Mindketten (ezen a fronton) laikusként vágtunk bele, de úgy éreztük, még ha az elejét el is bénázzuk, vagy olyasmikről beszélünk, amik látszólag banális, egyértelmű dolgok, akkor sem árt elégszer hangsúlyozni őket. Miért? Mert hatással van a mentális egészségünkre az, hogy tömérdek infó jön velünk szembe. Arról nem is beszélve, hogy jelentős részük ferdített és/vagy nem a teljes képet mutatja.
Villányi Gergő pszichológiai tanácsadó, aki maga is küzdött videojáték-függőséggel. „A hozzám fordulók nagy része olyan problémákkal és kérdésekkel keres meg, amelyek az életvezetés, az önismeret, vagy a párkapcsolat témaköreibe esnek. Én működöm rosszul? Vagy a környezetem nem bánik jól velem? Miért viselkedem, gondolkodom úgy, ahogy? Lehetséges változni? A kérdésekre együtt találjuk meg a választ, ami önismereti fejlődést és változást is hoz az életedbe. Emellett az online tevékenységek összefüggéseire is egyre nagyobb fókuszt helyezek, hiszen a digitális világ életünk minden részébe beszűrődik. A digitális pszichológia válaszokat keres az okoseszközök használatával, a közösségi oldalak hatásaival, az online bántalmazással kapcsolatban. Vizsgálja a generációk használati szokásait, valamint azt, hogy személyiségünkre, kifejezésmódjainkra és kommunikációnkra hogyan hat a virtuális közeg. Felteszi a kérdést azzal kapcsolatban, hogy miként élhetünk online és offline életünkben egyensúlyban, és újraértelmezi a határok, a függőség, a túlhasználat és a mértéktartás fogalmait.”
Gergő együtt dolgozott már a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal és az Európai Unió Safer Internet Programmal, gyakori előadó szakmai konferenciákon és számos helyen szakért és publikál pszichológia témában.
Herczeg Szonja, Villányi Gergő – Digitális Szorongató
Őt kérdezem én, Herczeg Szonja, az nlc. újságírója.
És miért pont én? 15 éves voltam, mikor az első pánikrohamom volt, később kevert szorongásos, depressziós zavarral diagnosztizáltak, amivel időről-időre küzdök.
Venezuelában nőttem fel, később éltem Mexikóban, ahol egy helyi televíziós csatornánál voltam gyakornok. Magyarországon már 15 éve dolgozom újságíróként, két novelláskötetem jelent meg, mindkettő témája szorosan összefügg a mentális egészség és betegség kérdésével. Emellett pedig Facebook-oldalamon igyekszem viccet csinálni saját magamból (ez az egyik terápiás eszközöm) és olyan jelenségekből is, amik miatt sokan esetleg kevesebbnek, rosszabbnak érezhetik magukat másoknál. És, ha azt gondolnátok, ez csak másokat érinthet, higgyétek el, a statisztikák nem ezt mutatják. Főleg nem a fiatalok körében.
Ha valaki végignézné a Facebook-oldalamat, teljesen kaotikus lenne, egyértelműen. Annak idején nyilván én is a legelőnyösebb fotóimat osztottam meg, és a személyiségemnek is a legpozitívabb oldalát akartam kidomborítani. Az első könyvem megjelenése ébresztett rá, mennyire káros is tud lenni mindez, mert például ha őszinte akartam lenni, és mondjuk egy rossz kritikát akartam megosztani, akkor az akár rossz marketingfogásként is értékelhető, mivel láttam, hogy más erről nem beszél, szinte titkolja, ha kritizálják, vagy csak önsajnálatból teszi közzé, azt várva, hogy megvédjék. De miért? Nem értettem, ezért én kitettem azt is. Minél valóságközelibb vagyok, annál jobban érzem magam, és úgy tapasztalom, ez másoknak is nagy segítség.
Az adásokban szó lesz a lájkfüggőségről, a trollokról, bántó kommentelésről, a digitális én fogalmáról, az internetes zaklatásokról és cyberbullyingről, de beszélünk a net pozitív oldaláról is sok más téma mellett.
Tartsatok velünk!
Az első adásunkat itt tudjátok meghallgatni, reméljük, szeretni fogjátok. Kérdéseket pedig itt fogadunk: szonja.herczeg@centralmediacsoport.hu és kapcsolat@villanyigergo.hu.
