A telep története
Az Erdő utcai volt a régi Gödöllőn az a házsor, amelyben a Körösfői Kriesch Aladár, az Európa-hírű művésztelep megalapítója 1901-ben házat vett, s abba be is költözött. Nemrégiben – május végén –
e ház előtt tartottak megemlékezést a gödöllőiek:
a helybéli művészek találkozóra és majálisra hívták a közönséget. A ma már 47–es számot viselő házban Körösfői menye és egyik unokája él.
Itt áll az 1904–ben általa alapított szövőműhely, melyet az eredetihez hasonlóan újjáépítettek.
Az ünnep
A műhely utcai homlokzatán az emléktáblát az önkormányzat kulturális bizottságának elnöke leplezte le. Az ezt követő megemlékezésen az 1929–ben Gödöllőre költözött, a művésztelepiekhez csatlakozott Remsey Jenőt is meleg hangon emlegették, aki még 1958–ban, 73 évesen is tudott kiállítást rendezni Párizsban. A művésztelep gazdag örökségét ápoló Gödöllői Új Művészet Közalapítvány a Körösfői utcában lévő alkotóházban május végén nagy sikerű majálist rendezett, amelyen helyi iparművészek mutatták be tudásukat.
A helyiek érdeme
Ez a májusi találkozó – bár ünnepi alkalomnak számított – nem volt egyedülálló. Az alkotóházban a mai gödöllői képző–és iparművészek „nyitott házat” működtetnek. Alkotóműhelyeikben szívesen fogadják
a látogatókat, szakköröket tartanak. Legújabban pedig már zajlik Nagy Sándor – ki egyik meghatározó személyisége volt a hajdani művésztelepnek – lakó- és műteremházának felújítása, méghozzá magánadakozásból. A gödöllőiek törődése a művésztelepet szemlátomást nem hagyja elsüllyedni a feledésbe.
Magyarország művésztelepei
Kecskeméten, Szolnokon, Zsennyén, Mártélyon és Szentendrén található még
a gödöllőihez hasonlóan működő művésztelep. Bár annyiban mindegyikük eltér a Pest megyei településétől, hogy itt az alkotók elkülönülten dolgoznak, míg Gödöllőn közös alkotások születnek. Léteznek úgynevezett alkotótelepek, melyeket bizonyos időközönként rendeznek meg az egyes önkormányzatok. Júniusban Győrben, Kaposváron és Siklóson nyílnak ilyen rendezvények. Az első helyszínen papírmunkák alkotói, a másodikon négy Somogy megyei művésztelep, míg a harmadikon keramikusok vesznek részt. Az ország művésztelepeiről, alkotóházairól a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az önkormányzatok adnak felvilágosítást.
Emlékérem
A Magyar Nemzeti Bank 2001. március 14-én „100 éves a gödöllői művésztelep” elnevezéssel 4000 forint névértékű, álló téglalap formájú ezüst emlékpénzérmét bocsát ki.
Az érme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, mérete 26,4×39,6 mm, széle sima.
A tervezőművész Gáti Gábor. Az érme hátlapján szecessziós díszítő keretben Nagy Sándor és Róth Miksa alkotása, a Nővérek című, nyolcszögletű üvegablak látható.
Az üvegablak a gödöllői művésztelep centenáriumi programja keretében 2001. március 20-ától 2001. szeptember 30-ig az Iparművészeti Múzeumban, 2001. október 1-jétől pedig a Gödöllői Városi Múzeum állandó kiállításán tekinthető meg. Az emlékpénzérméből 8000 darab készíthető, amelyből 4000 darab különleges – proof – technológiával verhető. Az érme a névértéke erejéig – 4000 forintig – törvényes fizetőeszköz.
