülbelül ezer iskolában használják. Egyébként tavaly például ebből és egy másikból lehetett választaniuk a tanároknak és az iskoláknak, tehát nem nagyon van alternatíva” – hangsúlyozza Ildikó, aki már 8 tankönyvet is írt szerzőtársával, tehát van némi tapasztalata ezen a területen. Egyébként a másik tankönyvet is ugyanez a kiadó adja ki, az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet (OFI).
Egy újabb rossz tankönyv
Hogy mit jelent a kipróbálás? “A diákok tanulnak belőle, a tanárok pedig tanítanak, ha tudnak. Az OFI kutattatta a tanárokkal is, hogyan válik be a tankönyv a mindennapokban: 46 pedagógus naplót vezetett a könyv napi használatáról, a diákok véleményét fókuszcsoportokban kérdezték meg. Ezek mind azért kellettek, hogy a tapasztalatok alapján majd átdolgozhassák a tankönyvet – folytatja Ildikó –, és állítólag az átdolgozás gőzerővel zajlik és majd jövőre lesz kész. Azt, hogy miért volt szükség erre a tankönyvre, és miért kellett 3 hónap alatt elkészülnie, arra egyelőre senki sem tudja a választ. Az mindenesetre biztos, hogy a hibás verzióból tanulnak a gyerekek két éve.”
Repárszky Ildikó, a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezető történelemtanára
Sokan dolgoztak rajta, ilyen lett
A tankönyvet többen készítették, és nem lehet tudni, hogy pontosan melyik részt ki állította össze, éppen ezért a hibákkal nincs is konkrétan kihez fordulni. Repárszky Ildikó töviről hegyire ismeri a tankönyv minden mondatát, azt mondja, hogy amennyit foglalkozott a tankönyv hibáinak elemzésével, annyi idő alatt már egy új tankönyvet is megírhatott volna. Hibás ábrák, rossz térképek, ellentmond egymásnak a főszöveg és a hozzá kapcsolódó ábra stb.
8 hiba a kilencedikesek törikönyvéből
1. Elég ránézni erre az ábrára Ildikó példányában: hemzseg a piros javításoktól: nemcsak hiányzik belőle a társadalmi folyamatok megértését segítő hospesek csoportja, de a jobbágyok is rossz helyen vannak, a szövegben pedig még további helytelen meghatározások is társulnak a rossz ábrához. Ildikó szerint ez megzavarja a tanulókat, akik legtöbbször vizualizálnak: vagyis a látvány alapján tanulják meg a tananyagot. Egy ilyen ábra több kárt okoz, mint amennyi haszna van.
2. A szent korona képe a tankönyv Rá@dás rovatában a digitális tananyaghoz utal, ami a tanárnő szerint nagyon jó ötlet: mármint az, hogy a könyv egyes ábrái, szövegei a könyvhöz tartozó digitális tananyagban bővebben vannak kifejtve, érdekességek is kerülnek mellé. Szóval, az nagyon jó, hogy a könyv utal a digitális tananyagra, csak ebben az esetben a szent koronát nem is említi a digitális anyag, hiányzik ugyanis belőle. Ez már megint zavart okoz.
3. A tankönyvben 58 darab térkép van, abból 54 hibás, vagyis majdnem mind. A következő térképen piros színnel emelik ki Hódító Vilmos nevét, de a szövegben nem ejtenek róla egyetlen szót sem, miközben a térképen szerepel. Nehéz eldönteni, hogy akkor most fontos-e vagy sem? Ki is ő?
4. Vagy a Perzsa Birodalomról szóló térkép, amin bár szerepelnek a városok nevei, de nincs pötty mellettük, magyarul nincs berajzolva a térképre a város helye. Az, hogy maguk a városok sincsenek megfelelő helyen, már csak hab a tortán. A folyók sem szerepelnek a térképen, és a két nagy perzsa hódító hadjáratait is összekutyulták.
5. Ezen a magyar térképen Kalocsa és Szabolcs is rossz helyre került, míg Kalocsa és Esztergom nem a “saját“ egyházmegyéjében van, és hiányoznak az egyházi központok és a folyók nevei, amelyek pedig fontos tájékozódási pontok.
6. Géza fejedelem fején korona, kezében jogar és országalma a Képes Krónikából kiragadott képen. Mivel Géza fejedelem volt és nem voltak koronázási ékszerei, ezért legalább egy kérdés erejéig fel kellene vetni, hogy miért van mégis ezekkel felékszerezve, hiszen ez a diákoknak is szemet szúr.
7. Az Életkörülmények a városokban című középkori anyagrész következik, ami Kitekintő cím alatt fut. A könyv elején szereplő értelmezésből kiderül, hogy a Kitekintő egyenlő a kiegészítő anyagrésszel, vagyis nem a kötelező anyaghoz tartozik,pusztán érdekesség, olvasmány. Ildikó szerint ez is furcsa, hiszen érettségi témakör, vagyis pont fontos tananyag, nem kiegészítés.
8. Aztán vannak a könyvben ideológiailag is komolyan vitás pontok. Ilyen Ábrahám és az emberáldozat című Rá@dás képe, amelynek lehet egy olyan olvasata, hogy a zsidók rendszeresen embereket áldoztak fel. Mindez négyszer is szerepel a könyvben, és egyszer sem szerepel mondjuk az, hogy a Tízparancsolat a zsidókra ugyanúgy vonatkozik, mint a keresztényekre. A könyv a zsidóságot és a kereszténységet szembeállítja egymással, és ez messze nem fedi a valóságot.
Sokan várják a javított verziót
Repárszky Ildikó azt meséli, hogy a vezető szerkesztő szerint ebben a könyvben szakmai hibák nincsenek, legalábbis ezt nyilatkozta Kojanitz László a napokban. A fent felsoroltak, akkor mik, ha nem szakmai hibák? A Történelemtanárok Egylete sok-sok oldalon keresztül elemzi a könyvet és annak hiányosságait, hibáit, ezt a honlapjukon részletesen is el lehet olvasni.Ildikó azt mondja, hogy nagyon kíváncsi a javított verzióra, ami állítólag szeptemberben már a sulikban lesz. Ő azt ígéri, pipálni fogja a javításokat, és kíváncsi, hogy a szakmai észrevételeket mennyire fogják beépíteni az átdolgozás során. Akkor lehet, hogy egy jobb tankönyvből tanulhatnának a kilencedikesek. Egyébként, a tapasztalatait munkanaplóba író 46 tanárnak mindössze 16 százaléka mondta azt, hogy nem tetszik neki a könyv, nem akar belőle tanítani jövőre. 61 százalékuk azt jelezte, hogy csak átdolgozás után tanítana belőle, és 23 százaléknak tetszett a könyv. Vagyis 77 százalékuk szerint át kell dolgozni a tankönyvet.
A közoktatásról még többet itt olvashattok:
-
Közoktatás: szív és ész viadala
-
Kilencosztályos iskolák: újabb átalakítás jön az oktatásban?
-
Akár tilos, akár nem, osztálypénz márpedig van
