Felsorolhatatlanul sok okból fordulhat elő, hogy nincs elég anyatej a baba számára. Bár nem ez a legnagyobb tragédia a világon, hiszen a tápszer sem ördögtől való, azért mégis az anyatejes táplálás lenne a legmegfelelőbb az újszülöttnek, úgyhogy mielőtt tápszerhez nyúlnánk, érdemes minden anyatejes lehetőséget kimeríteni.
Mit lehet tenni, ha hirtelen nincs anyatej?
Előfordulnak olyan helyzetek, amikor nem elég a sok praktika, amit az anyacsoportokban találunk, és nem lehet felszaporítani a tejet. Vagy éppen egy örökbefogadott babának lenne szüksége hirtelen, akár egyik napról a másikra anyatejre. Esetleg az anya betegsége miatt kell leállni a szoptatással. De nem kell hozzá még nehéz élethelyzet sem, hogy apadni kezdjen az anyatej, elég hozzá egy stresszesebb időszak, vagy a kialvatlanság, ami általános a friss anyák körében.
Enikő már szülés előtt tudta, hogy pótlást fog kérni az anyatejgyűjtőtől: „Fiatalon mellrákos voltam, a jobb mellemet eltávolították a daganat miatt, amit ugyan pótoltak plasztikával, de abból nem jön tej, mivel nincsenek benne a szükséges mirigyek. Ezért már akkor jeleztem a védőnőnek, hogy szükségünk lesz valamennyi tejre, amikor először találkoztam vele terhesen. Mondta, hogy elég kevés tejet adnak le az anyatejgyűjtőnek, de azért a beteg és koraszülött babáknak szokott jutni, illetve hogy az anya betegsége is a fontossági sorrend élén van, amikor döntenek arról, ki kapja a tejet.
Nekem nem kellett külön bemennem az anyatejgyűjtőbe, a védőnőm intézett mindent, bár tudom, hogy máshol máshogy működik: van, akinek igazolást ad a védőnő, a gyerekorvos, vagy a szoptatási tanácsadó, és ezzel a papírral személyesen hozza el az anyatejgyűjtőtől a tejet. Nálunk a védőnőhöz kellett bemenni minden délután a napi friss anyatejadagért. Szerencsére egyébként volt tejem, a bal mellemből tudtam szoptatni a babát, így tényleg csak pótlásra volt szükség az anyatejgyűjtőtől.”
Az anyatejgyűjtő feladata
Az anyatejgyűjtő egyik feladata összegyűjteni az anyatejet azoktól az anyáktól, akiknek a saját babájuk szoptatásán túl többletként termelődő anyateje is van. Másik feladata pedig az anyatejadó anyák segítségével tejjel ellátni azokat a beteg, koraszülött és kis súlyú újszülötteket, akiket az anya nem tud táplálni anyatejjel.
Kinek ad tejet az anyatejgyűjtő?
Az biztos, hogy a beteg, az extrém kis súllyal született és koraszülött babák kaphatnak tejet az anyatejgyűjtőktől. A fontossági sorrend elején vannak még az örökbefogadott babák is, innen viszont már csak attól függ, hogy ki kap anyatejet, hogy mennyi tej érkezik be a helyi állomásra. Budapesten az utóbbi hat évben annyira lecsökkent a tejleadó anyák száma, hogy tényleg csak a fenti legfontosabb esetekben juthatnak anyatejhez a kérelmezők. Hat évvel ezelőtt Dóra a babája háromhetes korától kezdve egészen nyolc hónapos koráig kapott pótlást a fővárosi anyatejgyűjtőtől, ehhez csupán a szoptatási tanácsadójától volt szüksége egy papírra, amin a szakember ezt javasolta. Három évvel később, amikor a kislányának lett volna szüksége ugyanígy pótlásra, már visszautasították a kérelmét, mert nem volt elég tejleadó anya a rendszerben, így a pótlásos babák hátrébb kerültek a fontossági sorrendben.
A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben működő anyatejgyűjtő állomásáról nyilatkozták tavaly az nlc.-nek, hogy Budapesten havonta körülbelül 40 fő ad anyatejet az anyatejgyűjtő állomáson, de az igénylők csecsemői számára négyszer-ötször annyi tejre lenne szükség, mint amennyi tőlük összegyűlik. De azért nem kell elkeseredni, ugyanis ez Budapesten van így, az ország többi gyűjtőjénél teljesen más helyzet alakulhat ki. A hatvani gyűjtőnél általában van annyi tejleadó anya és tej, hogy azok is kaphatnak tejet, akik egyébként tudnak szoptatni és csak pótlásra kérnek az állomástól.
Az első lépés tehát, ha kevés a tej, és anyatejet szeretnénk szerezni a babának, hogy szép sorban elkezdünk telefonálni: védőnőt, szoptatási tanácsadót, gyerekorvost és a lakcímünkhöz tartozó anyatejgyűjtőt is felhívjuk, ők tudnak majd ellátni a megfelelő információkkal.
Ki adhat le anyatejet?
Az anyák fejében az él, hogy anyatejet adományozni végtelenül macerás dolog, hiába a 2700 forint/liter ár, amit kapnának érte. Többnyire még akkor sem vágnak bele, amikor túltermelés van tejből – jellemzően a baba születése utáni első hetekben. A hatvani anyatejgyűjtő állomás asszisztense, Gulyás Szilvia is alátámasztotta kérdésünkre azt, hogy sok a tévinformáció a leadással kapcsolatban, és igazából egyáltalán nem olyan nagy tortúra az az öt orvosi vizsgálat, melyet el kell végeznie egy tejleadó anyának. Ebből az öt vizsgálatból is csak három esetben kell személyesen megjelenni a kórházban, és ezek a vizsgálatok is villámgyorsak, ráadásul legtöbbször várakozni sem kell.
Megyénként más az anyatejhelyzet
„Heves megyében három állomás van, és akadnak olyan segítőkész apukák is, akik összeszedik mások tejét is, így viszik be az állomásra. Miközben Heves megye jól áll az anyatejgyűjtő állomások számának tekintetében, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint a 19 magyar megyéből 10-ben egyáltalán nincs gyűjtőállomás. Az állomásokat a kórházak és önkormányzatok tartják fent. Budapesten például egy anyatejgyűjtő állomás van, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben. Ők házhoz mennek a tejért” – írja a Hatvanonline.hu.
A jelenlegi vírushelyzet sajnos az anyatejgyűjtőkre is hatással van, a hatvani gyűjtőbe nem jelentkezett új tejleadó anya március óta, aminek az okairól csak találgatni lehet: talán tartanak az anyák az egészségügyi intézményektől, vagy attól, hogy a vírus átmegy az anyatejbe, de Szilvia mindenkit meg szeretne nyugtatni: nem adható át a vírusfertőzés az anyatejjel, sőt, ha koronavírusos anyától érkezne tej, az még jó is a babának a termelt ellenanyag miatt, így extra védelmet kaphat a baba a vírussal szemben.
A kommunikáció lenne a legfontosabb
Nem kell tehát félni a tejleadástól, most nagyobb szükség van rá, mint valaha. Akinek van felesleges teje, bátran keresse meg a helyi anyatejgyűjtőt, és adományozzon ahelyett, hogy kiöntené az anyatejet a lefolyóba. A legnagyobb gondot az okozza, hogy nem megfelelően működnek a kommunikációs csatornák: az anyatejgyűjtő állomások dolgozói nyilván nem mehetnek oda egy frissen szült anyához az utcán, hogy van-e elég teje, de a csecsemős nővérek, védőnők és gyerekorvosok mind ott vannak a szülés körül, amikor felvilágosítást adhatnának arról, hogy az anyatejleadásnak milyen feltételei és előnyei vannak.
Sok anya a szülésig még csak nem is hall erről a lehetőségről, és nem a környezetében lévő egészségügyi szakemberektől, hanem valamelyik családtagtól vagy anyukatárstól informálódik. Ez elég nagy probléma, mert így terjednek a fent említett tévhitek is, ezért lenne nagy szükség arra, hogy az anyatejes táplálás lehetőségeinek ismertetésében részt vegyenek aktívabban azok a szakemberek, akik szorosabb kapcsolatban vannak az anyákkal a baba születése körül.
Jellemzően azok a gyerekorvosok szoktak beszélgetni az anyatejgyűjtőkről a kismamákkal, akik rég a szakmában vannak, ugyanis a mi gyerekkorunkban (a ‘80-as években) nem voltak még ilyen profi tápszerek, ezért ha az anyának kevés volt a teje, akkor az orvosok első dolga volt az anyatejgyűjtőhöz fordulni pótlásért. Ez a változatos tápszerek megjelenésével alábbhagyott, könnyebben felírnak egy tápszerreceptet, mint hogy informálják az anyákat az anyatejgyűjtőről. Pedig az lenne az ideális, ha most is tartanánk magunkat ahhoz, hogy bármennyire is egészséges felnőttek lesznek a tápszeres babákból is, mégis, élete első nyolc hónapjában jobb, ha anyatejet kap a csecsemő.